Kifejezéstár

hu Munka   »   am መሥራት

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

55 [ሃምሣ አምስት]

55 [hamiša āmisiti]

መሥራት

[sira]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? ምን-ን -ው--ሚሰሩት？ ምንድን ነው የሚሰሩት？ ም-ድ- ነ- የ-ሰ-ት- -------------- ምንድን ነው የሚሰሩት？ 0
mi-i--ni -ewi yemī--r--i？ minidini newi yemīseruti？ m-n-d-n- n-w- y-m-s-r-t-？ ------------------------- minidini newi yemīseruti？
A férjem foglalkozása orvos. ባ---ክ-- --። ባሌ ዶክተር ነው። ባ- ዶ-ተ- ነ-። ----------- ባሌ ዶክተር ነው። 0
b--- -ok--e-i-ne-i. balē dokiteri newi. b-l- d-k-t-r- n-w-. ------------------- balē dokiteri newi.
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. እ---ማሽ--- -ርስ-- እሰ-ለው። እኔ ግማሽ ቀን ነርስነት እሰራለው። እ- ግ-ሽ ቀ- ነ-ስ-ት እ-ራ-ው- ---------------------- እኔ ግማሽ ቀን ነርስነት እሰራለው። 0
i-- --ma--i -’--i-ner---net- -s-rale--. inē gimashi k’eni nerisineti iseralewi. i-ē g-m-s-i k-e-i n-r-s-n-t- i-e-a-e-i- --------------------------------------- inē gimashi k’eni nerisineti iseralewi.
Nemsokára kapunk nyugdíjat. በቅርቡ---- እንወጣ-ን። በቅርቡ ጡርታ እንወጣለን። በ-ር- ጡ-ታ እ-ወ-ለ-። ---------------- በቅርቡ ጡርታ እንወጣለን። 0
b------bu t---i-a i-i-e-’---n-. bek’iribu t’urita iniwet’aleni. b-k-i-i-u t-u-i-a i-i-e-’-l-n-. ------------------------------- bek’iribu t’urita iniwet’aleni.
De az adók magasak. ግን ግ-ሩ----ኛ -ው። ግን ግብሩ ከፍተኛ ነው። ግ- ግ-ሩ ከ-ተ- ነ-። --------------- ግን ግብሩ ከፍተኛ ነው። 0
g----g-b--u kefi-e-------i. gini gibiru kefitenya newi. g-n- g-b-r- k-f-t-n-a n-w-. --------------------------- gini gibiru kefitenya newi.
És a betegbiztosítás drága. እ- -ጤና ዋ-ት--ም-ውድ ነ-። እና የጤና ዋስትናውም ውድ ነው። እ- የ-ና ዋ-ት-ው- ው- ነ-። -------------------- እና የጤና ዋስትናውም ውድ ነው። 0
ina y-t-ē-- w-s-t-nawimi-w--- n---. ina yet’ēna wasitinawimi widi newi. i-a y-t-ē-a w-s-t-n-w-m- w-d- n-w-. ----------------------------------- ina yet’ēna wasitinawimi widi newi.
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? ወደ----ን---- -ፈልጋ--/-? ወደፊት ምን መሆን ትፈልጋለህ/ሽ? ወ-ፊ- ም- መ-ን ት-ል-ለ-/-? --------------------- ወደፊት ምን መሆን ትፈልጋለህ/ሽ? 0
wed----i-mi-- meh----t---ligalehi/s--? wedefīti mini mehoni tifeligalehi/shi? w-d-f-t- m-n- m-h-n- t-f-l-g-l-h-/-h-? -------------------------------------- wedefīti mini mehoni tifeligalehi/shi?
Mérnök szeretnék lenni. መ-ን-ስ------ፈ---ው። መሐንዲስ መሆን እፈልጋለው። መ-ን-ስ መ-ን እ-ል-ለ-። ----------------- መሐንዲስ መሆን እፈልጋለው። 0
m--̣-n--ī-i-m---n- i-e-iga----. meh-ānidīsi mehoni ifeligalewi. m-h-ā-i-ī-i m-h-n- i-e-i-a-e-i- ------------------------------- meḥānidīsi mehoni ifeligalewi.
Az egyetemen akarok tanulni. ዩ-ቨ-ስቲ-መማ--እ-ልጋ-ው። ዩንቨርስቲ መማር እፈልጋለው። ዩ-ቨ-ስ- መ-ር እ-ል-ለ-። ------------------ ዩንቨርስቲ መማር እፈልጋለው። 0
y-niver-sit- m---ri -feli-----i. yuniverisitī memari ifeligalewi. y-n-v-r-s-t- m-m-r- i-e-i-a-e-i- -------------------------------- yuniverisitī memari ifeligalewi.
