Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   uk Хотіти що-небудь

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [сімдесят]

70 [simdesyat]

Хотіти що-небудь

Khotity shcho-nebudʹ

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Хо-е-- к-р--и? Х_____ к______ Х-ч-т- к-р-т-? -------------- Хочете курити? 0
Kh-c---- -uryt-? K_______ k______ K-o-h-t- k-r-t-? ---------------- Khochete kuryty?
Szeretne táncolni? Хо-ет- тан-юв-ти? Х_____ т_________ Х-ч-т- т-н-ю-а-и- ----------------- Хочете танцювати? 0
K-oche----a-t-y---ty? K_______ t___________ K-o-h-t- t-n-s-u-a-y- --------------------- Khochete tantsyuvaty?
Szeretne sétálni? Х-ч-т- --и-г---ти? Х_____ й__ г______ Х-ч-т- й-и г-л-т-? ------------------ Хочете йти гуляти? 0
K-oc-ete-y-t- h--y--y? K_______ y̆__ h_______ K-o-h-t- y-t- h-l-a-y- ---------------------- Khochete y̆ty hulyaty?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Я --ч- к--и--. Я х___ к______ Я х-ч- к-р-т-. -------------- Я хочу курити. 0
Y---ho------r-ty. Y_ k_____ k______ Y- k-o-h- k-r-t-. ----------------- YA khochu kuryty.
Szeretnél egy cigarettát? Ти -о--в би ци--рк-? Т_ х____ б_ ц_______ Т- х-т-в б- ц-г-р-у- -------------------- Ти хотів би цигарку? 0
Ty-k--t-v by ---har--? T_ k_____ b_ t________ T- k-o-i- b- t-y-a-k-? ---------------------- Ty khotiv by tsyharku?
Ő tüzet szeretne. В-н --ті- -и в-г-ю. В__ х____ б_ в_____ В-н х-т-в б- в-г-ю- ------------------- Він хотів би вогню. 0
Vi---h---v-by v-hn-u. V__ k_____ b_ v______ V-n k-o-i- b- v-h-y-. --------------------- Vin khotiv by vohnyu.
Szeretnék inni valamit. Я х--- --т-. Я х___ п____ Я х-ч- п-т-. ------------ Я хочу пити. 0
Y-----ch- --ty. Y_ k_____ p____ Y- k-o-h- p-t-. --------------- YA khochu pyty.
Szeretnék enni valamit. Я-хочу----и. Я х___ ї____ Я х-ч- ї-т-. ------------ Я хочу їсти. 0
Y--kh--hu-ïsty. Y_ k_____ ï____ Y- k-o-h- i-s-y- ---------------- YA khochu ïsty.
Szeretném kicsit kipihenni magam. Я --чу-ві--очит-. Я х___ в_________ Я х-ч- в-д-о-и-и- ----------------- Я хочу відпочити. 0
Y- kh-c---v-dpoch-t-. Y_ k_____ v__________ Y- k-o-h- v-d-o-h-t-. --------------------- YA khochu vidpochyty.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Я-х----Вас--е-о-за-ит-т-. Я х___ В__ д___ з________ Я х-ч- В-с д-щ- з-п-т-т-. ------------------------- Я хочу Вас дещо запитати. 0
Y------hu--as-------- za-y-a-y. Y_ k_____ V__ d______ z________ Y- k-o-h- V-s d-s-c-o z-p-t-t-. ------------------------------- YA khochu Vas deshcho zapytaty.
Szeretném önt megkérni valamire. Я ---у--а--д-щ- п--р--и--. Я х___ В__ д___ п_________ Я х-ч- В-с д-щ- п-п-о-и-и- -------------------------- Я хочу Вас дещо попросити. 0
YA---och----- d---cho-p--ro---y. Y_ k_____ V__ d______ p_________ Y- k-o-h- V-s d-s-c-o p-p-o-y-y- -------------------------------- YA khochu Vas deshcho poprosyty.
Szeretném önt meghívni valamire. Я----у Ва---уд--ь -а--о--ти. Я х___ В__ к_____ з_________ Я х-ч- В-с к-д-с- з-п-о-и-и- ---------------------------- Я хочу Вас кудись запросити. 0
YA-k-o--- -as --dysʹ-z-pros--y. Y_ k_____ V__ k_____ z_________ Y- k-o-h- V-s k-d-s- z-p-o-y-y- ------------------------------- YA khochu Vas kudysʹ zaprosyty.
Mit szeretne, kérem? Що-Ви-х---т- -ип-ти? Щ_ В_ х_____ в______ Щ- В- х-ч-т- в-п-т-? -------------------- Що Ви хочете випити? 0
S--h--Vy-----h-t- -y-y-y? S____ V_ k_______ v______ S-c-o V- k-o-h-t- v-p-t-? ------------------------- Shcho Vy khochete vypyty?
Szeretne egy kávét? Чи хо-іл- б--и--ав-? Ч_ х_____ б В_ к____ Ч- х-т-л- б В- к-в-? -------------------- Чи хотіли б Ви кави? 0
Ch--kho--l--b -- ka--? C__ k______ b V_ k____ C-y k-o-i-y b V- k-v-? ---------------------- Chy khotily b Vy kavy?
Vagy inkább egy teát szeretne? Ч- -от-ли-- -и-кр-щ---а-? Ч_ х_____ б В_ к____ ч___ Ч- х-т-л- б В- к-а-е ч-ю- ------------------------- Чи хотіли б Ви краще чаю? 0
C-y kh---ly ---y-k---hc-- c--yu? C__ k______ b V_ k_______ c_____ C-y k-o-i-y b V- k-a-h-h- c-a-u- -------------------------------- Chy khotily b Vy krashche chayu?
Haza szeretnénk menni. Ми-х--іли б ---ха-------м-. М_ х_____ б п______ д______ М- х-т-л- б п-ї-а-и д-д-м-. --------------------------- Ми хотіли б поїхати додому. 0
My -hot--y-b----̈-ha-y --do--. M_ k______ b p_______ d______ M- k-o-i-y b p-i-k-a-y d-d-m-. ------------------------------ My khotily b poïkhaty dodomu.
Szeretnétek egy taxit? Ч----т--и-- в- та--і? Ч_ х_____ б в_ т_____ Ч- х-т-л- б в- т-к-і- --------------------- Чи хотіли б ви таксі? 0
C-y -h--i-y ---y-t--si? C__ k______ b v_ t_____ C-y k-o-i-y b v- t-k-i- ----------------------- Chy khotily b vy taksi?
Telefonálni szeretnének. Во---х---т---а-е--ф-ну-ати. В___ х_____ з______________ В-н- х-ч-т- з-т-л-ф-н-в-т-. --------------------------- Вони хочуть зателефонувати. 0
V-n- --och--ʹ-zate-ef-nuv-ty. V___ k_______ z______________ V-n- k-o-h-t- z-t-l-f-n-v-t-. ----------------------------- Vony khochutʹ zatelefonuvaty.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…