Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   am አድናቆት

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [መቶ]

100 [መቶ]

አድናቆት

tewisake gisi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
már egyszer – még soha የተ---- የተ-ና-- --ያ-ተከ-ወነ---ና--ላለቀ) የ_____ የ_____ – ያ______ (__ ያ____ የ-ደ-ገ- የ-ከ-ወ- – ያ-ተ-ና-ነ (-ና ያ-ለ-) --------------------------------- የተደረገ/ የተከናወነ – ያልተከናወነ (ገና ያላለቀ) 0
ye-ed-r-ge- y----en---n-----al-t-k--a-e-e-(--n---al--ek’e) y__________ y___________ – y_____________ (____ y_________ y-t-d-r-g-/ y-t-k-n-w-n- – y-l-t-k-n-w-n- (-e-a y-l-l-k-e- ---------------------------------------------------------- yetederege/ yetekenawene – yalitekenawene (gena yalalek’e)
Volt már ön egyszer Berlinben? ከዚህ በ-ት በ-ሊ- -በሩ? ከ__ በ__ በ___ ነ___ ከ-ህ በ-ት በ-ሊ- ነ-ሩ- ----------------- ከዚህ በፊት በርሊን ነበሩ? 0
kez-h- --f----beri-ī---------? k_____ b_____ b_______ n______ k-z-h- b-f-t- b-r-l-n- n-b-r-? ------------------------------ kezīhi befīti berilīni neberu?
Nem, még soha. አያይ----ና----ድ-ም አ__ ፤ ገ_ አ_____ አ-ይ ፤ ገ- አ-ሄ-ኩ- --------------- አያይ ፤ ገና አልሄድኩም 0
āyay- ; gena ā-i--di--mi ā____ ; g___ ā__________ ā-a-i ; g-n- ā-i-ē-i-u-i ------------------------ āyayi ; gena ālihēdikumi
valaki – senki አንድ ሰ----ማንም አ__ ሰ_ – ማ__ አ-ድ ሰ- – ማ-ም ------------ አንድ ሰው – ማንም 0
ā-i-i se-i ----n--i ā____ s___ – m_____ ā-i-i s-w- – m-n-m- ------------------- ānidi sewi – manimi
Ismer ön itt valakit (valakiket)? እ-ያውቀው-ሰው--ለ--ዚ-? እ_____ ሰ_ አ_ እ___ እ-ያ-ቀ- ሰ- አ- እ-ህ- ----------------- እሚያውቀው ሰው አለ እዚህ? 0
im--awi-’e-- sewi-ā-e ---hi? i___________ s___ ā__ i_____ i-ī-a-i-’-w- s-w- ā-e i-ī-i- ---------------------------- imīyawik’ewi sewi āle izīhi?
Nem, nem ismerek itt senkit. አያይ----ንንም--ላ--ም አ__ ፤ ማ___ አ____ አ-ይ ፤ ማ-ን- አ-ው-ም ---------------- አያይ ፤ ማንንም አላውቅም 0
ā--y--; m----i----law--’i-i ā____ ; m_______ ā_________ ā-a-i ; m-n-n-m- ā-a-i-’-m- --------------------------- āyayi ; maninimi ālawik’imi
még – már nem ተ-ማ- - በቃ/ተጨማሪ-----ል-ም ተ___ – በ______ አ______ ተ-ማ- – በ-/-ጨ-ሪ አ-ስ-ል-ም ---------------------- ተጨማሪ – በቃ/ተጨማሪ አያስፈልግም 0
t-ch’ema-- --b-k’a/--c----a-ī--y--ife-ig--i t_________ – b_______________ ā____________ t-c-’-m-r- – b-k-a-t-c-’-m-r- ā-a-i-e-i-i-i ------------------------------------------- tech’emarī – bek’a/tech’emarī āyasifeligimi
Sokáig marad még itt? ተ-----ጅም ጊ- ይ-መ--? ተ___ ረ__ ጊ_ ይ_____ ተ-ማ- ረ-ም ጊ- ይ-መ-ሉ- ------------------ ተጨማሪ ረጅም ጊዜ ይቀመጣሉ? 0
tech-em----re-im--g-zē--i----et-a--? t_________ r_____ g___ y____________ t-c-’-m-r- r-j-m- g-z- y-k-e-e-’-l-? ------------------------------------ tech’emarī rejimi gīzē yik’emet’alu?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ኣይ-፤ -ጨማሪ አልቀመጥ-። ኣ_ ፤ ተ___ አ______ ኣ- ፤ ተ-ማ- አ-ቀ-ጥ-። ----------------- ኣይ ፤ ተጨማሪ አልቀመጥም። 0
