Kifejezéstár

hu Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval   »   sk Vedľajšie vety s či

93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

93 [deväťdesiattri]

Vedľajšie vety s či

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovák Lejátszás Több
Nem tudom, vajon szeret-e. Neviem, -i-m--ľ-b-. Neviem, či ma ľúbi. N-v-e-, č- m- ľ-b-. ------------------- Neviem, či ma ľúbi. 0
Nem tudom, vajon visszajön-e. N-viem,--- -- v--ti. Neviem, či sa vráti. N-v-e-, č- s- v-á-i- -------------------- Neviem, či sa vráti. 0
Nem tudom, vajon felhív-e. N---em- -i-mi---vo--. Neviem, či mi zavolá. N-v-e-, č- m- z-v-l-. --------------------- Neviem, či mi zavolá. 0
Vajon szeret-e engem? Či ---vô--- -ú--? Či ma vôbec ľúbi? Č- m- v-b-c ľ-b-? ----------------- Či ma vôbec ľúbi? 0
Vajon visszajön-e? Č---a--ôb-- -rá-i? Či sa vôbec vráti? Č- s- v-b-c v-á-i- ------------------ Či sa vôbec vráti? 0
Vajon felhív-e engem? Č---- v---c-za---á? Či mi vôbec zavolá? Č- m- v-b-c z-v-l-? ------------------- Či mi vôbec zavolá? 0
Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? P--am---- -- -----a -y-lí. Pýtam sa, či na mňa myslí. P-t-m s-, č- n- m-a m-s-í- -------------------------- Pýtam sa, či na mňa myslí. 0
Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? Pýt-m --, č--m- nej-kú d-uh-. Pýtam sa, či má nejakú druhú. P-t-m s-, č- m- n-j-k- d-u-ú- ----------------------------- Pýtam sa, či má nejakú druhú. 0
Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? Pýta- s-- č- k-a-e. Pýtam sa, či klame. P-t-m s-, č- k-a-e- ------------------- Pýtam sa, či klame. 0
Vajon gondol-e rám? Č- len na---- --sl-? Či len na mňa myslí? Č- l-n n- m-a m-s-í- -------------------- Či len na mňa myslí? 0
Vajon van-e valakije? Či-len -e---nejakú-dru-ú? Či len nemá nejakú druhú? Č- l-n n-m- n-j-k- d-u-ú- ------------------------- Či len nemá nejakú druhú? 0
Vajon az igazságot mondja-e? Či-----h----í -ra-du? Či len hovorí pravdu? Č- l-n h-v-r- p-a-d-? --------------------- Či len hovorí pravdu? 0
Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. P-chybu-e- o--o-- -- -- má sku-oč-e rá-. Pochybujem o tom, či ma má skutočne rád. P-c-y-u-e- o t-m- č- m- m- s-u-o-n- r-d- ---------------------------------------- Pochybujem o tom, či ma má skutočne rád. 0
Kételkedem, vajon ír-e nekem. P---y--je--- -o-, či-m- na-í-e. Pochybujem o tom, či mi napíše. P-c-y-u-e- o t-m- č- m- n-p-š-. ------------------------------- Pochybujem o tom, či mi napíše. 0
Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. Pochyb-j-m - t-m--č--s---o ---u ož-n-. Pochybujem o tom, či sa so mnou ožení. P-c-y-u-e- o t-m- č- s- s- m-o- o-e-í- -------------------------------------- Pochybujem o tom, či sa so mnou ožení. 0
Vajon tényleg kedvel-e? Ći--a--á --n--ao-aj-r--? Ći ma má len naozaj rád? Ć- m- m- l-n n-o-a- r-d- ------------------------ Ći ma má len naozaj rád? 0
Vajon ír-e nekem? Či -i-len -a---e? Či mi len napíše? Č- m- l-n n-p-š-? ----------------- Či mi len napíše? 0
Vajon elvesz-e feleségül? Č- -a---n-so-mnou---ení? Či sa len so mnou ožení? Č- s- l-n s- m-o- o-e-í- ------------------------ Či sa len so mnou ožení? 0

Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?

Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt. A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…