Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   sq tё dёshirosh diçka

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [shtatёdhjetё]

tё dёshirosh diçka

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? A d-s-i-o----ё---n- -uh-n? A d________ t_ p___ d_____ A d-s-i-o-i t- p-n- d-h-n- -------------------------- A dёshironi tё pini duhan? 0
Szeretne táncolni? A d--h-r--- tё--ёrc--i? A d________ t_ k_______ A d-s-i-o-i t- k-r-e-i- ----------------------- A dёshironi tё kёrceni? 0
Szeretne sétálni? A --shiro---t--d--n--sh----j-? A d________ t_ d____ s________ A d-s-i-o-i t- d-l-i s-ё-i-j-? ------------------------------ A dёshironi tё dilni shёtitje? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Dёsh-roj -ё------h--. D_______ t_ p_ d_____ D-s-i-o- t- p- d-h-n- --------------------- Dёshiroj tё pi duhan. 0
Szeretnél egy cigarettát? A-d---iro--n-ё-ci-are? A d_______ n__ c______ A d-s-i-o- n-ё c-g-r-? ---------------------- A dёshiron njё cigare? 0
Ő tüzet szeretne. Ai dёsh--on -ja-r. A_ d_______ z_____ A- d-s-i-o- z-a-r- ------------------ Ai dёshiron zjarr. 0
Szeretnék inni valamit. Dё-hiro- ---p--di--a. D_______ t_ p_ d_____ D-s-i-o- t- p- d-ç-a- --------------------- Dёshiroj tё pi diçka. 0
Szeretnék enni valamit. D-shiroj-t------içk-. D_______ t_ h_ d_____ D-s-i-o- t- h- d-ç-a- --------------------- Dёshiroj tё ha diçka. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. D-shi-oj -ё pusho-----. D_______ t_ p_____ p___ D-s-i-o- t- p-s-o- p-k- ----------------------- Dёshiroj tё pushoj pak. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. D---i--- t’ju-p--s p-r-di-k-. D_______ t___ p___ p__ d_____ D-s-i-o- t-j- p-e- p-r d-ç-a- ----------------------------- Dёshiroj t’ju pyes pёr diçka. 0
Szeretném önt megkérni valamire. D--hir-j-t-j--k---o- ---ka. D_______ t___ k_____ d_____ D-s-i-o- t-j- k-r-o- d-ç-a- --------------------------- Dёshiroj t’ju kёrkoj diçka. 0
Szeretném önt meghívni valamire. D-sh-----t----f-o- --r d-k-. D_______ t___ f___ p__ d____ D-s-i-o- t-j- f-o- p-r d-k-. ---------------------------- Dёshiroj t’ju ftoj pёr diku. 0
Mit szeretne, kérem? Çfa----ё-hiro-i-ju--ut--? Ç____ d________ j_ l_____ Ç-a-ё d-s-i-o-i j- l-t-m- ------------------------- Çfarё dёshironi ju lutem? 0
Szeretne egy kávét? A d--hironi -jё---f-? A d________ n__ k____ A d-s-i-o-i n-ё k-f-? --------------------- A dёshironi njё kafe? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Ap- -- pёl-e- m----u---n-ё-çaj? A__ j_ p_____ m_ s____ n__ ç___ A-o j- p-l-e- m- s-u-ё n-ё ç-j- ------------------------------- Apo ju pёlqen mё shumё njё çaj? 0
Haza szeretnénk menni. Dёshir-jmë tё -hkojmё--- --tёpi. D_________ t_ s______ n_ s______ D-s-i-o-m- t- s-k-j-ё n- s-t-p-. -------------------------------- Dёshirojmë tё shkojmё nё shtёpi. 0
Szeretnétek egy taxit? A-dёsh----- nj- -a-si? A d________ n__ t_____ A d-s-i-o-i n-ё t-k-i- ---------------------- A dёshironi njё taksi? 0
Telefonálni szeretnének. At---ёs-i-o-n--tё--e----n-j-ё. A__ d_________ t_ t___________ A-a d-s-i-o-n- t- t-l-f-n-j-ё- ------------------------------ Ata dёshirojnë tё telefonojnё. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + albán (1-100) MP3 albán (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…