Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   af om van iets te hou

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sewentig]

om van iets te hou

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar afrikaans Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Wi-----ook? W__ u r____ W-l u r-o-? ----------- Wil u rook? 0
Szeretne táncolni? W-l-u d---? W__ u d____ W-l u d-n-? ----------- Wil u dans? 0
Szeretne sétálni? Wi- - -a----t-p? W__ u g___ s____ W-l u g-a- s-a-? ---------------- Wil u gaan stap? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. E--wi---raa--r---. E_ w__ g____ r____ E- w-l g-a-g r-o-. ------------------ Ek wil graag rook. 0
Szeretnél egy cigarettát? Wi---- ’n ---a--t -ê? W__ j_ ’_ s______ h__ W-l j- ’- s-g-r-t h-? --------------------- Wil jy ’n sigaret hê? 0
Ő tüzet szeretne. H---o----n--uurh-ut--e ---ans--ker. H_ s___ ’_ v__________ / a_________ H- s-e- ’- v-u-h-u-j-e / a-n-t-k-r- ----------------------------------- Hy soek ’n vuurhoutjie / aansteker. 0
Szeretnék inni valamit. E---il gr--g -e-s--r--k. E_ w__ g____ i___ d_____ E- w-l g-a-g i-t- d-i-k- ------------------------ Ek wil graag iets drink. 0
Szeretnék enni valamit. E--wil gr--g-iet--eet. E_ w__ g____ i___ e___ E- w-l g-a-g i-t- e-t- ---------------------- Ek wil graag iets eet. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ek--i- gr--g-biet-ie-onts--n. E_ w__ g____ b______ o_______ E- w-l g-a-g b-e-j-e o-t-p-n- ----------------------------- Ek wil graag bietjie ontspan. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. E- w-----g-a-g-iets -ra. E_ w__ u g____ i___ v___ E- w-l u g-a-g i-t- v-a- ------------------------ Ek wil u graag iets vra. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Ek -i- ------g vi- ie---vr-. E_ w__ u g____ v__ i___ v___ E- w-l u g-a-g v-r i-t- v-a- ---------------------------- Ek wil u graag vir iets vra. 0
Szeretném önt meghívni valamire. E---i- - -r-ag n- ie-s uitn---. E_ w__ u g____ n_ i___ u_______ E- w-l u g-a-g n- i-t- u-t-o-i- ------------------------------- Ek wil u graag na iets uitnooi. 0
Mit szeretne, kérem? W-t wil-u -ê? W__ w__ u h__ W-t w-l u h-? ------------- Wat wil u hê? 0
Szeretne egy kávét? W-l-- --ff-e-h-? W__ u k_____ h__ W-l u k-f-i- h-? ---------------- Wil u koffie hê? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Of------ --e-e--te--hê? O_ w__ u l_____ t__ h__ O- w-l u l-e-e- t-e h-? ----------------------- Of wil u liewer tee hê? 0
Haza szeretnénk menni. On- --l -u-- toe -y. O__ w__ h___ t__ r__ O-s w-l h-i- t-e r-. -------------------- Ons wil huis toe ry. 0
Szeretnétek egy taxit? Soek-ju-le--n-t---? S___ j____ ’_ t____ S-e- j-l-e ’- t-x-? ------------------- Soek julle ’n taxi? 0
Telefonálni szeretnének. H---- wi- ------’n----oe- -aa-. H____ w__ g____ ’_ o_____ m____ H-l-e w-l g-a-g ’- o-r-e- m-a-. ------------------------------- Hulle wil graag ’n oproep maak. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + afrikaans (1-100) MP3 afrikaans (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…