Kifejezéstár

hu A házban   »   mk Во куќа

17 [tizenhét]

A házban

A házban

17 [седумнаесет]

17 [syedoomnayesyet]

Во куќа

Vo kookja

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Itt van a mi házunk. Е-- ј- -а---а -у-а. Е__ ј_ н_____ к____ Е-е ј- н-ш-т- к-ќ-. ------------------- Еве ја нашата куќа. 0
Y--y---a -as-a-- koo---. Y____ ј_ n______ k______ Y-v-e ј- n-s-a-a k-o-j-. ------------------------ Yevye јa nashata kookja.
Fent van a tető. Горе е-----ив-т. Г___ е п________ Г-р- е п-к-и-о-. ---------------- Горе е покривот. 0
G--ry- y---okri---. G_____ y_ p________ G-o-y- y- p-k-i-o-. ------------------- Guorye ye pokrivot.
Lent van a pince. До-у-е -одр----. Д___ е п________ Д-л- е п-д-у-о-. ---------------- Долу е подрумот. 0
D-loo--e -odr-o---. D____ y_ p_________ D-l-o y- p-d-o-m-t- ------------------- Doloo ye podroomot.
A ház mögött van egy kert. П------куќат- --а г----н-. П_____ к_____ и__ г_______ П-з-д- к-ќ-т- и-а г-а-и-а- -------------------------- Позади куќата има градина. 0
P-za-- k-okja-- i-- ---adi--. P_____ k_______ i__ g________ P-z-d- k-o-j-t- i-a g-r-d-n-. ----------------------------- Pozadi kookjata ima guradina.
A ház előtt nincs utca. П----ку-ата--ема--лиц-. П___ к_____ н___ у_____ П-е- к-ќ-т- н-м- у-и-а- ----------------------- Пред куќата нема улица. 0
Pryed k---j-----yem- o----z-. P____ k_______ n____ o_______ P-y-d k-o-j-t- n-e-a o-l-t-a- ----------------------------- Pryed kookjata nyema oolitza.
A ház mellett fák vannak. П-к-ај ку-а---и---дрв--. П_____ к_____ и__ д_____ П-к-а- к-ќ-т- и-а д-в-а- ------------------------ Покрај куќата има дрвја. 0
P--raј k-ok-ata --a----ј-. P_____ k_______ i__ d_____ P-k-a- k-o-j-t- i-a d-v-a- -------------------------- Pokraј kookjata ima drvјa.
Itt van az én lakásom. Е-- -о м-ј-т---ан. Е__ г_ м____ с____ Е-е г- м-ј-т с-а-. ------------------ Еве го мојот стан. 0
Yev-e g---mo-o--st-n. Y____ g__ m____ s____ Y-v-e g-o m-ј-t s-a-. --------------------- Yevye guo moјot stan.
Itt van a konyha és a fürdőszoba. Овд--с--ку-н-т--- -ањат-. О___ с_ к______ и б______ О-д- с- к-ј-а-а и б-њ-т-. ------------------------- Овде се кујната и бањата. 0
Ov-y--s-e-k---nat----baњat-. O____ s__ k_______ i b______ O-d-e s-e k-o-n-t- i b-њ-t-. ---------------------------- Ovdye sye kooјnata i baњata.
Ott van a nappali és a hálószoba. Т-му се-д------а соба и--па-на-----ба. Т___ с_ д_______ с___ и с_______ с____ Т-м- с- д-е-н-т- с-б- и с-а-н-т- с-б-. -------------------------------------- Таму се дневната соба и спалната соба. 0
Tam-o -y---nye--a------- i--pal---- -o-a. T____ s__ d________ s___ i s_______ s____ T-m-o s-e d-y-v-a-a s-b- i s-a-n-t- s-b-. ----------------------------------------- Tamoo sye dnyevnata soba i spalnata soba.
A ház ajtaja be van zárva. В-езн--а----та е-з--в-р-на. В_______ в____ е з_________ В-е-н-т- в-а-а е з-т-о-е-а- --------------------------- Влезната врата е затворена. 0
Vly---at-----t- -e z-tvorye--. V________ v____ y_ z__________ V-y-z-a-a v-a-a y- z-t-o-y-n-. ------------------------------ Vlyeznata vrata ye zatvoryena.
De az ablakok nyitva vannak. Но ---зор--те -е от-о-е-и. Н_ п_________ с_ о________ Н- п-о-о-ц-т- с- о-в-р-н-. -------------------------- Но прозорците се отворени. 0
No -r-zor--it-- s-e otv-ry-n-. N_ p___________ s__ o_________ N- p-o-o-t-i-y- s-e o-v-r-e-i- ------------------------------ No prozortzitye sye otvoryeni.
Ma hőség / forróság van. Де--с е--еш-о. Д____ е ж_____ Д-н-с е ж-ш-о- -------------- Денес е жешко. 0
D-en-e--y--ʐ-es-k-. D______ y_ ʐ_______ D-e-y-s y- ʐ-e-h-o- ------------------- Dyenyes ye ʐyeshko.
Bemegyünk a nappaliba. Ни- ---м- -о----вна-а со--. Н__ о____ в_ д_______ с____ Н-е о-и-е в- д-е-н-т- с-б-. --------------------------- Ние одиме во дневната соба. 0
Niye-o---ye--o-dn---na----ob-. N___ o_____ v_ d________ s____ N-y- o-i-y- v- d-y-v-a-a s-b-. ------------------------------ Niye odimye vo dnyevnata soba.
Ott van egy kanapé és egy fotel. Та-у -м- ед-а-со---и -дна -отељ-. Т___ и__ е___ с___ и е___ ф______ Т-м- и-а е-н- с-ф- и е-н- ф-т-љ-. --------------------------------- Таму има една софа и една фотеља. 0
T-m-- im----d-- -o-a - ---n----tye---. T____ i__ y____ s___ i y____ f________ T-m-o i-a y-d-a s-f- i y-d-a f-t-e-j-. -------------------------------------- Tamoo ima yedna sofa i yedna fotyelja.
Foglaljon helyet! Се--е--! С_______ С-д-е-е- -------- Седнете! 0
Sy-----tye! S__________ S-e-n-e-y-! ----------- Syednyetye!
Ott áll a számítógépem. Таму-стои мојо----м-ју---. Т___ с___ м____ к_________ Т-м- с-о- м-ј-т к-м-ј-т-р- -------------------------- Таму стои мојот компјутер. 0
T--o- -toi -oјot---m-јo-t--r. T____ s___ m____ k___________ T-m-o s-o- m-ј-t k-m-ј-o-y-r- ----------------------------- Tamoo stoi moјot kompјootyer.
Ott áll a hifiberendezésem. Та-у ст-------т --е-ео--ре-. Т___ с___ м____ с_____ у____ Т-м- с-о- м-ј-т с-е-е- у-е-. ---------------------------- Таму стои мојот стерео уред. 0
T---o--t---moј-t-s--ery-- o---e-. T____ s___ m____ s_______ o______ T-m-o s-o- m-ј-t s-y-r-e- o-r-e-. --------------------------------- Tamoo stoi moјot styeryeo ooryed.
A televízió teljesen új. Те-е-и----- е ------ но-. Т__________ е с_____ н___ Т-л-в-з-р-т е с-с-м- н-в- ------------------------- Телевизорот е сосема нов. 0
Tye-y-v--oro--y---o-ye-- ---. T____________ y_ s______ n___ T-e-y-v-z-r-t y- s-s-e-a n-v- ----------------------------- Tyelyevizorot ye sosyema nov.

