Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ha maganganu

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [dari daya]

maganganu

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hausza Lejátszás Több
már egyszer – még soha k-fin - --b---af-n k____ - t___ k____ k-f-n - t-b- k-f-n ------------------ kafin - taba kafin 0
Volt már ön egyszer Berlinben? S-in k----a---z-w- Be--i-? S___ k__ t___ z___ B______ S-i- k-n t-ɓ- z-w- B-r-i-? -------------------------- Shin kun taɓa zuwa Berlin? 0
Nem, még soha. Aa-tab-. A_ t____ A- t-b-. -------- Aa taba. 0
valaki – senki wan- ---k-wa w___ b_ k___ w-n- b- k-w- ------------ wani ba kowa 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? K-----n k--a-- --n? K__ s__ k___ a n___ K-n s-n k-w- a n-n- ------------------- Kun san kowa a nan? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. A-- ----s-n--o-a ba-a na-. A__ b__ s__ k___ b_ a n___ A-, b-n s-n k-w- b- a n-n- -------------------------- Aa, ban san kowa ba a nan. 0
még – már nem h-r -a-zu-- -ab----ma h__ y____ - b___ k___ h-r y-n-u - b-b- k-m- --------------------- har yanzu - babu kuma 0
Sokáig marad még itt? K-na-d----a ---? K___ d___ a n___ K-n- d-ɗ- a n-n- ---------------- Kuna daɗe a nan? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. A----a za- -a-e da--am--a-na---a. A__ b_ z__ d___ d_ z___ a n__ b__ A-, b- z-n d-ɗ- d- z-m- a n-n b-. --------------------------------- Aa, ba zan daɗe da zama a nan ba. 0
még valami – semmi wani--b---u-----ba--om---a w___ a__ k___ - b_ k___ b_ w-n- a-u k-m- - b- k-m- b- -------------------------- wani abu kuma - ba kome ba 0
Szeretne még valamit inni? Ku-a-so- --n----in s--? K___ s__ w___ a___ s___ K-n- s-n w-n- a-i- s-a- ----------------------- Kuna son wani abin sha? 0
Nem, már nem kérek semmit. Aa, -a -a-son w-ni-abu ---a. A__ b_ n_ s__ w___ a__ k____ A-, b- n- s-n w-n- a-u k-m-. ---------------------------- Aa, ba na son wani abu kuma. 0
már valamit – még semmit w-ni -b- - ---ko-- -a ---u-a w___ a__ - b_ k___ b_ t_____ w-n- a-u - b- k-m- b- t-k-n- ---------------------------- wani abu - ba kome ba tukuna 0
Evett már valamit? Kun c- --n- --u t-k---? K__ c_ w___ a__ t______ K-n c- w-n- a-u t-k-n-? ----------------------- Kun ci wani abu tukuna? 0
Nem, még nem ettem semmit. Aa---ar-y-nz- b-n-c- -------a. A__ h__ y____ b__ c_ k____ b__ A-, h-r y-n-u b-n c- k-m-i b-. ------------------------------ Aa, har yanzu ban ci komai ba. 0
még valaki – már senki w-ni ---a-u k--a w___ - b___ k___ w-n- - b-b- k-m- ---------------- wani - babu kuma 0
Szeretne még valaki kávét? Akw-- w---- -e --- k--i? A____ w____ k_ s__ k____ A-w-i w-n-a k- s-n k-f-? ------------------------ Akwai wanda ke son kofi? 0
Nem, már senki. Aa,-b--u-k--a. A__ b___ k____ A-, b-b- k-m-. -------------- Aa, babu kuma. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…