Kifejezéstár

hu A házban   »   ti ኣብ ገዛ

17 [tizenhét]

A házban

A házban

17 [ዓሰርተሸውዓተ]

17 [‘aseriteshewi‘ate]

ኣብ ገዛ

[abi geza]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Itt van a mi házunk. ገዛ- -ብ- ኢ-። ገ__ ኣ__ ኢ__ ገ-ና ኣ-ዚ ኢ-። ----------- ገዛና ኣብዚ ኢዩ። 0
g-z--- --i-ī --u። g_____ a____ ī___ g-z-n- a-i-ī ī-u- ----------------- gezana abizī īyu።
Fent van a tető. ኣብ ----ናሕሲ---። ኣ_ ላ__ ና__ ኣ__ ኣ- ላ-ሊ ና-ሲ ኣ-። -------------- ኣብ ላዕሊ ናሕሲ ኣሎ። 0
a-i----i-ī-nah---ī -lo። a__ l_____ n_____ a___ a-i l-‘-l- n-h-i-ī a-o- ----------------------- abi la‘ilī naḥisī alo።
Lent van a pince. ኣ- -ሕ---ሕ-------ደ-) --። ኣ_ ታ__ ት___________ ኣ__ ኣ- ታ-ቲ ት-ቲ-ቤ-(-ን-ር- ኣ-። ----------------------- ኣብ ታሕቲ ትሕቲ-ቤት(ኣንደር) ኣሎ። 0
a-i tah---ī tih---ī--ēti-a--der---alo። a__ t_____ t___________________ a___ a-i t-h-i-ī t-h-i-ī-b-t-(-n-d-r-) a-o- -------------------------------------- abi taḥitī tiḥitī-bēti(anideri) alo።
A ház mögött van egy kert. ኣብ-ድ-ሪ-ገዛ---ዲ---ሎ። ኣ_ ድ__ ገ_ ጀ___ ኣ__ ኣ- ድ-ሪ ገ- ጀ-ዲ- ኣ-። ------------------ ኣብ ድሕሪ ገዛ ጀርዲን ኣሎ። 0
a-- -iḥi---g-za -er-d--i-a--። a__ d_____ g___ j_______ a___ a-i d-h-i-ī g-z- j-r-d-n- a-o- ------------------------------ abi diḥirī geza jeridīni alo።
A ház előtt nincs utca. ኣብ-ቅድ---- ---- -ሎ። ኣ_ ቅ__ ገ_ ጽ___ ኣ__ ኣ- ቅ-ሚ ገ- ጽ-ግ- ኣ-። ------------------ ኣብ ቅድሚ ገዛ ጽርግያ ኣሎ። 0
ab--k--d--- ge-----’iri--y--al-። a__ k______ g___ t_________ a___ a-i k-i-i-ī g-z- t-’-r-g-y- a-o- -------------------------------- abi k’idimī geza ts’irigiya alo።
A ház mellett fák vannak. ኣ---ኒ-ገ---እዋ-----። ኣ_ ጐ_ ገ_ ኣ___ ኣ___ ኣ- ጐ- ገ- ኣ-ዋ- ኣ-ው- ------------------ ኣብ ጐኒ ገዛ ኣእዋም ኣለው። 0
abi go-ī geza-a’-w--- -l---። a__ g___ g___ a______ a_____ a-i g-n- g-z- a-i-a-i a-e-i- ---------------------------- abi gonī geza a’iwami alewi።
Itt van az én lakásom. ና----ቐ-ጢ---- ኢዩ። ና__ መ___ ኣ__ ኢ__ ና-ይ መ-መ- ኣ-ዚ ኢ-። ---------------- ናተይ መቐመጢ ኣብዚ ኢዩ። 0
n-tey---e-̱-em-t-ī ----ī---u። n_____ m_________ a____ ī___ n-t-y- m-k-’-m-t-ī a-i-ī ī-u- ----------------------------- nateyi meḵ’emet’ī abizī īyu።
Itt van a konyha és a fürdőszoba. ኣብዚ--ሽነ- -ሕጸ-ን-ኣ-። ኣ__ ክ___ መ____ ኣ__ ኣ-ዚ ክ-ነ- መ-ጸ-ን ኣ-። ------------------ ኣብዚ ክሽነን መሕጸብን ኣሎ። 0
abi---ki--inen- -----t--e--ni-a-o። a____ k________ m___________ a___ a-i-ī k-s-i-e-i m-h-i-s-e-i-i a-o- ---------------------------------- abizī kishineni meḥits’ebini alo።
Ott van a nappali és a hálószoba. ኣ-- ክፍ---ደቀስ--ክ-ሊ -ሕ----ኣለው። ኣ__ ክ__ መ____ ክ__ መ____ ኣ___ ኣ-ኡ ክ-ሊ መ-ቀ-ን ክ-ሊ መ-ደ-ን ኣ-ው- ---------------------------- ኣብኡ ክፍሊ መደቀስን ክፍሊ መሕደርን ኣለው። 0
