Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   fi haluta jotakin 1

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [seitsemänkymmentä]

haluta jotakin 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar finn Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Ha-u-tt-ko--o--ta-? H_________ p_______ H-l-a-t-k- p-l-t-a- ------------------- Haluatteko polttaa? 0
Szeretne táncolni? Hal-a-------a--s-a? H_________ t_______ H-l-a-t-k- t-n-s-a- ------------------- Haluatteko tanssia? 0
Szeretne sétálni? Hal--t--ko-me-nä --v-l-ll-? H_________ m____ k_________ H-l-a-t-k- m-n-ä k-v-l-l-e- --------------------------- Haluatteko mennä kävelylle? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ha-------ltt--. H_____ p_______ H-l-a- p-l-t-a- --------------- Haluan polttaa. 0
Szeretnél egy cigarettát? H-luatk--tupak--? H_______ t_______ H-l-a-k- t-p-k-n- ----------------- Haluatko tupakan? 0
Ő tüzet szeretne. H-n------hal-aa-t--ta. H__ (___ h_____ t_____ H-n (-.- h-l-a- t-l-a- ---------------------- Hän (m.) haluaa tulta. 0
Szeretnék inni valamit. H----i--- ----------k-n. H________ j____ j_______ H-l-a-s-n j-o-a j-t-k-n- ------------------------ Haluaisin juoda jotakin. 0
Szeretnék enni valamit. H---ai-i---y-dä-jotak--. H________ s____ j_______ H-l-a-s-n s-ö-ä j-t-k-n- ------------------------ Haluaisin syödä jotakin. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Hal-a-sin --vä-ä hie-a-. H________ l_____ h______ H-l-a-s-n l-v-t- h-e-a-. ------------------------ Haluaisin levätä hieman. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Haluai----k-s-ä tei--- jot-k-n. H________ k____ t_____ j_______ H-l-a-s-n k-s-ä t-i-t- j-t-k-n- ------------------------------- Haluaisin kysyä teiltä jotakin. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Hal-a---- --y--ä t--lt--j--a-in. H________ p_____ t_____ j_______ H-l-a-s-n p-y-ä- t-i-t- j-t-k-n- -------------------------------- Haluaisin pyytää teiltä jotakin. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Ha-u-i-i- kut--a-te-dä- -oh----n. H________ k_____ t_____ j________ H-l-a-s-n k-t-u- t-i-ä- j-h-n-i-. --------------------------------- Haluaisin kutsua teidät johonkin. 0
Mit szeretne, kérem? M-t- -alu--te? M___ h________ M-t- h-l-a-t-? -------------- Mitä haluatte? 0
Szeretne egy kávét? H-luatt-k- --hv-a? H_________ k______ H-l-a-t-k- k-h-i-? ------------------ Haluatteko kahvia? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? V-- -al---t--o mie-u-m----e-t-? V__ h_________ m________ t_____ V-i h-l-a-t-k- m-e-u-m-n t-e-ä- ------------------------------- Vai haluatteko mielummin teetä? 0
Haza szeretnénk menni. Me-ha--a------ men-ä---ti-n. M_ h__________ m____ k______ M- h-l-a-s-m-e m-n-ä k-t-i-. ---------------------------- Me haluaisimme mennä kotiin. 0
Szeretnétek egy taxit? Ha---t-eko -a--i-? H_________ t______ H-l-a-t-k- t-k-i-? ------------------ Haluatteko taksin? 0
Telefonálni szeretnének. H---alua--t-s-i-taa. H_ h_______ s_______ H- h-l-a-a- s-i-t-a- -------------------- He haluavat soittaa. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + finn (1-100) MP3 finn (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…