Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   fr Passé 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [quatre-vingt-trois]

Passé 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar francia Lejátszás Több
telefonálni télé---ner t_________ t-l-p-o-e- ---------- téléphoner 0
Telefonáltam. J--- --l---oné. J___ t_________ J-a- t-l-p-o-é- --------------- J’ai téléphoné. 0
Az egész időben telefonáltam. J--i-t--é-h--é-t--t-le tem-s. J___ t________ t___ l_ t_____ J-a- t-l-p-o-é t-u- l- t-m-s- ----------------------------- J’ai téléphoné tout le temps. 0
kérdezni d----der d_______ d-m-n-e- -------- demander 0
Kérdeztem. J-a--d-m--dé. J___ d_______ J-a- d-m-n-é- ------------- J’ai demandé. 0
Mindig kérdeztem. J’ai-toujours --m---é. J___ t_______ d_______ J-a- t-u-o-r- d-m-n-é- ---------------------- J’ai toujours demandé. 0
mesélni ra---t-r r_______ r-c-n-e- -------- raconter 0
Meséltem. J’ai -ac--té. J___ r_______ J-a- r-c-n-é- ------------- J’ai raconté. 0
Az egész történetet elmeséltem. J’ai-r--o--é --ut- -’-isto-re. J___ r______ t____ l__________ J-a- r-c-n-é t-u-e l-h-s-o-r-. ------------------------------ J’ai raconté toute l’histoire. 0
tanulni étudier é______ é-u-i-r ------- étudier 0
Tanultam. J’a--étudi-. J___ é______ J-a- é-u-i-. ------------ J’ai étudié. 0
Egész este tanultam. J’-- -t-d-é----te--- --irée. J___ é_____ t____ l_ s______ J-a- é-u-i- t-u-e l- s-i-é-. ---------------------------- J’ai étudié toute la soirée. 0
dolgozni t--vail--r t_________ t-a-a-l-e- ---------- travailler 0
Dolgoztam. J--- t---a---é. J___ t_________ J-a- t-a-a-l-é- --------------- J’ai travaillé. 0
Egész nap dolgoztam. J--i -rav-ill- tou-- l- --u----. J___ t________ t____ l_ j_______ J-a- t-a-a-l-é t-u-e l- j-u-n-e- -------------------------------- J’ai travaillé toute la journée. 0
enni ma---r m_____ m-n-e- ------ manger 0
Ettem. J’-- --ng-. J___ m_____ J-a- m-n-é- ----------- J’ai mangé. 0
Az összes ételt megettem. J’ai--a-g--t-u- le -epas. J___ m____ t___ l_ r_____ J-a- m-n-é t-u- l- r-p-s- ------------------------- J’ai mangé tout le repas. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…