Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   ku Dema borî 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [heştê û du]

Dema borî 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? D--ê-te----gî ambûl-----kiri-a? D___ t_ b____ a________ k______ D-v- t- b-n-î a-b-l-n-ê k-r-b-? ------------------------------- Divê te bangî ambûlansê kiriba? 0
Muszáj volt az orvost hívnod? Di-ê -e--az--b---ş- k-r-ba? D___ t_ g___ b_____ k______ D-v- t- g-z- b-j-ş- k-r-b-? --------------------------- Divê te gazî bijîşk kiriba? 0
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? D-vê t- -a-g---o-îs ki---a? D___ t_ b____ p____ k______ D-v- t- b-n-î p-l-s k-r-b-? --------------------------- Divê te bangî polîs kiriba? 0
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. L--g-l -e-he--ara-t--efu-ê--e-e----h----n --a--. L_ g__ w_ h______ t_______ h____ N___ m__ s_____ L- g-l w- h-j-a-a t-l-f-n- h-y-? N-h- m-n s-a-d- ------------------------------------------------ Li gel we hejmara telefunê heye? Niha min stand. 0
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. L---el-we navnîş-- -ey-- Niha m-n sta-d. L_ g__ w_ n_______ h____ N___ m__ s_____ L- g-l w- n-v-î-a- h-y-? N-h- m-n s-a-d- ---------------------------------------- Li gel we navnîşan heye? Niha min stand. 0
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. Li -el--e-pla-a -ajêr -e-e?-N-h------s--n-. L_ g__ w_ p____ b____ h____ N___ m__ s_____ L- g-l w- p-a-a b-j-r h-y-? N-h- m-n s-a-d- ------------------------------------------- Li gel we plana bajêr heye? Niha min stand. 0
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. Ew-d- dema xw--de--at---- --ka--bû -i---ma--w- -e --r-. E_ d_ d___ x__ d_ h___ W_ n_______ d_ d___ x__ d_ w____ E- d- d-m- x-e d- h-t- W- n-k-r-b- d- d-m- x-e d- w-r-. ------------------------------------------------------- Ew di dema xwe de hat? Wî nikarîbû di dema xwe de were. 0
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. Wî-r- d-t- -î ---arî----ê-b---t-. W_ r_ d___ W_ n_______ r_ b______ W- r- d-t- W- n-k-r-b- r- b-d-t-. --------------------------------- Wî rê dît? Wî nikarîbû rê bidîta. 0
Megértett téged? Nem tudott megérteni. W- t---êm--ir---- n----î-û-min---m bik-. W_ t_ f__ k___ W_ n_______ m__ f__ b____ W- t- f-m k-r- W- n-k-r-b- m-n f-m b-k-. ---------------------------------------- Wî te fêm kir? Wî nikarîbû min fêm bike. 0
Miért nem tudtál pontosan jönni? Tu -- -- -i-d--dem----- ---n---tî? T_ j_ b_ ç_ d_ d___ x__ d_ n______ T- j- b- ç- d- d-m- x-e d- n-h-t-? ---------------------------------- Tu ji bo çi di dema xwe de nehatî? 0
Miért nem tudtad megtalálni az utat? Te-j- -o-ç---ê nedî-? T_ j_ b_ ç_ r_ n_____ T- j- b- ç- r- n-d-t- --------------------- Te ji bo çi rê nedît? 0
Miért nem tudtad őt megérteni? T--j- b- -i-e----hm -e-i-? T_ j_ b_ ç_ e_ f___ n_____ T- j- b- ç- e- f-h- n-k-r- -------------------------- Te ji bo çi ew fehm nekir? 0
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. M-n-n--arî-- -----m- x-- ---w--im -- be- k- o--bus-t-----û. M__ n_______ d_ d___ x__ d_ w____ j_ b__ k_ o_____ t___ b__ M-n n-k-r-b- d- d-m- x-e d- w-r-m j- b-r k- o-o-u- t-n- b-. ----------------------------------------------------------- Min nikarîbû di dema xwe de werim ji ber ku otobus tine bû. 0
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. M-n-nika-î-û-rê b--în-- ---b-- -u-p--na-m---- ----r tin--bû. M__ n_______ r_ b______ j_ b__ k_ p____ m__ e b____ t___ b__ M-n n-k-r-b- r- b-b-n-m j- b-r k- p-a-a m-n e b-j-r t-n- b-. ------------------------------------------------------------ Min nikarîbû rê bibînim ji ber ku plana min e bajêr tine bû. 0
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. M-n -i-a--b---î-f---bi--m -i-----ku--e--- muzîkê--ili---b-. M__ n_______ w_ f__ b____ j_ b__ k_ d____ m_____ b_____ b__ M-n n-k-r-b- w- f-m b-k-m j- b-r k- d-n-ê m-z-k- b-l-n- b-. ----------------------------------------------------------- Min nikarîbû wî fêm bikim ji ber ku dengê muzîkê bilind bû. 0
Muszáj volt egy taxit hívnom. D--- m-- te-siy-k-b--i---. D___ m__ t_______ b_______ D-v- m-n t-x-i-e- b-g-r-a- -------------------------- Divê min texsiyek bigirta. 0
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. Divê-min ---na--a--r--iki-iy-. D___ m__ p____ b____ b________ D-v- m-n p-a-a b-j-r b-k-r-y-. ------------------------------ Divê min plana bajêr bikiriya. 0
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. D----a-mi- r---o -i--rta. D_____ m__ r____ b_______ D-v-y- m-n r-d-o b-g-r-a- ------------------------- Diviya min radyo bigirta. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 kurd (kurmanji) (1-100)
Nem található videó!

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!