Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   af Bywoorde

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [een honderd]

Bywoorde

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar afrikaans Lejátszás Több
már egyszer – még soha A- van--v--- – nog---o-t A_ v________ – n__ n____ A- v-n-e-o-e – n-g n-o-t ------------------------ Al vantevore – nog nooit 0
Volt már ön egyszer Berlinben? W-s -------n--vo-e -n -e--y-? W__ u a_ v________ i_ B______ W-s u a- v-n-e-o-e i- B-r-y-? ----------------------------- Was u al vantevore in Berlyn? 0
Nem, még soha. Ne----og -oo-- nie. N___ n__ n____ n___ N-e- n-g n-o-t n-e- ------------------- Nee, nog nooit nie. 0
valaki – senki i-mand-–--ie-and i_____ – n______ i-m-n- – n-e-a-d ---------------- iemand – niemand 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? K-n --iem--d-h--r? K__ u i_____ h____ K-n u i-m-n- h-e-? ------------------ Ken u iemand hier? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Nee---k-ke- -i-man---i-- nie. N___ e_ k__ n______ h___ n___ N-e- e- k-n n-e-a-d h-e- n-e- ----------------------------- Nee, ek ken niemand hier nie. 0
még – már nem no--– -iks m--r n-e n__ – n___ m___ n__ n-g – n-k- m-e- n-e ------------------- nog – niks meer nie 0
Sokáig marad még itt? Ga-- ----- --nk ---r ---? G___ u n__ l___ h___ b___ G-a- u n-g l-n- h-e- b-y- ------------------------- Gaan u nog lank hier bly? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N-e--ek-gaan -ie v--l -a-g-- -ie- bly-nie. N___ e_ g___ n__ v___ l_____ h___ b__ n___ N-e- e- g-a- n-e v-e- l-n-e- h-e- b-y n-e- ------------------------------------------ Nee, ek gaan nie veel langer hier bly nie. 0
még valami – semmi nog ie---- ni-s ---r-nie n__ i___ – n___ m___ n__ n-g i-t- – n-k- m-e- n-e ------------------------ nog iets – niks meer nie 0
Szeretne még valamit inni? W-l-- -o- iets dri--? W__ u n__ i___ d_____ W-l u n-g i-t- d-i-k- --------------------- Wil u nog iets drink? 0
Nem, már nem kérek semmit. Nee--e- --l nik- me---hê ---. N___ e_ w__ n___ m___ h_ n___ N-e- e- w-l n-k- m-e- h- n-e- ----------------------------- Nee, ek wil niks meer hê nie. 0
már valamit – még semmit al i--s – n---ni-s a_ i___ – n__ n___ a- i-t- – n-g n-k- ------------------ al iets – nog niks 0
Evett már valamit? Het - a---e-s-g-ë-t? H__ u a_ i___ g_____ H-t u a- i-t- g-ë-t- -------------------- Het u al iets geëet? 0
Nem, még nem ettem semmit. N--, ----et-n-- ---s--eë-t-nie. N___ e_ h__ n__ n___ g____ n___ N-e- e- h-t n-g n-k- g-ë-t n-e- ------------------------------- Nee, ek het nog niks geëet nie. 0
még valaki – már senki nog ie-a-- –--i----d-me-r n__ i_____ – n______ m___ n-g i-m-n- – n-e-a-d m-e- ------------------------- nog iemand – niemand meer 0
Szeretne még valaki kávét? Wil -og iema------f-e--ê? W__ n__ i_____ k_____ h__ W-l n-g i-m-n- k-f-i- h-? ------------------------- Wil nog iemand koffie hê? 0
Nem, már senki. Nee- ni-ma-d -e---ni-. N___ n______ m___ n___ N-e- n-e-a-d m-e- n-e- ---------------------- Nee, niemand meer nie. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…