Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   uk Минулий час 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [вісімдесят два]

82 [visimdesyat dva]

Минулий час 2

[Mynulyy̆ chas 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? Ти-мус-в --к-и-а-- -------ш-идкої--о-омо-и? Ти мусив викликати машину швидкої допомоги? Т- м-с-в в-к-и-а-и м-ш-н- ш-и-к-ї д-п-м-г-? ------------------------------------------- Ти мусив викликати машину швидкої допомоги? 0
Ty--usy- ----y---y mashy-u-shvy-------opo-o-y? Ty musyv vyklykaty mashynu shvydkoi- dopomohy? T- m-s-v v-k-y-a-y m-s-y-u s-v-d-o-̈ d-p-m-h-? ---------------------------------------------- Ty musyv vyklykaty mashynu shvydkoï dopomohy?
Muszáj volt az orvost hívnod? Ти м---в ви---кати-л---ря? Ти мусив викликати лікаря? Т- м-с-в в-к-и-а-и л-к-р-? -------------------------- Ти мусив викликати лікаря? 0
T-----yv vy---k-t- -ika-ya? Ty musyv vyklykaty likarya? T- m-s-v v-k-y-a-y l-k-r-a- --------------------------- Ty musyv vyklykaty likarya?
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? Ти -ус-в---к-икати полі---? Ти мусив викликати поліцію? Т- м-с-в в-к-и-а-и п-л-ц-ю- --------------------------- Ти мусив викликати поліцію? 0
T- mus-------y--t- po-i-siyu? Ty musyv vyklykaty politsiyu? T- m-s-v v-k-y-a-y p-l-t-i-u- ----------------------------- Ty musyv vyklykaty politsiyu?
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. Чи--а----В- н-ме- ----ф-ну--- --й-о --г--м---/ -а--. Чи маєте Ви номер телефону? Я щойно його мав / мала. Ч- м-є-е В- н-м-р т-л-ф-н-? Я щ-й-о й-г- м-в / м-л-. ---------------------------------------------------- Чи маєте Ви номер телефону? Я щойно його мав / мала. 0
Ch--ma--te-Vy n-mer-------nu?--A--h--oy-n- -̆-h- ----- -a-a. Chy mayete Vy nomer telefonu? YA shchoy-no y-oho mav / mala. C-y m-y-t- V- n-m-r t-l-f-n-? Y- s-c-o-̆-o y-o-o m-v / m-l-. ------------------------------------------------------------ Chy mayete Vy nomer telefonu? YA shchoy̆no y̆oho mav / mala.
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. Чи-ма--е ---а---с-? - щ--но-її -ав-/--а-а. Чи маєте Ви адресу? Я щойно її мав / мала. Ч- м-є-е В- а-р-с-? Я щ-й-о ї- м-в / м-л-. ------------------------------------------ Чи маєте Ви адресу? Я щойно її мав / мала. 0
Ch--mayet- Vy a-r---? -- sh-hoy--o --ï-----/ ----. Chy mayete Vy adresu? YA shchoy-no i-i- mav / mala. C-y m-y-t- V- a-r-s-? Y- s-c-o-̆-o i-i- m-v / m-l-. --------------------------------------------------- Chy mayete Vy adresu? YA shchoy̆no ïï mav / mala.
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. Чи -ає-- Ви --п--міст-?-Я -ойн- ї---а- /-м-ла. Чи маєте Ви мапу міста? Я щойно її мав / мала. Ч- м-є-е В- м-п- м-с-а- Я щ-й-о ї- м-в / м-л-. ---------------------------------------------- Чи маєте Ви мапу міста? Я щойно її мав / мала. 0
C-y-ma-e----y -apu ------ YA shc-oy̆n--ï-̈-------mala. Chy mayete Vy mapu mista? YA shchoy-no i-i- mav / mala. C-y m-y-t- V- m-p- m-s-a- Y- s-c-o-̆-o i-i- m-v / m-l-. ------------------------------------------------------- Chy mayete Vy mapu mista? YA shchoy̆no ïï mav / mala.
