Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   cs mít něco rád

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sedmdesát]

mít něco rád

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar cseh Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? C-cete si -ako-ři-? C_____ s_ z________ C-c-t- s- z-k-u-i-? ------------------- Chcete si zakouřit? 0
Szeretne táncolni? C-c----si zata--i-? C_____ s_ z________ C-c-t- s- z-t-n-i-? ------------------- Chcete si zatančit? 0
Szeretne sétálni? C--et--s---roj--? C_____ s_ p______ C-c-t- s- p-o-í-? ----------------- Chcete se projít? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. C-t---- -h-ěl--bych s- -akouř-t. C____ / c_____ b___ s_ z________ C-t-l / c-t-l- b-c- s- z-k-u-i-. -------------------------------- Chtěl / chtěla bych si zakouřit. 0
Szeretnél egy cigarettát? Chc-- ---a--tu? C____ c________ C-c-š c-g-r-t-? --------------- Chceš cigaretu? 0
Ő tüzet szeretne. C-c- p---á-it. C___ p________ C-c- p-i-á-i-. -------------- Chce připálit. 0
Szeretnék inni valamit. Rá--- r--- by-h se něč--o --pi- / -a-ila. R__ / r___ b___ s_ n_____ n____ / n______ R-d / r-d- b-c- s- n-č-h- n-p-l / n-p-l-. ----------------------------------------- Rád / ráda bych se něčeho napil / napila. 0
Szeretnék enni valamit. N-co ---- s---l - s----a. N___ b___ s____ / s______ N-c- b-c- s-ě-l / s-ě-l-. ------------------------- Něco bych snědl / snědla. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. C---l-/---t-la---c--si-tro--u o-poč-n--t. C____ / c_____ b___ s_ t_____ o__________ C-t-l / c-t-l- b-c- s- t-o-h- o-p-č-n-u-. ----------------------------------------- Chtěl / chtěla bych si trochu odpočinout. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Rá- /-r-----yc--se V-s-n- ně-o -e--a- /---p----. R__ / r___ b___ s_ V__ n_ n___ z_____ / z_______ R-d / r-d- b-c- s- V-s n- n-c- z-p-a- / z-p-a-a- ------------------------------------------------ Rád / ráda bych se Vás na něco zeptal / zeptala. 0
Szeretném önt megkérni valamire. C-t-- / -h-----by-- Vá- o--ě-o-po---s--. C____ / c_____ b___ V__ o n___ p________ C-t-l / c-t-l- b-c- V-s o n-c- p-p-o-i-. ---------------------------------------- Chtěl / chtěla bych Vás o něco poprosit. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Rá--/-rá-a------Vás --------zva- / -o--ala. R__ / r___ b___ V__ n____ p_____ / p_______ R-d / r-d- b-c- V-s n-k-m p-z-a- / p-z-a-a- ------------------------------------------- Rád / ráda bych Vás někam pozval / pozvala. 0
Mit szeretne, kérem? C---i --e-et---pro-í-? C_ s_ p_______ p______ C- s- p-e-e-e- p-o-í-? ---------------------- Co si přejete, prosím? 0
Szeretne egy kávét? Pře-e-- -i ----? P______ s_ k____ P-e-e-e s- k-v-? ---------------- Přejete si kávu? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? N--o-bys-e-r---j- -htěl ---h-ě-- ---? N___ b____ r_____ c____ / c_____ č___ N-b- b-s-e r-d-j- c-t-l / c-t-l- č-j- ------------------------------------- Nebo byste raději chtěl / chtěla čaj? 0
Haza szeretnénk menni. C---m--j-- ----. C_____ j__ d____ C-c-m- j-t d-m-. ---------------- Chceme jet domů. 0
Szeretnétek egy taxit? C----e --v--------i? C_____ z______ t____ C-c-t- z-v-l-t t-x-? -------------------- Chcete zavolat taxi? 0
Telefonálni szeretnének. Chtěj- te--fono-at. C_____ t___________ C-t-j- t-l-f-n-v-t- ------------------- Chtějí telefonovat. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + cseh (1-100) MP3 cseh (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…