Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   sq Ndajfoljet

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [njёqind]

Ndajfoljet

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
már egyszer – még soha njёhe------urrё n______ – k____ n-ё-e-ё – k-r-ё --------------- njёherё – kurrё 0
Volt már ön egyszer Berlinben? A -----q-n--n-o-j------n--B-rl-n? A k___ q___ n_________ n_ B______ A k-n- q-n- n-o-j-h-r- n- B-r-i-? --------------------------------- A keni qenё ndonjёherё nё Berlin? 0
Nem, még soha. Jo,--snj-h-r-. J__ a_________ J-, a-n-ё-e-ё- -------------- Jo, asnjёherё. 0
valaki – senki d---s- – -s--sh d_____ – a_____ d-k-s- – a-k-s- --------------- dikush – askush 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? A -j---- --onj-? A n_____ n______ A n-i-n- n-o-j-? ---------------- A njihni ndonjё? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Jo- n-- n--h --eri -ёt-. J__ n__ n___ n____ k____ J-, n-k n-o- n-e-i k-t-. ------------------------ Jo, nuk njoh njeri kёtu. 0
még – már nem a---a - -- -ё a____ – j_ m_ a-o-a – j- m- ------------- akoma – jo mё 0
Sokáig marad még itt? A-do---i-----o-a gj--- -ё-u? A d_ r____ a____ g____ k____ A d- r-i-i a-o-a g-a-ё k-t-? ---------------------------- A do rrini akoma gjatё kёtu? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Jo, n-k r-i-----j-t- --t-. J__ n__ r__ m_ g____ k____ J-, n-k r-i m- g-a-ё k-t-. -------------------------- Jo, nuk rri mё gjatё kёtu. 0
még valami – semmi akoma--- –--o mё a____ m_ – j_ m_ a-o-a m- – j- m- ---------------- akoma mё – jo mё 0
Szeretne még valamit inni? A --------i-tё ------k-ma? A d________ t_ p___ a_____ A d-s-i-o-i t- p-n- a-o-a- -------------------------- A dёshironi tё pini akoma? 0
Nem, már nem kérek semmit. J---s-------. J__ s____ m__ J-, s-d-a m-. ------------- Jo, s’dua mё. 0
már valamit – még semmit diç-- --a---a-a-gjё d____ – a____ a____ d-ç-a – a-o-a a-g-ё ------------------- diçka – akoma asgjё 0
Evett már valamit? A k-ni-n-r-n- n---j- --ё? A k___ n_____ n_____ g___ A k-n- n-r-n- n-o-j- g-ё- ------------------------- A keni ngrёnё ndonjё gjё? 0
Nem, még nem ettem semmit. Jo- s’--m--gr-n---k--a as-j-. J__ s____ n_____ a____ a_____ J-, s-k-m n-r-n- a-o-a a-g-ё- ----------------------------- Jo, s’kam ngrёnё akoma asgjё. 0
még valaki – már senki n--njё------ - -sku-h -ё n_____ a____ – a_____ m_ n-o-j- a-o-a – a-k-s- m- ------------------------ ndonjё akoma – askush mё 0
Szeretne még valaki kávét? A------ron-di---h ----ё- nj---af-? A d_______ d_____ t_____ n__ k____ A d-s-i-o- d-k-s- t-e-ё- n-ё k-f-? ---------------------------------- A dёshiron dikush tjetёr njё kafe? 0
Nem, már senki. Jo,--sku-h-mё. J__ a_____ m__ J-, a-k-s- m-. -------------- Jo, askush mё. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + albán (1-100) MP3 albán (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…