Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   lv kaut ko vēlēties

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [septiņdesmit]

kaut ko vēlēties

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lett Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? V---Jūs-----t-e--sm--ēt? V__ J__ v_______ s______ V-i J-s v-l-t-e- s-ē-ē-? ------------------------ Vai Jūs vēlaties smēķēt? 0
Szeretne táncolni? Va- --- vē--t-es----ot? V__ J__ v_______ d_____ V-i J-s v-l-t-e- d-j-t- ----------------------- Vai Jūs vēlaties dejot? 0
Szeretne sétálni? V-i-Jū--v-l-ties---t -------ā---s? V__ J__ v_______ i__ p____________ V-i J-s v-l-t-e- i-t p-s-a-g-t-e-? ---------------------------------- Vai Jūs vēlaties iet pastaigāties? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. E------- sm-ķ-t. E_ v____ s______ E- v-l-s s-ē-ē-. ---------------- Es vēlos smēķēt. 0
Szeretnél egy cigarettát? V-i-t--v-l--s c----e-i? V__ t_ v_____ c________ V-i t- v-l-e- c-g-r-t-? ----------------------- Vai tu vēlies cigareti? 0
Ő tüzet szeretne. Viņ- vē--s pie-m-ķē-. V___ v____ p_________ V-ņ- v-l-s p-e-m-ķ-t- --------------------- Viņš vēlas piesmēķēt. 0
Szeretnék inni valamit. E--------kaut ------z---. E_ v____ k___ k_ i_______ E- v-l-s k-u- k- i-d-e-t- ------------------------- Es vēlos kaut ko iedzert. 0
Szeretnék enni valamit. Es --los-k--- -o ēst. E_ v____ k___ k_ ē___ E- v-l-s k-u- k- ē-t- --------------------- Es vēlos kaut ko ēst. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Es --l----e-a--z -t--s-ies. E_ v____ n______ a_________ E- v-l-s n-d-u-z a-p-s-i-s- --------------------------- Es vēlos nedaudz atpūsties. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Es-vēlo---u-- ko----a-tāt. E_ v____ J___ k_ p________ E- v-l-s J-m- k- p-j-u-ā-. -------------------------- Es vēlos Jums ko pajautāt. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Es -ēl-- Ju-- -o -ūg-. E_ v____ J___ k_ l____ E- v-l-s J-m- k- l-g-. ---------------------- Es vēlos Jums ko lūgt. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Es vē-----ū- -z -au-----uzaici-ā-. E_ v____ J__ u_ k___ k_ u_________ E- v-l-s J-s u- k-u- k- u-a-c-n-t- ---------------------------------- Es vēlos Jūs uz kaut ko uzaicināt. 0
Mit szeretne, kérem? K- ---,-l-dzu, v--aties? K_ J___ l_____ v________ K- J-s- l-d-u- v-l-t-e-? ------------------------ Ko Jūs, lūdzu, vēlaties? 0
Szeretne egy kávét? Vai-Jūs --l-t-es--af-j-? V__ J__ v_______ k______ V-i J-s v-l-t-e- k-f-j-? ------------------------ Vai Jūs vēlaties kafiju? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? V---ūt J-s la-ā- --lati-- t--u? V_____ J__ l____ v_______ t____ V-r-ū- J-s l-b-k v-l-t-e- t-j-? ------------------------------- Varbūt Jūs labāk vēlaties tēju? 0
Haza szeretnénk menni. M-s------ie- brauk- mājās. M__ v_______ b_____ m_____ M-s v-l-m-e- b-a-k- m-j-s- -------------------------- Mēs vēlamies braukt mājās. 0
Szeretnétek egy taxit? V-- J-s--ē-a-i-----------ru? V__ J__ v_______ t__________ V-i J-s v-l-t-e- t-k-o-e-r-? ---------------------------- Vai Jūs vēlaties taksometru? 0
Telefonálni szeretnének. V----vē-a- -iezvanīt. V___ v____ p_________ V-ņ- v-l-s p-e-v-n-t- --------------------- Viņi vēlas piezvanīt. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + lett (1-100) MP3 lett (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…