Gyakornok vagyok. እ----ማ-ጂ---። እኔ ተለማማጂ ነኝ። እ- ተ-ማ-ጂ ነ-። ------------ እኔ ተለማማጂ ነኝ። 0
i-- --------j- --n--. inē telemamajī nenyi. i-ē t-l-m-m-j- n-n-i- --------------------- inē telemamajī nenyi.
Nem keresek sokat. ብ--አይ-ፈለኝ-። ብዙ አይከፈለኝም። ብ- አ-ከ-ለ-ም- ----------- ብዙ አይከፈለኝም። 0
biz--āy--efe---y-m-. bizu āyikefelenyimi. b-z- ā-i-e-e-e-y-m-. -------------------- bizu āyikefelenyimi.
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. በሌላ--ገር --ተለ----ኝ --። በሌላ አገር እየተለማመደኩኝ ነው። በ-ላ አ-ር እ-ተ-ማ-ደ-ኝ ነ-። --------------------- በሌላ አገር እየተለማመደኩኝ ነው። 0
belēla -ger----etele-am-d--unyi--e--. belēla āgeri iyetelemamedekunyi newi. b-l-l- ā-e-i i-e-e-e-a-e-e-u-y- n-w-. ------------------------------------- belēla āgeri iyetelemamedekunyi newi.
Ő a főnököm. ያ--- አ-- --። ያ የኔ አለቃ ነው። ያ የ- አ-ቃ ነ-። ------------ ያ የኔ አለቃ ነው። 0
ya--e-ē ----’--ne--. ya yenē ālek’a newi. y- y-n- ā-e-’- n-w-. -------------------- ya yenē ālek’a newi.
Kedves kollégáim vannak. እ---- ባ-ደ-ቦች--ሉ-። እኔ ጥሩ ባልደረቦች አሉኝ። እ- ጥ- ባ-ደ-ቦ- አ-ኝ- ----------------- እኔ ጥሩ ባልደረቦች አሉኝ። 0
inē-t’--u --------b-c-i ---n--. inē t’iru baliderebochi ālunyi. i-ē t-i-u b-l-d-r-b-c-i ā-u-y-. ------------------------------- inē t’iru baliderebochi ālunyi.
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. ሁ--ከ-ዓት-በ-ላ--- ካ--------ዳለን። ሁሌ ከሰዓት በኋላ ወደ ካፊቴርያ እንሄዳለን። ሁ- ከ-ዓ- በ-ላ ወ- ካ-ቴ-ያ እ-ሄ-ለ-። ---------------------------- ሁሌ ከሰዓት በኋላ ወደ ካፊቴርያ እንሄዳለን። 0
h-l- -ese-a-i be-̮w-l- -ed- -af-tēriya-i-ih----e-i. hulē kese‘ati beh-wala wede kafītēriya inihēdaleni. h-l- k-s-‘-t- b-h-w-l- w-d- k-f-t-r-y- i-i-ē-a-e-i- --------------------------------------------------- hulē kese‘ati beḫwala wede kafītēriya inihēdaleni.
Állást keresek. ስራ--የ-ለኩኝ ነው ። ስራ እየፈለኩኝ ነው ። ስ- እ-ፈ-ኩ- ነ- ። -------------- ስራ እየፈለኩኝ ነው ። 0
s--a--y----ek-ny---ew- . sira iyefelekunyi newi . s-r- i-e-e-e-u-y- n-w- . ------------------------ sira iyefelekunyi newi .
Már egy éve munkanélküli vagyok. ለአ-ት-ያክ- -ራ-አጥ---። ለአመት ያክል ስራ አጥ ነኝ። ለ-መ- ያ-ል ስ- አ- ነ-። ------------------ ለአመት ያክል ስራ አጥ ነኝ። 0
l-’----- y-k--i sira---’- n--y-. le’āmeti yakili sira āt’i nenyi. l-’-m-t- y-k-l- s-r- ā-’- n-n-i- -------------------------------- le’āmeti yakili sira āt’i nenyi.
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. በዚ- ሃገ----ጥ ብ- ስራ-አጦች አ-። በዚህ ሃገር ውስጥ ብዙ ስራ አጦች አሉ። በ-ህ ሃ-ር ው-ጥ ብ- ስ- አ-ች አ-። ------------------------- በዚህ ሃገር ውስጥ ብዙ ስራ አጦች አሉ። 0
b----i--a-----w-si-------u--i-- -t-o----āl-. bezīhi hageri wisit’i bizu sira āt’ochi ālu. b-z-h- h-g-r- w-s-t-i b-z- s-r- ā-’-c-i ā-u- -------------------------------------------- bezīhi hageri wisit’i bizu sira āt’ochi ālu.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?