Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   fr désirer qc.

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [soixante-dix]

désirer qc.

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar francia Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Dés--------s-fu-er-? D___________ f____ ? D-s-r-z-v-u- f-m-r ? -------------------- Désirez-vous fumer ? 0
Szeretne táncolni? Désir-----us d-n----? D___________ d_____ ? D-s-r-z-v-u- d-n-e- ? --------------------- Désirez-vous danser ? 0
Szeretne sétálni? Dési-ez---us v--s pro------? D___________ v___ p_______ ? D-s-r-z-v-u- v-u- p-o-e-e- ? ---------------------------- Désirez-vous vous promener ? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Je--o--r--s -----. J_ v_______ f_____ J- v-u-r-i- f-m-r- ------------------ Je voudrais fumer. 0
Szeretnél egy cigarettát? Ve-x-tu-un- ---a-e--e-? V______ u__ c________ ? V-u---u u-e c-g-r-t-e ? ----------------------- Veux-tu une cigarette ? 0
Ő tüzet szeretne. Il-v-udrai- -----u. I_ v_______ d_ f___ I- v-u-r-i- d- f-u- ------------------- Il voudrait du feu. 0
Szeretnék inni valamit. Je v-u-r--- b---e -ue-q-- -h-s-. J_ v_______ b____ q______ c_____ J- v-u-r-i- b-i-e q-e-q-e c-o-e- -------------------------------- Je voudrais boire quelque chose. 0
Szeretnék enni valamit. Je v-u-ra-s m--g-r--ue-q-e-c-o--. J_ v_______ m_____ q______ c_____ J- v-u-r-i- m-n-e- q-e-q-e c-o-e- --------------------------------- Je voudrais manger quelque chose. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Je v-----i--m- r----e-. J_ v_______ m_ r_______ J- v-u-r-i- m- r-p-s-r- ----------------------- Je voudrais me reposer. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Je vou-r------u-----a-d-- qu---u- -h-s-. J_ v_______ v___ d_______ q______ c_____ J- v-u-r-i- v-u- d-m-n-e- q-e-q-e c-o-e- ---------------------------------------- Je voudrais vous demander quelque chose. 0
Szeretném önt megkérni valamire. J--vou---i--v--s--e--nd-r --elq-------e. J_ v_______ v___ d_______ q______ c_____ J- v-u-r-i- v-u- d-m-n-e- q-e-q-e c-o-e- ---------------------------------------- Je voudrais vous demander quelque chose. 0
Szeretném önt meghívni valamire. J---ou-rai-----s-i---t-- à -u-l-u--c--s-. J_ v_______ v___ i______ à q______ c_____ J- v-u-r-i- v-u- i-v-t-r à q-e-q-e c-o-e- ----------------------------------------- Je voudrais vous inviter à quelque chose. 0
Mit szeretne, kérem? Qu- ---ire--v-us,---il vou--pla-t-? Q__ d____________ s___ v___ p____ ? Q-e d-s-r-z-v-u-, s-i- v-u- p-a-t ? ----------------------------------- Que désirez-vous, s’il vous plaît ? 0
Szeretne egy kávét? Dé--rez-v--s-u- --f- ? D___________ u_ c___ ? D-s-r-z-v-u- u- c-f- ? ---------------------- Désirez-vous un café ? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Ou pr-f--e--vo-s -- th- ? O_ p____________ u_ t__ ? O- p-é-é-e---o-s u- t-é ? ------------------------- Ou préférez-vous un thé ? 0
Haza szeretnénk menni. N--s -ou----n------r-à-l---a--o-. N___ v________ a____ à l_ m______ N-u- v-u-r-o-s a-l-r à l- m-i-o-. --------------------------------- Nous voudrions aller à la maison. 0
Szeretnétek egy taxit? Dé-ire--vous-pre--re u---axi ? D___________ p______ u_ t___ ? D-s-r-z-v-u- p-e-d-e u- t-x- ? ------------------------------ Désirez-vous prendre un taxi ? 0
Telefonálni szeretnének. Ils vo-d--i-nt---l----ne-. I__ v_________ t__________ I-s v-u-r-i-n- t-l-p-o-e-. -------------------------- Ils voudraient téléphoner. 0

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…