a-- ; ----’emarī--l--’-m-t---i. a__ ; t_________ ā_____________ a-i ; t-c-’-m-r- ā-i-’-m-t-i-i- ------------------------------- ayi ; tech’emarī ālik’emet’imi.
még valami – semmi ሌ- ነገር-–-ምንም--ገር ሌ_ ነ__ – ም__ ነ__ ሌ- ነ-ር – ም-ም ነ-ር ---------------- ሌላ ነገር – ምንም ነገር 0
lēla-n----i –--i-im--ne-eri l___ n_____ – m_____ n_____ l-l- n-g-r- – m-n-m- n-g-r- --------------------------- lēla negeri – minimi negeri
Szeretne még valamit inni? ሌላ-ነ-ር መ---------? ሌ_ ነ__ መ___ ይ_____ ሌ- ነ-ር መ-ጣ- ይ-ል-ሉ- ------------------ ሌላ ነገር መጠጣት ይፈልጋሉ? 0
lē---n-geri-me-’e-’--i --f--ig-l-? l___ n_____ m_________ y__________ l-l- n-g-r- m-t-e-’-t- y-f-l-g-l-? ---------------------------------- lēla negeri met’et’ati yifeligalu?
Nem, már nem kérek semmit. አያ----ም-- ነ-ር-አ--ልግም አ__ ፤ ም__ ነ__ አ_____ አ-ይ ፤ ም-ም ነ-ር አ-ፈ-ግ- -------------------- አያይ ፤ ምንም ነገር አልፈልግም 0
ā--y- - mi--mi-n-geri ālife-i--mi ā____ ; m_____ n_____ ā__________ ā-a-i ; m-n-m- n-g-r- ā-i-e-i-i-i --------------------------------- āyayi ; minimi negeri ālifeligimi
már valamit – még semmit የተከናወ- ነ-ር-– --- -ል-ከ-ወነ የ_____ ነ__ – ም__ ያ______ የ-ከ-ወ- ነ-ር – ም-ም ያ-ተ-ና-ነ ------------------------ የተከናወነ ነገር – ምንም ያልተከናወነ 0
yete-----ene ----ri --mi--mi -a-it-------ne y___________ n_____ – m_____ y_____________ y-t-k-n-w-n- n-g-r- – m-n-m- y-l-t-k-n-w-n- ------------------------------------------- yetekenawene negeri – minimi yalitekenawene
Evett már valamit? የ-ነ -ገር ተመ--ዋል? የ__ ነ__ ተ______ የ-ነ ነ-ር ተ-ግ-ዋ-? --------------- የሆነ ነገር ተመግበዋል? 0
y--on- -e-eri-t----ib--al-? y_____ n_____ t____________ y-h-n- n-g-r- t-m-g-b-w-l-? --------------------------- yehone negeri temegibewali?
Nem, még nem ettem semmit. አ-ይ ፤-ገና -ልበላሁም። አ__ ፤ ገ_ አ______ አ-ይ ፤ ገ- አ-በ-ሁ-። ---------------- አያይ ፤ ገና አልበላሁም። 0
ā--y--- -ena -l-b--a---i. ā____ ; g___ ā___________ ā-a-i ; g-n- ā-i-e-a-u-i- ------------------------- āyayi ; gena ālibelahumi.
még valaki – már senki ሌ--ሰ------- -ው ሌ_ ሰ_ – ማ__ ሰ_ ሌ- ሰ- – ማ-ም ሰ- -------------- ሌላ ሰው – ማንም ሰው 0
lēla s-wi-–---ni-- s--i l___ s___ – m_____ s___ l-l- s-w- – m-n-m- s-w- ----------------------- lēla sewi – manimi sewi
Szeretne még valaki kávét? ተጨ-ሪ------ መ----የሚፈ-ግ？ ተ___ ሌ_ ቡ_ መ___ የ_____ ተ-ማ- ሌ- ቡ- መ-ጣ- የ-ፈ-ግ- ---------------------- ተጨማሪ ሌላ ቡና መጠጣት የሚፈልግ？ 0
tec-’em-r- l--a--u-- m--’e-’-t--y-mī---i--？ t_________ l___ b___ m_________ y__________ t-c-’-m-r- l-l- b-n- m-t-e-’-t- y-m-f-l-g-？ ------------------------------------------- tech’emarī lēla buna met’et’ati yemīfeligi？
Nem, már senki. አያይ-፤ -ን- የለም አ__ ፤ ማ__ የ__ አ-ይ ፤ ማ-ም የ-ም ------------- አያይ ፤ ማንም የለም 0
āy-yi ; ---im--y-l-mi-| ā____ ; m_____ y_____ | ā-a-i ; m-n-m- y-l-m- | ----------------------- āyayi ; manimi yelemi |

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + amhara (1-100) MP3 amhara (1-100)
Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…