Kifejezéstár

hu Munka   »   am መሥራት

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

55 [ሃምሣ አምስት]

55 [hamiša āmisiti]

መሥራት

[sira]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? ም--- ነው የሚ---? ም___ ነ_ የ_____ ም-ድ- ነ- የ-ሰ-ት- -------------- ምንድን ነው የሚሰሩት? 0
m-n--i-i-newi y------u--? m_______ n___ y__________ m-n-d-n- n-w- y-m-s-r-t-? ------------------------- minidini newi yemīseruti?
A férjem foglalkozása orvos. ባ- ዶ--ር ነው። ባ_ ዶ___ ነ__ ባ- ዶ-ተ- ነ-። ----------- ባሌ ዶክተር ነው። 0
b--- --k-teri----i. b___ d_______ n____ b-l- d-k-t-r- n-w-. ------------------- balē dokiteri newi.
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. እ----ሽ ቀን -ርስነት እ-ራለ-። እ_ ግ__ ቀ_ ነ____ እ_____ እ- ግ-ሽ ቀ- ነ-ስ-ት እ-ራ-ው- ---------------------- እኔ ግማሽ ቀን ነርስነት እሰራለው። 0
inē-gi--s-i -’e-i-ner-sineti--s--al-wi. i__ g______ k____ n_________ i_________ i-ē g-m-s-i k-e-i n-r-s-n-t- i-e-a-e-i- --------------------------------------- inē gimashi k’eni nerisineti iseralewi.
Nemsokára kapunk nyugdíjat. በ--ቡ -ር- --ወ-ለን። በ___ ጡ__ እ______ በ-ር- ጡ-ታ እ-ወ-ለ-። ---------------- በቅርቡ ጡርታ እንወጣለን። 0
be-’i--b- --u-------i---’al--i. b________ t______ i____________ b-k-i-i-u t-u-i-a i-i-e-’-l-n-. ------------------------------- bek’iribu t’urita iniwet’aleni.
De az adók magasak. ግ- -ብ------ ነ-። ግ_ ግ__ ከ___ ነ__ ግ- ግ-ሩ ከ-ተ- ነ-። --------------- ግን ግብሩ ከፍተኛ ነው። 0
gi-i -i-ir--kef--eny- ----. g___ g_____ k________ n____ g-n- g-b-r- k-f-t-n-a n-w-. --------------------------- gini gibiru kefitenya newi.
És a betegbiztosítás drága. እ- የ-ና --ት-ው--ው- ነ-። እ_ የ__ ዋ_____ ው_ ነ__ እ- የ-ና ዋ-ት-ው- ው- ነ-። -------------------- እና የጤና ዋስትናውም ውድ ነው። 0
i-a-ye-’------s----a-imi w-d- n-wi. i__ y______ w___________ w___ n____ i-a y-t-ē-a w-s-t-n-w-m- w-d- n-w-. ----------------------------------- ina yet’ēna wasitinawimi widi newi.
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? ወ-ፊ- ም- መ-- ትፈ-ጋ---ሽ? ወ___ ም_ መ__ ት________ ወ-ፊ- ም- መ-ን ት-ል-ለ-/-? --------------------- ወደፊት ምን መሆን ትፈልጋለህ/ሽ? 0
w-defīti mini ----ni-t-----g--eh-/-hi? w_______ m___ m_____ t________________ w-d-f-t- m-n- m-h-n- t-f-l-g-l-h-/-h-? -------------------------------------- wedefīti mini mehoni tifeligalehi/shi?
Mérnök szeretnék lenni. መሐ-ዲ- መሆ- እፈልጋ--። መ____ መ__ እ______ መ-ን-ስ መ-ን እ-ል-ለ-። ----------------- መሐንዲስ መሆን እፈልጋለው። 0
m-ḥā-id----m-h-n--i--l-gale--. m_________ m_____ i___________ m-h-ā-i-ī-i m-h-n- i-e-i-a-e-i- ------------------------------- meḥānidīsi mehoni ifeligalewi.
Az egyetemen akarok tanulni. ዩ--ር----ማ--እፈልጋለው። ዩ_____ መ__ እ______ ዩ-ቨ-ስ- መ-ር እ-ል-ለ-። ------------------ ዩንቨርስቲ መማር እፈልጋለው። 0
yun--er----ī me---- -fel---lew-. y___________ m_____ i___________ y-n-v-r-s-t- m-m-r- i-e-i-a-e-i- -------------------------------- yuniverisitī memari ifeligalewi.