Szavak és szókincs

Minden nyelvnek megvan a maga szókincse. Ez meghatározott számú szóból áll. Egy szó egy önálló nyelvi egység. A szavak mindig önálló jelentéssel bírnak. Ez különbözteti meg őket a hangoktól és a szótagoktól. A szavak száma minden nyelvekben más és más. Az angol például nagyon sok szóból áll. Igazából világbajnok a szavak számát tekintve. Mára már állítólag több mint egymillió szót tartalmaz az angol nyelv. Az Oxfordi Angol szótár is 600000 szót tartalmaz. A kínai, a spanyol és az orosz sokkal kevesebb szóból áll. Egy nyelv szókincse a történelmétől is függ. Az angolt számos nyelv és kultúra befolyásolta. Ezáltal az angol szókincs lényegesen kibővült. Még ma is egyre csak nő az angol szókincs. Szakemberek szerint minden nap 15 új szóval bővül. Ezek főleg az új médiák terén keletkeznek. A tudományos szaknyelvet nem számolják bele. Ugyanis egyedül a kémiai szaknyelv ezernyi kifejezést tartalmaz. Majdnem minden nyelven a rövid szavakat részesítik előnyben a hosszúakhoz képest. És a legtöbb ember nagyon kevés szót használ. Ezért különbséget teszünk az aktív és a passzív szókincs között. A passzív szókincs olyan szavakat tartalmaz, melyeket megértünk. De keveset vagy egyáltalán nem használjuk őket. Az aktív szókincs azokat a szavakat tartalmazza, melyeket rendszeresen használunk. Egy egyszerű beszélgetéshez vagy szöveghez már elég pár szó. Ehhez az angolban mindössze körülbelül 400 szó és 40 ige szükséges. Tehát ne aggódjon, ha a szókincse behatárolt!