Frazlibro

eo Is-tempo 2   »   hu Múlt 2

82 [okdek du]

Is-tempo 2

Is-tempo 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Elektu kiel vi volas vidi la tradukon:   
esperanto hungara Ludu Pli
Ĉu vi devis voki ambulancon? Mu--áj -ol----n-ő---ívnod? Muszáj volt mentőt hívnod? M-s-á- v-l- m-n-ő- h-v-o-? -------------------------- Muszáj volt mentőt hívnod? 0
Ĉu vi devis voki kuraciston? Musz-- -ol--az-o-v-s----v-od? Muszáj volt az orvost hívnod? M-s-á- v-l- a- o-v-s- h-v-o-? ----------------------------- Muszáj volt az orvost hívnod? 0
Ĉu vi devis voki la policon? Musz-j --lt a r--d---éget-hí-no-? Muszáj volt a rendőrséget hívnod? M-s-á- v-l- a r-n-ő-s-g-t h-v-o-? --------------------------------- Muszáj volt a rendőrséget hívnod? 0
Ĉu vi havas la telefonnumeron? Mi ĵuse havis ĝin. Megv-n - t-l---n-z----Az ------m---meg--l-. Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. M-g-a- a t-l-f-n-z-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. 0
Ĉu vi havas la adreson? Mi ĵuse havis ĝin. M--van-- cím? Az -lő-b-m-g -e--ol-. Megvan a cím? Az előbb még megvolt. M-g-a- a c-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ----------------------------------- Megvan a cím? Az előbb még megvolt. 0
Ĉu vi havas la urbomapon? Mi ĵuse havis ĝin. M-g-an a---ros--r-é----- -l--- m-g m-gvo-t. Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. M-g-a- a v-r-s-é-k-p- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. 0
Ĉu li venis akurate? Li ne povis veni akurate. Po-tos-n-jö-t- N-m--ud-----o---san-j-nn-. Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. P-n-o-a- j-t-? N-m t-d-t- p-n-o-a- j-n-i- ----------------------------------------- Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. 0
Ĉu li trovis la vojon? Li ne povis trovi la vojon. Me-ta-á--- -- u-at?-N-- tudta-meg----l-i------at. Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. M-g-a-á-t- a- u-a-? N-m t-d-a m-g-a-á-n- a- u-a-. ------------------------------------------------- Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. 0
Ĉu li komprenis vin? Li ne povis kompreni min. Me-é-te-t-----d---e-----ott-m-------i. Megértett téged? Nem tudott megérteni. M-g-r-e-t t-g-d- N-m t-d-t- m-g-r-e-i- -------------------------------------- Megértett téged? Nem tudott megérteni. 0
Kial vi ne povis veni akurate? M-ért-----t--t-- pont-s---jö--i? Miért nem tudtál pontosan jönni? M-é-t n-m t-d-á- p-n-o-a- j-n-i- -------------------------------- Miért nem tudtál pontosan jönni? 0
Kial vi ne povis trovi la vojon? Mi--- --- -ud--d me---lá-ni -z u-a-? Miért nem tudtad megtalálni az utat? M-é-t n-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-? ------------------------------------ Miért nem tudtad megtalálni az utat? 0
Kial vi ne povis kompreni lin? Mié-t ne- t---ad-őt-me-------? Miért nem tudtad őt megérteni? M-é-t n-m t-d-a- ő- m-g-r-e-i- ------------------------------ Miért nem tudtad őt megérteni? 0
Mi ne povis veni akurate ĉar neniu buso trafikis. Nem tud--m--on----n-j----- -e-t--em-jött--us-. Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. N-m t-d-a- p-n-o-a- j-n-i- m-r- n-m j-t- b-s-. ---------------------------------------------- Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. 0
Mi ne trovis la vojon ĉar mi ne havis urbomapon. Ne---udtam-m---a-á-n- a---t--,--ert-----vo-- -á--stér--pe-. Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. N-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-, m-r- n-m v-l- v-r-s-é-k-p-m- ----------------------------------------------------------- Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. 0
Mi ne povis kompreni lin ĉar la muziko estis tro laŭta. N---tud--m----ért---,--ert o-y-- -----s v--t-a--e-e. Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. N-m t-d-a- m-g-r-e-i- m-r- o-y-n h-n-o- v-l- a z-n-. ---------------------------------------------------- Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. 0
Mi devis preni taksion. Mu-zá- -o-- eg--tax-t -í---m. Muszáj volt egy taxit hívnom. M-s-á- v-l- e-y t-x-t h-v-o-. ----------------------------- Muszáj volt egy taxit hívnom. 0
Mi devis aĉeti urbomapon. Mu-z---v-l--eg-----os--r-é--t-v----o--o-. Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. M-s-á- v-l- e-y v-r-s-é-k-p-t v-s-r-l-o-. ----------------------------------------- Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. 0
Mi devis malŝalti la radiricevilon. K-----l-tt---p--ol--- ------ót. Ki kellett kapcsolnom a rádiót. K- k-l-e-t k-p-s-l-o- a r-d-ó-. ------------------------------- Ki kellett kapcsolnom a rádiót. 0

Elŝutu MP3 (.zip dosierojn)

Neniu video trovita!

La fremdajn lingvojn eksterlande pli bone lerni!

La plenkreskuloj ne tiel facile lernas la lingvojn kiel la infanoj. La evoluo de ilia cerbo estas finatingita. Ĝi tial ne plu povas tiel simple konstrui novajn retojn. Sed oni ankoraŭ plenkreskule povas tre bone lerni lingvon! Oni tiucele devas iri al la lando en kiu parolatas la lingvo. Fremdan lingvon oni aparte efike lernas eksterlande. Tion scias ĉiu jam pasiginta lingvostudajn feriojn. La novan lingvon oni pli rapide lernas en ĝia natura ĉirkaŭaĵo. Freŝa esploro ĵus atingis interesan rezulton. Ĝi montras ke novan lingvon oni lernas eksterlande ankaŭ alie ! La cerbo povas trakti la fremdan lingvon kiel la gepatran lingvon. La esploristoj delonge kredas ke ekzistas malsamaj lernaj procezoj. Freŝa eksperimento ŝajnas tion konfirmi. Grupo de subjektoj devis lerni inventitan lingvon. Parto de la subjektoj ĉeestis normalajn kursojn. La alia parto lernis en ŝajnigita eksterlanda situacio. Tiuj subjektoj devis orientiĝi en fremda ĉirkaŭaĵo. Ĉiuj homoj kun kiuj ili kontaktiĝis parolis la novan lingvon. La subjektoj de tiu grupo do ne estis normalaj lingvolernantoj. Ili apartenis al fremda komunumo de parolantoj. Ili tiel estis devigitaj rapide elturniĝi per la nova lingvo. Post iom da tempo oni testis la subjektojn. Ambaŭ grupoj montris egale bonajn konojn de la nova lingvo. Sed ilia cerbo traktis la fremdan lingvon diference! Tiuj ‘eksterlande’ lernintaj montris okulfrapan cerban aktivecon. Ilia cerbo traktis la fremdan gramatikon kiel sian propran lingvon. Identigeblis la samaj meĥanismoj kiaj tiuj de la denaskaj parolantoj. La lingvostudaj ferioj estas la plej bela kaj plej efika manieroj lerni!