Gyakornok vagyok. እ---ለማ-ጂ-ነኝ። እ_ ተ____ ነ__ እ- ተ-ማ-ጂ ነ-። ------------ እኔ ተለማማጂ ነኝ። 0
i-ē tele-a-ajī-n-nyi. i__ t_________ n_____ i-ē t-l-m-m-j- n-n-i- --------------------- inē telemamajī nenyi.
Nem keresek sokat. ብ- አይ--ለ--። ብ_ አ_______ ብ- አ-ከ-ለ-ም- ----------- ብዙ አይከፈለኝም። 0
b--- āyik--ele-y-m-. b___ ā______________ b-z- ā-i-e-e-e-y-m-. -------------------- bizu āyikefelenyimi.
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. በሌላ---ር እየ-ለ--ደኩኝ ነው። በ__ አ__ እ________ ነ__ በ-ላ አ-ር እ-ተ-ማ-ደ-ኝ ነ-። --------------------- በሌላ አገር እየተለማመደኩኝ ነው። 0
belē-a-----i----t--e--me--ku--i ---i. b_____ ā____ i_________________ n____ b-l-l- ā-e-i i-e-e-e-a-e-e-u-y- n-w-. ------------------------------------- belēla āgeri iyetelemamedekunyi newi.
Ő a főnököm. ያ የ---ለቃ-ነው። ያ የ_ አ__ ነ__ ያ የ- አ-ቃ ነ-። ------------ ያ የኔ አለቃ ነው። 0
ya--------e----n--i. y_ y___ ā_____ n____ y- y-n- ā-e-’- n-w-. -------------------- ya yenē ālek’a newi.
Kedves kollégáim vannak. እ- ጥሩ----ረ-- -ሉ-። እ_ ጥ_ ባ_____ አ___ እ- ጥ- ባ-ደ-ቦ- አ-ኝ- ----------------- እኔ ጥሩ ባልደረቦች አሉኝ። 0
i-ē-t-iru-baliderebo-hi------i. i__ t____ b____________ ā______ i-ē t-i-u b-l-d-r-b-c-i ā-u-y-. ------------------------------- inē t’iru baliderebochi ālunyi.
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. ሁ-----ት በኋ--ወደ ----ያ እ--ዳለ-። ሁ_ ከ___ በ__ ወ_ ካ____ እ______ ሁ- ከ-ዓ- በ-ላ ወ- ካ-ቴ-ያ እ-ሄ-ለ-። ---------------------------- ሁሌ ከሰዓት በኋላ ወደ ካፊቴርያ እንሄዳለን። 0
hu-ē ke-e-at- -e----la -ede kafītēr-y------ē-aleni. h___ k_______ b______ w___ k_________ i___________ h-l- k-s-‘-t- b-h-w-l- w-d- k-f-t-r-y- i-i-ē-a-e-i- --------------------------------------------------- hulē kese‘ati beḫwala wede kafītēriya inihēdaleni.
Állást keresek. ስ- እ-ፈ--- -ው ። ስ_ እ_____ ነ_ ። ስ- እ-ፈ-ኩ- ነ- ። -------------- ስራ እየፈለኩኝ ነው ። 0
sir--iyefe-ek--yi-n-w- . s___ i___________ n___ . s-r- i-e-e-e-u-y- n-w- . ------------------------ sira iyefelekunyi newi .
Már egy éve munkanélküli vagyok. ለአመ- -ክል ስራ -ጥ ነኝ። ለ___ ያ__ ስ_ አ_ ነ__ ለ-መ- ያ-ል ስ- አ- ነ-። ------------------ ለአመት ያክል ስራ አጥ ነኝ። 0
le--me-- --kili -ir- āt-i n--yi. l_______ y_____ s___ ā___ n_____ l-’-m-t- y-k-l- s-r- ā-’- n-n-i- -------------------------------- le’āmeti yakili sira āt’i nenyi.
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. በ-ህ-ሃ-- ው-ጥ ብዙ ስራ--ጦች---። በ__ ሃ__ ው__ ብ_ ስ_ አ__ አ__ በ-ህ ሃ-ር ው-ጥ ብ- ስ- አ-ች አ-። ------------------------- በዚህ ሃገር ውስጥ ብዙ ስራ አጦች አሉ። 0
be--h- -ager---i--t’- b-z- s-r- ā-’--hi--l-. b_____ h_____ w______ b___ s___ ā______ ā___ b-z-h- h-g-r- w-s-t-i b-z- s-r- ā-’-c-i ā-u- -------------------------------------------- bezīhi hageri wisit’i bizu sira āt’ochi ālu.

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?