Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   hr nešto željeti

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sedamdeset]

nešto željeti

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar horvát Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Žel--- li-p-š-ti? Ž_____ l_ p______ Ž-l-t- l- p-š-t-? ----------------- Želite li pušiti? 0
Szeretne táncolni? Že-i-- ------sat-? Ž_____ l_ p_______ Ž-l-t- l- p-e-a-i- ------------------ Želite li plesati? 0
Szeretne sétálni? Že---e li s- šet-t-? Ž_____ l_ s_ š______ Ž-l-t- l- s- š-t-t-? -------------------- Želite li se šetati? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ž---m -ušit-. Ž____ p______ Ž-l-m p-š-t-. ------------- Želim pušiti. 0
Szeretnél egy cigarettát? Ž---- ----ig-r--u? Ž____ l_ c________ Ž-l-š l- c-g-r-t-? ------------------ Želiš li cigaretu? 0
Ő tüzet szeretne. On -e-- v--r-. O_ ž___ v_____ O- ž-l- v-t-u- -------------- On želi vatru. 0
Szeretnék inni valamit. Želim ----o--i--. Ž____ n____ p____ Ž-l-m n-š-o p-t-. ----------------- Želim nešto piti. 0
Szeretnék enni valamit. Že-i- neš-o-j-sti. Ž____ n____ j_____ Ž-l-m n-š-o j-s-i- ------------------ Želim nešto jesti. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Žel-m-s--ma-o -d-o-i-i. Ž____ s_ m___ o________ Ž-l-m s- m-l- o-m-r-t-. ----------------------- Želim se malo odmoriti. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Želi- --------- p---ti. Ž____ V__ n____ p______ Ž-l-m V-s n-š-o p-t-t-. ----------------------- Želim Vas nešto pitati. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Ž---- -as--ešto--amol---. Ž____ V__ n____ z________ Ž-l-m V-s n-š-o z-m-l-t-. ------------------------- Želim Vas nešto zamoliti. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Že-i--Vas n------o----v-t-. Ž____ V__ n_ n____ p_______ Ž-l-m V-s n- n-š-o p-z-a-i- --------------------------- Želim Vas na nešto pozvati. 0
Mit szeretne, kérem? Š-a žel-te,--ol-m? Š__ ž______ m_____ Š-a ž-l-t-, m-l-m- ------------------ Šta želite, molim? 0
Szeretne egy kávét? Ž-l-t--li-kav-? Ž_____ l_ k____ Ž-l-t- l- k-v-? --------------- Želite li kavu? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Il--ž-l--e rad--e čaj? I__ ž_____ r_____ č___ I-i ž-l-t- r-d-j- č-j- ---------------------- Ili želite radije čaj? 0
Haza szeretnénk menni. Ž------se --ziti-----. Ž_____ s_ v_____ k____ Ž-l-m- s- v-z-t- k-ć-. ---------------------- Želimo se voziti kući. 0
Szeretnétek egy taxit? Ž-li-e li --ksi? Ž_____ l_ t_____ Ž-l-t- l- t-k-i- ---------------- Želite li taksi? 0
Telefonálni szeretnének. O---že-e-tel--o--ra-i. O__ ž___ t____________ O-i ž-l- t-l-f-n-r-t-. ---------------------- Oni žele telefonirati. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + horvát (1-100) MP3 horvát (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…