Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ro „a dori” ceva

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [şaptezeci]

„a dori” ceva

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar román Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? D----i să-fuma-i? D_____ s_ f______ D-r-ţ- s- f-m-ţ-? ----------------- Doriţi să fumaţi? 0
Szeretne táncolni? Dor-ţi să d-n---i? D_____ s_ d_______ D-r-ţ- s- d-n-a-i- ------------------ Doriţi să dansaţi? 0
Szeretne sétálni? Dor--i ------g--i--- ---m-are? D_____ s_ m______ l_ p________ D-r-ţ- s- m-r-e-i l- p-i-b-r-? ------------------------------ Doriţi să mergeţi la plimbare? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. V--a---- ---ez. V____ s_ f_____ V-e-u s- f-m-z- --------------- Vreau să fumez. 0
Szeretnél egy cigarettát? V----o--igară? V___ o ţ______ V-e- o ţ-g-r-? -------------- Vrei o ţigară? 0
Ő tüzet szeretne. El-v----u--foc. E_ v___ u_ f___ E- v-e- u- f-c- --------------- El vrea un foc. 0
Szeretnék inni valamit. D--e-- -ă -ea--ce--. D_____ s_ b___ c____ D-r-s- s- b-a- c-v-. -------------------- Doresc să beau ceva. 0
Szeretnék enni valamit. D-r-sc-s- m-nân- -e-a. D_____ s_ m_____ c____ D-r-s- s- m-n-n- c-v-. ---------------------- Doresc să mănânc ceva. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Do-esc-să m- od-hn--c -u-in. D_____ s_ m_ o_______ p_____ D-r-s- s- m- o-i-n-s- p-ţ-n- ---------------------------- Doresc să mă odihnesc puţin. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Dore-- -ă v- î-t--b-ce--. D_____ s_ v_ î_____ c____ D-r-s- s- v- î-t-e- c-v-. ------------------------- Doresc să vă întreb ceva. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Dor--c s- v--r-g----a. D_____ s_ v_ r__ c____ D-r-s- s- v- r-g c-v-. ---------------------- Doresc să vă rog ceva. 0
Szeretném önt meghívni valamire. D---s- -ă-v- i---- -a c---. D_____ s_ v_ i____ l_ c____ D-r-s- s- v- i-v-t l- c-v-. --------------------------- Doresc să vă invit la ceva. 0
Mit szeretne, kérem? Ce-dori-i -ă--o-? C_ d_____ v_ r___ C- d-r-ţ- v- r-g- ----------------- Ce doriţi vă rog? 0
Szeretne egy kávét? D-riţi-o --fea? D_____ o c_____ D-r-ţ- o c-f-a- --------------- Doriţi o cafea? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? S-u d--iţi---- --n--un ----? S__ d_____ m__ b___ u_ c____ S-u d-r-ţ- m-i b-n- u- c-a-? ---------------------------- Sau doriţi mai bine un ceai? 0
Haza szeretnénk menni. V-e--s- -e--em-a-asă. V___ s_ m_____ a_____ V-e- s- m-r-e- a-a-ă- --------------------- Vrem să mergem acasă. 0
Szeretnétek egy taxit? V-----un -a-i? V____ u_ t____ V-e-i u- t-x-? -------------- Vreţi un taxi? 0
Telefonálni szeretnének. E- -o- -- de---n----efon. E_ v__ s_ d__ u_ t_______ E- v-r s- d-a u- t-l-f-n- ------------------------- Ei vor să dea un telefon. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + román (1-100) MP3 román (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…