Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   px gostar de qualquer coisa

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [setenta]

gostar de qualquer coisa

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar portugál (BR) Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Você ---r f-m--? V___ q___ f_____ V-c- q-e- f-m-r- ---------------- Você quer fumar? 0
Szeretne táncolni? V--ê qu----an---? V___ q___ d______ V-c- q-e- d-n-a-? ----------------- Você quer dançar? 0
Szeretne sétálni? V------e----s-ea-? V___ q___ p_______ V-c- q-e- p-s-e-r- ------------------ Você quer passear? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Eu-qu--o--u-a-. E_ q____ f_____ E- q-e-o f-m-r- --------------- Eu quero fumar. 0
Szeretnél egy cigarettát? V--ê qu-- u-----a-r-? V___ q___ u_ c_______ V-c- q-e- u- c-g-r-o- --------------------- Você quer um cigarro? 0
Ő tüzet szeretne. E-e qu-r i-quei-o. E__ q___ i________ E-e q-e- i-q-e-r-. ------------------ Ele quer isqueiro. 0
Szeretnék inni valamit. E- q-e-o-beber -l------ois-. E_ q____ b____ a_____ c_____ E- q-e-o b-b-r a-g-m- c-i-a- ---------------------------- Eu quero beber alguma coisa. 0
Szeretnék enni valamit. E------o com-- ---um-----sa. E_ q____ c____ a_____ c_____ E- q-e-o c-m-r a-g-m- c-i-a- ---------------------------- Eu quero comer alguma coisa. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Eu -u--o-d-s---sar -m--o--o. E_ q____ d________ u_ p_____ E- q-e-o d-s-a-s-r u- p-u-o- ---------------------------- Eu quero descansar um pouco. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. E--quer- lh- perg---a--u-- -oi--. E_ q____ l__ p________ u__ c_____ E- q-e-o l-e p-r-u-t-r u-a c-i-a- --------------------------------- Eu quero lhe perguntar uma coisa. 0
Szeretném önt megkérni valamire. E- -u----lhe------ -- fa---. E_ q____ l__ p____ u_ f_____ E- q-e-o l-e p-d-r u- f-v-r- ---------------------------- Eu quero lhe pedir um favor. 0
Szeretném önt meghívni valamire. E- q--ro -o-vid---- p-r--al-u-a--o-sa. E_ q____ c_________ p___ a_____ c_____ E- q-e-o c-n-i-á-l- p-r- a-g-m- c-i-a- -------------------------------------- Eu quero convidá-lo para alguma coisa. 0
Mit szeretne, kérem? O-q-e-deseja---o----v-r? O q__ d______ p__ f_____ O q-e d-s-j-, p-r f-v-r- ------------------------ O que deseja, por favor? 0
Szeretne egy kávét? De--j---- ---é? D_____ u_ c____ D-s-j- u- c-f-? --------------- Deseja um café? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Ou-----er--a--e--um-ch-? O_ p______ a____ u_ c___ O- p-e-e-e a-t-s u- c-á- ------------------------ Ou prefere antes um chá? 0
Haza szeretnénk menni. Qu--emo- i- p-r-----a. Q_______ i_ p___ c____ Q-e-e-o- i- p-r- c-s-. ---------------------- Queremos ir para casa. 0
Szeretnétek egy taxit? Que--- u- ---i? Q_____ u_ t____ Q-e-e- u- t-x-? --------------- Querem um táxi? 0
Telefonálni szeretnének. Ele--q-e--m t----o---. E___ q_____ t_________ E-e- q-e-e- t-l-f-n-r- ---------------------- Eles querem telefonar. 0

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…