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. Чи -рийшов-в-н-вча--о?-------г затри--тис-. Чи прийшов він вчасно? Він міг затриматись. Ч- п-и-ш-в в-н в-а-н-? В-н м-г з-т-и-а-и-ь- ------------------------------------------- Чи прийшов він вчасно? Він міг затриматись. 0
C-y----y̆sho--v---vchasn-?-V-- -i- z--rym-tys-. Chy pryy-shov vin vchasno? Vin mih zatrymatysʹ. C-y p-y-̆-h-v v-n v-h-s-o- V-n m-h z-t-y-a-y-ʹ- ----------------------------------------------- Chy pryy̆shov vin vchasno? Vin mih zatrymatysʹ.
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. Ч--з-------ві- -о-огу- -і--не з-айшов ---ог-. Чи знайшов він дорогу? Він не знайшов дорогу. Ч- з-а-ш-в в-н д-р-г-? В-н н- з-а-ш-в д-р-г-. --------------------------------------------- Чи знайшов він дорогу? Він не знайшов дорогу. 0
C---zna---h-- v-n do-o--- -i- ne-z-ay̆-ho---o---u. Chy znay-shov vin dorohu? Vin ne znay-shov dorohu. C-y z-a-̆-h-v v-n d-r-h-? V-n n- z-a-̆-h-v d-r-h-. -------------------------------------------------- Chy znay̆shov vin dorohu? Vin ne znay̆shov dorohu.
Megértett téged? Nem tudott megérteni. Чи зр---м----ін-т---- Він-н- -р----ів м-не. Чи зрозумів він тебе? Він не зрозумів мене. Ч- з-о-у-і- в-н т-б-? В-н н- з-о-у-і- м-н-. ------------------------------------------- Чи зрозумів він тебе? Він не зрозумів мене. 0
C----r-----v -i----b-?---n-n- z--z--i-----e. Chy zrozumiv vin tebe? Vin ne zrozumiv mene. C-y z-o-u-i- v-n t-b-? V-n n- z-o-u-i- m-n-. -------------------------------------------- Chy zrozumiv vin tebe? Vin ne zrozumiv mene.
Miért nem tudtál pontosan jönni? Чо---ти---пі-ни-с-? Чому ти запізнився? Ч-м- т- з-п-з-и-с-? ------------------- Чому ти запізнився? 0
Ch-m---- z-p-zny-sya? Chomu ty zapiznyvsya? C-o-u t- z-p-z-y-s-a- --------------------- Chomu ty zapiznyvsya?
Miért nem tudtad megtalálni az utat? Чо-у--- -е---а-ш-в----огу? Чому ти не знайшов дорогу? Ч-м- т- н- з-а-ш-в д-р-г-? -------------------------- Чому ти не знайшов дорогу? 0
Chomu--y -- -n--̆s-o- ----hu? Chomu ty ne znay-shov dorohu? C-o-u t- n- z-a-̆-h-v d-r-h-? ----------------------------- Chomu ty ne znay̆shov dorohu?
Miért nem tudtad őt megérteni? Чо-у--и -е-з---у-ів--ого? Чому ти не зрозумів його? Ч-м- т- н- з-о-у-і- й-г-? ------------------------- Чому ти не зрозумів його? 0
C--m--ty n- zr-zu--v-y̆oh-? Chomu ty ne zrozumiv y-oho? C-o-u t- n- z-o-u-i- y-o-o- --------------------------- Chomu ty ne zrozumiv y̆oho?
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. Я--- --- - мог-а пр-йт---час--- -ом--що--е ї--и--ж----й---тоб--. Я не міг / могла прийти вчасно, тому що не їздив жодний автобус. Я н- м-г / м-г-а п-и-т- в-а-н-, т-м- щ- н- ї-д-в ж-д-и- а-т-б-с- ---------------------------------------------------------------- Я не міг / могла прийти вчасно, тому що не їздив жодний автобус. 0
Y- ----i- --m-hl- p--y̆-y v-h-s-o----mu--h-ho-ne-i--dyv zhodnyy- --t--us. YA ne mih / mohla pryy-ty vchasno, tomu shcho ne i-zdyv zhodnyy- avtobus. Y- n- m-h / m-h-a p-y-̆-y v-h-s-o- t-m- s-c-o n- i-z-y- z-o-n-y- a-t-b-s- ------------------------------------------------------------------------- YA ne mih / mohla pryy̆ty vchasno, tomu shcho ne ïzdyv zhodnyy̆ avtobus.
