Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   zh 问题–过去时2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86[八十六]

86 [Bāshíliù]

问题–过去时2

wèntí – guòqù shí 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? 你-带过的-- 哪--领带-? 你 带__ 是 哪_ 领_ ? 你 带-的 是 哪- 领- ? --------------- 你 带过的 是 哪条 领带 ? 0
nǐ-dà-g-ò-d--shì--ǎ ti---l-ng-ài? n_ d_____ d_ s__ n_ t___ l_______ n- d-i-u- d- s-ì n- t-á- l-n-d-i- --------------------------------- nǐ dàiguò de shì nǎ tiáo lǐngdài?
Melyik autót vetted meg? 你 -的-是 ---- ? 你 买_ 是 哪_ 车 ? 你 买- 是 哪- 车 ? ------------- 你 买的 是 哪辆 车 ? 0
Nǐ mǎi de--h- ---l-à-----ē? N_ m__ d_ s__ n_ l____ c___ N- m-i d- s-ì n- l-à-g c-ē- --------------------------- Nǐ mǎi de shì nǎ liàng chē?
Melyik újságra fizettél elő? 你 ----份 报--? 你 订_ 哪_ 报_ ? 你 订- 哪- 报- ? ------------ 你 订过 哪份 报纸 ? 0
N---ì--g-- n------bà-z--? N_ d______ n_ f__ b______ N- d-n-g-ò n- f-n b-o-h-? ------------------------- Nǐ dìngguò nǎ fèn bàozhǐ?
Kit látott? 您-看见 -- ? 您 看_ 谁_ ? 您 看- 谁- ? --------- 您 看见 谁了 ? 0
Ní---àn--à- shuí-e? N__ k______ s______ N-n k-n-i-n s-u-l-? ------------------- Nín kànjiàn shuíle?
Kivel találkozott? 您---- --面-了 ? 您 和 谁 见__ 了 ? 您 和 谁 见-面 了 ? ------------- 您 和 谁 见过面 了 ? 0
N----é sh---ji-n--ò --àn-e? N__ h_ s___ j______ m______ N-n h- s-u- j-à-g-ò m-à-l-? --------------------------- Nín hé shuí jiànguò miànle?
Kit ismert meg? 您 认出 谁---? 您 认_ 谁 了 ? 您 认- 谁 了 ? ---------- 您 认出 谁 了 ? 0
N-n--è---h- shuíle? N__ r__ c__ s______ N-n r-n c-ū s-u-l-? ------------------- Nín rèn chū shuíle?
Mikor kelt fel? 您-什- 时候 --的 ? 您 什_ 时_ 起__ ? 您 什- 时- 起-的 ? ------------- 您 什么 时候 起床的 ? 0
Ní- -hén-e--h-h---qǐc-u-----e? N__ s_____ s_____ q_______ d__ N-n s-é-m- s-í-ò- q-c-u-n- d-? ------------------------------ Nín shénme shíhòu qǐchuáng de?
Mikor kezdett neki? 您-什--时---始--? 您 什_ 时_ 开__ ? 您 什- 时- 开-的 ? ------------- 您 什么 时候 开始的 ? 0
N-- s-énme -h-h---kā-s----e? N__ s_____ s_____ k_____ d__ N-n s-é-m- s-í-ò- k-i-h- d-? ---------------------------- Nín shénme shíhòu kāishǐ de?
Mikor hagyta abba? 您-什么----停-的-? 您 什_ 时_ 停__ ? 您 什- 时- 停-的 ? ------------- 您 什么 时候 停止的 ? 0
N-n shén-e--h---u tíng--- --? N__ s_____ s_____ t______ d__ N-n s-é-m- s-í-ò- t-n-z-ǐ d-? ----------------------------- Nín shénme shíhòu tíngzhǐ de?
Miért ébredt fel? 您--什么-醒 了 ? 您 为__ 醒 了 ? 您 为-么 醒 了 ? ----------- 您 为什么 醒 了 ? 0
N-- w--sh-me-----l-? N__ w_______ x______ N-n w-i-h-m- x-n-l-? -------------------- Nín wèishéme xǐngle?
Miért lett tanár? 您 为什---了 教师-? 您 为__ 当_ 教_ ? 您 为-么 当- 教- ? ------------- 您 为什么 当了 教师 ? 0
N-----is-é---d---l--jià----? N__ w_______ d_____ j_______ N-n w-i-h-m- d-n-l- j-à-s-ī- ---------------------------- Nín wèishéme dāngle jiàoshī?
Miért hívott taxit? 您 为什- -- -租- ? 您 为__ 坐_ 出__ ? 您 为-么 坐- 出-车 ? -------------- 您 为什么 坐了 出租车 ? 0
N-- --ishéme-zu--e----z--ch-? N__ w_______ z____ c____ c___ N-n w-i-h-m- z-ò-e c-ū-ū c-ē- ----------------------------- Nín wèishéme zuòle chūzū chē?
Honnan jött? 您 --里--- ? 您 从__ 来_ ? 您 从-里 来- ? ---------- 您 从哪里 来的 ? 0
N---c-n- n--- l-- --? N__ c___ n___ l__ d__ N-n c-n- n-l- l-i d-? --------------------- Nín cóng nǎlǐ lái de?
Hova ment? 您--哪--- ? 您 去__ 了 ? 您 去-里 了 ? --------- 您 去哪里 了 ? 0
N----ù---l----? N__ q_ n___ l__ N-n q- n-l- l-? --------------- Nín qù nǎlǐ le?
Hol volt? 您 -了--儿 ? 您 去_ 哪_ ? 您 去- 哪- ? --------- 您 去了 哪儿 ? 0
Ní- -----n-'-r? N__ q___ n_____ N-n q-l- n-'-r- --------------- Nín qùle nǎ'er?
Kinek segítettél? 你--谁-- ? 你 帮_ 了 ? 你 帮- 了 ? -------- 你 帮谁 了 ? 0
Nǐ-b--g -h---e? N_ b___ s______ N- b-n- s-u-l-? --------------- Nǐ bāng shuíle?
Kinek írtál? 你-给- 写信-了 ? 你 给_ 写_ 了 ? 你 给- 写- 了 ? ----------- 你 给谁 写信 了 ? 0
N- -ě- --uí xi- x---e? N_ g__ s___ x__ x_____ N- g-i s-u- x-ě x-n-e- ---------------------- Nǐ gěi shuí xiě xìnle?
Kinek válaszoltál? 你--答---了 ? 你 回_ 谁 了 ? 你 回- 谁 了 ? ---------- 你 回答 谁 了 ? 0
Nǐ hu-d- -h-íl-? N_ h____ s______ N- h-í-á s-u-l-? ---------------- Nǐ huídá shuíle?

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…