Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ar يحب/ يريد/ يود شيئاً‬

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

‫70[سبعون]‬

70[sabeuna]

يحب/ يريد/ يود شيئاً‬

[yhb/ yryd/ yawadu shyyaan]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? ‫------ل---ي-؟‬ ‫____ ا________ ‫-ت-ب ا-ت-خ-ن-‬ --------------- ‫أتحب التدخين؟‬ 0
a---a---l----hi-? a_____ a_________ a-a-a- a-t-d-h-n- ----------------- atahab altadkhin?
Szeretne táncolni? ‫-ت---الرق--‬ ‫____ ا______ ‫-ت-ب ا-ر-ص-‬ ------------- ‫أتحب الرقص؟‬ 0
a-aha----rq-? a_____ a_____ a-a-a- a-r-s- ------------- atahab alrqs?
Szeretne sétálni? ‫---ب--ل-ي- -لى-ا-أق----‬ ‫____ ا____ ع__ ا________ ‫-ت-ب ا-س-ر ع-ى ا-أ-د-م-‬ ------------------------- ‫أتحب السير على الأقدام؟‬ 0
ata--- a-sa---ea--a ----q---? a_____ a_____ e____ a________ a-a-a- a-s-y- e-l-a a-'-q-a-? ----------------------------- atahab alsayr ealaa al'aqdam?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. ‫--ي-----أ-خن.‬ ‫____ أ_ أ_____ ‫-ر-د أ- أ-خ-.- --------------- ‫أريد أن أدخن.‬ 0
ar-d-'-n---dkh--. a___ '__ '_______ a-i- '-n '-d-h-a- ----------------- arid 'an 'adkhna.
Szeretnél egy cigarettát? ‫---ي-------ة؟‬ ‫_____ س_______ ‫-ت-ي- س-ج-ر-؟- --------------- ‫أتريد سيجارة؟‬ 0
a--r-- --j--t? a_____ s______ a-i-i- s-j-r-? -------------- atirid syjart?
Ő tüzet szeretne. ‫-ن--ير-د--لا-ة-‬ ‫___ ي___ و______ ‫-ن- ي-ي- و-ا-ة-‬ ----------------- ‫إنه يريد ولاعة.‬ 0
'i-n-h --r-d wal--at-. '_____ y____ w________ '-i-a- y-r-d w-l-e-t-. ---------------------- 'iinah yurid walaeata.
Szeretnék inni valamit. ‫-ر----ن أشر--شي-اً-‬ ‫____ أ_ أ___ ش_____ ‫-ر-د أ- أ-ر- ش-ئ-ً-‬ --------------------- ‫أريد أن أشرب شيئاً.‬ 0
a----'a- ------b sh--aa-. a___ '__ '______ s_______ a-i- '-n '-s-r-b s-y-a-n- ------------------------- arid 'an 'ashrib shyyaan.
Szeretnék enni valamit. ‫أر----ن---- ش-ئاً-‬ ‫____ أ_ آ__ ش_____ ‫-ر-د أ- آ-ل ش-ئ-ً-‬ -------------------- ‫أريد أن آكل شيئاً.‬ 0
a--d --- -ki- ----a-n. a___ '__ a___ s_______ a-i- '-n a-i- s-y-a-n- ---------------------- arid 'an akil shyyaan.
Szeretném kicsit kipihenni magam. ‫أ-ي- -- أرت-ح--ليلا-.‬ ‫____ أ_ أ____ ق______ ‫-ر-د أ- أ-ت-ح ق-ي-ا-.- ----------------------- ‫أريد أن أرتاح قليلاً.‬ 0
arid-'a-- -a--a---lyl-a-. a___ '___ '_____ q_______ a-i- '-n- '-r-a- q-y-a-n- ------------------------- arid 'ana 'artah qlylaan.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. ‫-ر-د--ن --أل--ش---ً-‬ ‫____ أ_ أ____ ش_____ ‫-ر-د أ- أ-أ-ك ش-ئ-ً-‬ ---------------------- ‫أريد أن أسألك شيئاً.‬ 0