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. Я-не-м-г /-мо--- --а-т-----о-у, т--у-щ- я--е м---/ м-----а-и---с-а. Я не міг / могла знайти дорогу, тому що я не мав / мала мапи міста. Я н- м-г / м-г-а з-а-т- д-р-г-, т-м- щ- я н- м-в / м-л- м-п- м-с-а- ------------------------------------------------------------------- Я не міг / могла знайти дорогу, тому що я не мав / мала мапи міста. 0
YA-n- mih --m-h-- z---̆-y-doroh-,-t-mu shc---ya -e-mav /--a-- --py mis--. YA ne mih / mohla znay-ty dorohu, tomu shcho ya ne mav / mala mapy mista. Y- n- m-h / m-h-a z-a-̆-y d-r-h-, t-m- s-c-o y- n- m-v / m-l- m-p- m-s-a- ------------------------------------------------------------------------- YA ne mih / mohla znay̆ty dorohu, tomu shcho ya ne mav / mala mapy mista.
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. Я -е м-г / -------ого зроз--іт-- том- що-м---к---у----а-а-----у--а. Я не міг / могла його зрозуміти, тому що музика була занадто гучна. Я н- м-г / м-г-а й-г- з-о-у-і-и- т-м- щ- м-з-к- б-л- з-н-д-о г-ч-а- ------------------------------------------------------------------- Я не міг / могла його зрозуміти, тому що музика була занадто гучна. 0
Y- -e --h---m--la y--h- zr-----ty, ---u -hc-o muz-k----la-z-na--o----hn-. YA ne mih / mohla y-oho zrozumity, tomu shcho muzyka bula zanadto huchna. Y- n- m-h / m-h-a y-o-o z-o-u-i-y- t-m- s-c-o m-z-k- b-l- z-n-d-o h-c-n-. ------------------------------------------------------------------------- YA ne mih / mohla y̆oho zrozumity, tomu shcho muzyka bula zanadto huchna.
Muszáj volt egy taxit hívnom. Я п-ви--н бу- - -овин-а -ул- -зят----к-і. Я повинен був / повинна була узяти таксі. Я п-в-н-н б-в / п-в-н-а б-л- у-я-и т-к-і- ----------------------------------------- Я повинен був / повинна була узяти таксі. 0
Y- --vyn---b-v / po-ynn---u-a---y----t-k-i. YA povynen buv / povynna bula uzyaty taksi. Y- p-v-n-n b-v / p-v-n-a b-l- u-y-t- t-k-i- ------------------------------------------- YA povynen buv / povynna bula uzyaty taksi.
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. Я-п-----н був-/ п---нн- була-к--ит- м--- мі---. Я повинен був / повинна була купити мапу міста. Я п-в-н-н б-в / п-в-н-а б-л- к-п-т- м-п- м-с-а- ----------------------------------------------- Я повинен був / повинна була купити мапу міста. 0
YA -----e- --v-/ pov-nna-bu-- kup-t- m--- -i-t-. YA povynen buv / povynna bula kupyty mapu mista. Y- p-v-n-n b-v / p-v-n-a b-l- k-p-t- m-p- m-s-a- ------------------------------------------------ YA povynen buv / povynna bula kupyty mapu mista.
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. Я-пови--н був /--о----- -у-- --мк-ути--а-іо. Я повинен був / повинна була вимкнути радіо. Я п-в-н-н б-в / п-в-н-а б-л- в-м-н-т- р-д-о- -------------------------------------------- Я повинен був / повинна була вимкнути радіо. 0
YA----ynen--u--- p-vy-n---ula-v-mkn----rad-o. YA povynen buv / povynna bula vymknuty radio. Y- p-v-n-n b-v / p-v-n-a b-l- v-m-n-t- r-d-o- --------------------------------------------- YA povynen buv / povynna bula vymknuty radio.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!