a-i’- k--il- -e---’-sin- -if--ī---ḥ-deri-i ale--። a____ k_____ m__________ k_____ m_________ a_____ a-i-u k-f-l- m-d-k-e-i-i k-f-l- m-h-i-e-i-i a-e-i- -------------------------------------------------- abi’u kifilī medek’esini kifilī meḥiderini alewi።
A ház ajtaja be van zárva. ናይ--- -ዕ--ዕ-- እዩ። ና_ ገ_ ማ__ ዕ__ እ__ ና- ገ- ማ-ጾ ዕ-ው እ-። ----------------- ናይ ገዛ ማዕጾ ዕጹው እዩ። 0
na-i g----m-‘its-o -----uw- -y-። n___ g___ m_______ ‘_______ i___ n-y- g-z- m-‘-t-’- ‘-t-’-w- i-u- -------------------------------- nayi geza ma‘its’o ‘its’uwi iyu።
De az ablakok nyitva vannak. ግ- እ-ም -ሳኹቲ ክ--ት-እ--። ግ_ እ__ መ___ ክ___ እ___ ግ- እ-ም መ-ኹ- ክ-ታ- እ-ም- --------------------- ግን እቶም መሳኹቲ ክፉታት እዮም። 0
gi-i-ito-- mesah-utī-k--utati--yomi። g___ i____ m_______ k_______ i_____ g-n- i-o-i m-s-h-u-ī k-f-t-t- i-o-i- ------------------------------------ gini itomi mesaẖutī kifutati iyomi።
Ma hőség / forróság van. ሎ--ሃ-- ኣ-። ሎ_ ሃ__ ኣ__ ሎ- ሃ-ር ኣ-። ---------- ሎሚ ሃሩር ኣሎ። 0
l--- ha-u----lo። l___ h_____ a___ l-m- h-r-r- a-o- ---------------- lomī haruri alo።
Bemegyünk a nappaliba. ን-- -ብ -ፍሊ-መሕ-- ን-ይድ -ሎና-። ን__ ና_ ክ__ መ___ ን___ ኣ__ ። ን-ና ና- ክ-ሊ መ-ደ- ን-ይ- ኣ-ና ። -------------------------- ንሕና ናብ ክፍሊ መሕደሪ ንኸይድ ኣሎና ። 0
n-h-in-------ki--lī m-ḥ--e---niẖe---i a--na ። n_____ n___ k_____ m_______ n_______ a____ ። n-h-i-a n-b- k-f-l- m-h-i-e-ī n-h-e-i-i a-o-a ። ----------------------------------------------- niḥina nabi kifilī meḥiderī niẖeyidi alona ።
Ott van egy kanapé és egy fotel. ኣብ- ሶፋን --በ-- ኣ-ው። ኣ__ ሶ__ መ____ ኣ___ ኣ-ኡ ሶ-ን መ-በ-ን ኣ-ው- ------------------ ኣብኡ ሶፋን መንበርን ኣለው። 0
abi----ofa-i-m--ib---n-----wi። a____ s_____ m_________ a_____ a-i-u s-f-n- m-n-b-r-n- a-e-i- ------------------------------ abi’u sofani meniberini alewi።
Foglaljon helyet! ኮፍ በሉ! ኮ_ በ__ ኮ- በ-! ------ ኮፍ በሉ! 0
kofi be--! k___ b____ k-f- b-l-! ---------- kofi belu!
Ott áll a számítógépem. ኣብ- ኮ--ተ-ይ-ኣ-። ኣ__ ኮ_____ ኣ__ ኣ-ኡ ኮ-ፒ-ረ- ኣ-። -------------- ኣብኡ ኮምፒተረይ ኣሎ። 0
a--’-----ip------i----። a____ k___________ a___ a-i-u k-m-p-t-r-y- a-o- ----------------------- abi’u komipītereyi alo።
Ott áll a hifiberendezésem. ኣብኡ-ና-- -ተ-ኦ-ሙ-ቃ--ሺ---ሎ። ኣ__ ና__ ስ___________ ኣ__ ኣ-ኡ ና-ይ ስ-ረ---ዚ---ሺ- ኣ-። ------------------------ ኣብኡ ናተይ ስተረኦ-ሙዚቃ-ማሺን ኣሎ። 0
ab-’- ---eyi--i---e----uz-k---m--hī-- alo። a____ n_____ s_______________________ a___ a-i-u n-t-y- s-t-r-’---u-ī-’---a-h-n- a-o- ------------------------------------------ abi’u nateyi sitere’o-muzīk’a-mashīni alo።
A televízió teljesen új. እ- ተለ--- --- --ሽ---። እ_ ተ____ ኣ__ ሓ__ እ__ እ- ተ-ቪ-ን ኣ-ዩ ሓ-ሽ እ-። -------------------- እቲ ተለቪዦን ኣዝዩ ሓድሽ እዩ። 0
itī-t-le-īz-o-i--z--u-ḥad-sh--i-u። i__ t__________ a____ ḥ______ i___ i-ī t-l-v-z-o-i a-i-u h-a-i-h- i-u- ----------------------------------- itī televīzhoni aziyu ḥadishi iyu።