ar---'a--'-s--lak--h--a-n. a___ '__ '_______ s_______ a-i- '-n '-s-a-a- s-y-a-n- -------------------------- arid 'an 'as'alak shyyaan.
Szeretném önt megkérni valamire. ‫-ريد-أن--طل---ن- شيئ--.‬ ‫____ أ_ أ___ م__ ش_____ ‫-ر-د أ- أ-ل- م-ك ش-ئ-ً-‬ ------------------------- ‫أريد أن أطلب منك شيئاً.‬ 0
a--d--a--'atl-- -in- -hyy---. a___ '__ '_____ m___ s_______ a-i- '-n '-t-u- m-n- s-y-a-n- ----------------------------- arid 'an 'atlub mink shyyaan.
Szeretném önt meghívni valamire. ‫أ-- -- -------ش---‬ ‫___ أ_ أ____ ل_____ ‫-و- أ- أ-ع-ك ل-ي-.- -------------------- ‫أود أن أدعوك لشيء.‬ 0
a-- '---'a-euk---sh-'a-. a__ '__ '_____ l________ a-d '-n '-d-u- l-s-i-a-. ------------------------ awd 'an 'adeuk lashi'an.
Mit szeretne, kérem? ‫م--ت----ح----؟‬ ‫__ ت___ ح______ ‫-ا ت-ي- ح-ر-ك-‬ ---------------- ‫ما تريد حضرتك؟‬ 0
m--t-ri--had-t-? m_ t____ h______ m- t-r-d h-d-t-? ---------------- ma turid hadrtk?
Szeretne egy kávét? ‫----ريد-قه-ة؟‬ ‫__ ت___ ق_____ ‫-ل ت-ي- ق-و-؟- --------------- ‫هل تريد قهوة؟‬ 0
h----r-d qahuta? h_ t____ q______ h- t-r-d q-h-t-? ---------------- hl turid qahuta?
Vagy inkább egy teát szeretne? ‫أم -نك -ف-ل--ل-ا--‬ ‫__ أ__ ت___ ا______ ‫-م أ-ك ت-ض- ا-ش-ي-‬ -------------------- ‫أم أنك تفضل الشاي؟‬ 0
am-'ana---af--a--al-ha-y? a_ '____ t______ a_______ a- '-n-k t-f-d-l a-s-a-y- ------------------------- am 'anak tafadal alshaay?
Haza szeretnénk menni. ‫---- -- --هب -----لبيت.‬ ‫____ أ_ ن___ إ__ ا______ ‫-ر-د أ- ن-ه- إ-ى ا-ب-ت-‬ ------------------------- ‫نريد أن نذهب إلى البيت.‬ 0
n--- 'a--na-h-a- -i-l---al-a--. n___ '__ n______ '_____ a______ n-i- '-n n-d-h-b '-i-a- a-b-y-. ------------------------------- nrid 'an nadhhab 'iilaa albayt.
Szeretnétek egy taxit? ‫هل-تري--ن ---ر- أ---؟‬ ‫__ ت_____ س____ أ_____ ‫-ل ت-ي-و- س-ا-ة أ-ر-؟- ----------------------- ‫هل تريدون سيارة أجرة؟‬ 0
hl----idu- s--ar-t-n aj-? h_ t______ s________ a___ h- t-r-d-n s-y-r-t-n a-r- ------------------------- hl turidun sayaratan ajr?
Telefonálni szeretnének. ‫-نه- --يد-ن -لاتص-ل--ا-هات-.‬ ‫____ ي_____ ا______ ب________ ‫-ن-م ي-ي-و- ا-ا-ص-ل ب-ل-ا-ف-‬ ------------------------------ ‫إنهم يريدون الاتصال بالهاتف.‬ 0
'-in--um-yu----- -la-t--a---i----ti-. '_______ y______ a________ b_________ '-i-a-u- y-r-d-n a-a-t-s-l b-a-h-t-f- ------------------------------------- 'iinahum yuridun alaitisal bialhatif.

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…