Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ka სურვილი

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [სამოცდაათი]

70 [samotsdaati]

სურვილი

survili

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? მოწ-ვ--გნ-ბა-თ? მ_____ გ_______ მ-წ-ვ- გ-ე-ა-თ- --------------- მოწევა გნებავთ? 0
mo-s'e---gneba--? m_______ g_______ m-t-'-v- g-e-a-t- ----------------- mots'eva gnebavt?
Szeretne táncolni? ც-კვ--გ-ებავ-? ც____ გ_______ ც-კ-ა გ-ე-ა-თ- -------------- ცეკვა გნებავთ? 0
t-ek--- -ne-a-t? t______ g_______ t-e-'-a g-e-a-t- ---------------- tsek'va gnebavt?
Szeretne sétálni? გ-სეი---ბ- გ---ა--? გ_________ გ_______ გ-ს-ი-ნ-ბ- გ-ე-ა-თ- ------------------- გასეირნება გნებავთ? 0
g-s-i-n-ba-gneb-v-? g_________ g_______ g-s-i-n-b- g-e-a-t- ------------------- gaseirneba gnebavt?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. მ--ევ--მი---. მ_____ მ_____ მ-წ-ვ- მ-ნ-ა- ------------- მოწევა მინდა. 0
m--s-ev- ---d-. m_______ m_____ m-t-'-v- m-n-a- --------------- mots'eva minda.
Szeretnél egy cigarettát? გ-ნდ----გ-რ--ი? გ____ ს________ გ-ნ-ა ს-გ-რ-ტ-? --------------- გინდა სიგარეტი? 0
g-n----i-ar-t-i? g____ s_________ g-n-a s-g-r-t-i- ---------------- ginda sigaret'i?
Ő tüzet szeretne. მა--ცე-ხლ- უნ-ა. მ__ ც_____ უ____ მ-ს ც-ც-ლ- უ-დ-. ---------------- მას ცეცხლი უნდა. 0
m-s -set----i-und-. m__ t________ u____ m-s t-e-s-h-i u-d-. ------------------- mas tsetskhli unda.
Szeretnék inni valamit. რა--ს-და-ევ- --ნ-ა. რ____ დ_____ მ_____ რ-მ-ს დ-ლ-ვ- მ-ნ-ა- ------------------- რამის დალევა მინდა. 0
r-m-s da--v- ---da. r____ d_____ m_____ r-m-s d-l-v- m-n-a- ------------------- ramis daleva minda.
Szeretnék enni valamit. რა--ს -ა---მი-დ-. რ____ ჭ___ მ_____ რ-მ-ს ჭ-მ- მ-ნ-ა- ----------------- რამის ჭამა მინდა. 0
r--is -h---- -i-da. r____ c_____ m_____ r-m-s c-'-m- m-n-a- ------------------- ramis ch'ama minda.
Szeretném kicsit kipihenni magam. მი--- ------ავ--ვე--. მ____ ც___ დ_________ მ-ნ-ა ც-ტ- დ-ვ-ს-ე-ო- --------------------- მინდა ცოტა დავისვენო. 0
min---t--t-a-da--s-en-. m____ t_____ d_________ m-n-a t-o-'- d-v-s-e-o- ----------------------- minda tsot'a davisveno.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. რ-ღაც მ------კ-თხო-. რ____ მ____ გ_______ რ-ღ-ც მ-ნ-ა გ-ი-ხ-თ- -------------------- რაღაც მინდა გკითხოთ. 0
r-ghats m---a-g-'-t---t. r______ m____ g_________ r-g-a-s m-n-a g-'-t-h-t- ------------------------ raghats minda gk'itkhot.
Szeretném önt megkérni valamire. რა-აც--ი-დ---თხო-ოთ. რ____ მ____ გ_______ რ-ღ-ც მ-ნ-ა გ-ხ-ვ-თ- -------------------- რაღაც მინდა გთხოვოთ. 0
ra----- min-a-gtk--vo-. r______ m____ g________ r-g-a-s m-n-a g-k-o-o-. ----------------------- raghats minda gtkhovot.
Szeretném önt meghívni valamire. რა-------ნ-ა -ა-პ--ი-ო-. რ_____ მ____ დ__________ რ-მ-ზ- მ-ნ-ა დ-გ-ა-ი-ო-. ------------------------ რამეზე მინდა დაგპატიჟოთ. 0
r-meze-mind- d-g--a-'i----. r_____ m____ d_____________ r-m-z- m-n-a d-g-'-t-i-h-t- --------------------------- rameze minda dagp'at'izhot.
Mit szeretne, kérem? რა--ნე--ვ-? რ_ გ_______ რ- გ-ე-ა-თ- ----------- რა გნებავთ? 0
r- --eb---? r_ g_______ r- g-e-a-t- ----------- ra gnebavt?
Szeretne egy kávét? გნებ--თ-ე-თი --ქ--ყ-ვ-? გ______ ე___ ჭ___ ყ____ გ-ე-ა-თ ე-თ- ჭ-ქ- ყ-ვ-? ----------------------- გნებავთ ერთი ჭიქა ყავა? 0
g----vt -rti-ch---a q--a? g______ e___ c_____ q____ g-e-a-t e-t- c-'-k- q-v-? ------------------------- gnebavt erti ch'ika qava?
Vagy inkább egy teát szeretne? თ---რ-- ჭ--ა ჩა--გ--ჩევ-ი--? თ_ ე___ ჭ___ ჩ__ გ__________ თ- ე-თ- ჭ-ქ- ჩ-ი გ-რ-ე-ნ-ა-? ---------------------------- თუ ერთი ჭიქა ჩაი გირჩევნიათ? 0
t- ---i ------ c-a- gir-h-vn---? t_ e___ c_____ c___ g___________ t- e-t- c-'-k- c-a- g-r-h-v-i-t- -------------------------------- tu erti ch'ika chai girchevniat?
Haza szeretnénk menni. ჩ--- -ახლ-ი--ას-ლ----ინდ-. ჩ___ ს_____ წ_____ გ______ ჩ-ე- ს-ხ-შ- წ-ს-ლ- გ-ი-დ-. -------------------------- ჩვენ სახლში წასვლა გვინდა. 0
c-v-- -akhl------'---l----inda. c____ s_______ t_______ g______ c-v-n s-k-l-h- t-'-s-l- g-i-d-. ------------------------------- chven sakhlshi ts'asvla gvinda.
Szeretnétek egy taxit? ტა-ს---ნ-ბ-ვთ? ტ____ გ_______ ტ-ქ-ი გ-ე-ა-თ- -------------- ტაქსი გნებავთ? 0
t'---i gnebavt? t_____ g_______ t-a-s- g-e-a-t- --------------- t'aksi gnebavt?
Telefonálni szeretnének. თ---- და-ე-ვ--გ--ბ-ვ-. თ____ დ______ გ_______ თ-ვ-ნ დ-რ-კ-ა გ-ე-ა-თ- ---------------------- თქვენ დარეკვა გნებავთ. 0
t--en -ar-k'v- -----vt. t____ d_______ g_______ t-v-n d-r-k-v- g-e-a-t- ----------------------- tkven darek'va gnebavt.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + grúz (1-100) MP3 grúz (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…