Szavak és szókincs

Minden nyelvnek megvan a maga szókincse. Ez meghatározott számú szóból áll. Egy szó egy önálló nyelvi egység. A szavak mindig önálló jelentéssel bírnak. Ez különbözteti meg őket a hangoktól és a szótagoktól. A szavak száma minden nyelvekben más és más. Az angol például nagyon sok szóból áll. Igazából világbajnok a szavak számát tekintve. Mára már állítólag több mint egymillió szót tartalmaz az angol nyelv. Az Oxfordi Angol szótár is 600000 szót tartalmaz. A kínai, a spanyol és az orosz sokkal kevesebb szóból áll. Egy nyelv szókincse a történelmétől is függ. Az angolt számos nyelv és kultúra befolyásolta. Ezáltal az angol szókincs lényegesen kibővült. Még ma is egyre csak nő az angol szókincs. Szakemberek szerint minden nap 15 új szóval bővül. Ezek főleg az új médiák terén keletkeznek. A tudományos szaknyelvet nem számolják bele. Ugyanis egyedül a kémiai szaknyelv ezernyi kifejezést tartalmaz. Majdnem minden nyelven a rövid szavakat részesítik előnyben a hosszúakhoz képest. És a legtöbb ember nagyon kevés szót használ. Ezért különbséget teszünk az aktív és a passzív szókincs között. A passzív szókincs olyan szavakat tartalmaz, melyeket megértünk. De keveset vagy egyáltalán nem használjuk őket. Az aktív szókincs azokat a szavakat tartalmazza, melyeket rendszeresen használunk. Egy egyszerű beszélgetéshez vagy szöveghez már elég pár szó. Ehhez az angolban mindössze körülbelül 400 szó és 40 ige szükséges. Tehát ne aggódjon, ha a szókincse behatárolt!