Kifejezéstár

hu valamit meg kell tenni, csinálni   »   hy պետք է

72 [hetvenkettő]

valamit meg kell tenni, csinálni

valamit meg kell tenni, csinálni

72 [յոթանասուներկու]

72 [yot’anasunerku]

պետք է

petk’ e

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
kelleni պ--ք է պ___ է պ-տ- է ------ պետք է 0
p---’-e p____ e p-t-’ e ------- petk’ e
El kell küldenem a levelet. Ե- պ--ի-ն--ա--ո-ղարկեմ: Ե_ պ___ ն____ ո________ Ե- պ-տ- ն-մ-կ ո-ղ-ր-ե-: ----------------------- Ես պիտի նամակ ուղարկեմ: 0
Yes -it--n--ak-u-ha-kem Y__ p___ n____ u_______ Y-s p-t- n-m-k u-h-r-e- ----------------------- Yes piti namak ugharkem
Ki kell fizetnem a szállodát. Ես պիտ----ուր----ը վճ--եմ: Ե_ պ___ հ_________ վ______ Ե- պ-տ- հ-ո-ր-ն-ց- վ-ա-ե-: -------------------------- Ես պիտի հյուրանոցը վճարեմ: 0
Y-- pi-i-hy-r-n---’--vc---em Y__ p___ h__________ v______ Y-s p-t- h-u-a-o-s-y v-h-r-m ---------------------------- Yes piti hyuranots’y vcharem
Korán kell kelned. Դ-ւ----- է-ա-ավոտ- շ--տ--րթնանաս: Դ__ պ___ է ա______ շ___ ա________ Դ-ւ պ-տ- է ա-ա-ո-ը շ-ւ- ա-թ-ա-ա-: --------------------------------- Դու պետք է առավոտը շուտ արթնանաս: 0
Du petk- --a--av-ty-----------a-as D_ p____ e a_______ s___ a________ D- p-t-’ e a-r-v-t- s-u- a-t-n-n-s ---------------------------------- Du petk’ e arravoty shut art’nanas
Sokat kell dolgoznod. Դո- ---ք-է -ատ---խ-տես: Դ__ պ___ է շ__ ա_______ Դ-ւ պ-տ- է շ-տ ա-խ-տ-ս- ----------------------- Դու պետք է շատ աշխատես: 0
D--p--k’-e---a---sh-h-t-s D_ p____ e s___ a________ D- p-t-’ e s-a- a-h-h-t-s ------------------------- Du petk’ e shat ashkhates
Pontosnak kell lenned. Դ---պե-- է ճ---պա--լինե-: Դ__ պ___ է ճ______ լ_____ Դ-ւ պ-տ- է ճ-տ-պ-հ լ-ն-ս- ------------------------- Դու պետք է ճշտապահ լինես: 0
Du--etk’ e--hs-t--ah -ines D_ p____ e c________ l____ D- p-t-’ e c-s-t-p-h l-n-s -------------------------- Du petk’ e chshtapah lines
Tankolnia kell. Նա -ի---մ-քե-ա------ա-ո-ի: Ն_ պ___ մ______ լ_________ Ն- պ-տ- մ-ք-ն-ն լ-ց-ա-ո-ի- -------------------------- Նա պիտի մեքենան լիցքավորի: 0
Na--i-i me--ye-a--li---k’av-ri N_ p___ m________ l___________ N- p-t- m-k-y-n-n l-t-’-’-v-r- ------------------------------ Na piti mek’yenan lits’k’avori
Meg kell javítania az autót. Նա պ-տ- --մեքեն-- ---ո-ի: Ն_ պ___ է մ______ ն______ Ն- պ-տ- է մ-ք-ն-ն ն-ր-գ-: ------------------------- Նա պետք է մեքենան նորոգի: 0
N- ---k’-e m----e--- nor-gi N_ p____ e m________ n_____ N- p-t-’ e m-k-y-n-n n-r-g- --------------------------- Na petk’ e mek’yenan norogi
Le kell mosnia az autót. Նա պ--ք-- մ-ք--ան-լվ-ն-: Ն_ պ___ է մ______ լ_____ Ն- պ-տ- է մ-ք-ն-ն լ-ա-ա- ------------------------ Նա պետք է մեքենան լվանա: 0
N----tk- e mek’ye-an l-ana N_ p____ e m________ l____ N- p-t-’ e m-k-y-n-n l-a-a -------------------------- Na petk’ e mek’yenan lvana
Be kell vásárolnia. Ն--պ--ք-է---ումնե---ա-ա--: Ն_ պ___ է գ_______ կ______ Ն- պ-տ- է գ-ո-մ-ե- կ-տ-ր-: -------------------------- Նա պետք է գնումներ կատարի: 0
N- -e-k--e g---ne- kat--i N_ p____ e g______ k_____ N- p-t-’ e g-u-n-r k-t-r- ------------------------- Na petk’ e gnumner katari
Ki kell takarítania a lakást. Ն----տք-է-բ-ա---ա-ը-----քի: Ն_ պ___ է բ________ հ______ Ն- պ-տ- է բ-ա-ա-ա-ը հ-վ-ք-: --------------------------- Նա պետք է բնակարանը հավաքի: 0
Na -e----e--n--aran---a-a-’i N_ p____ e b________ h______ N- p-t-’ e b-a-a-a-y h-v-k-i ---------------------------- Na petk’ e bnakarany havak’i
Ki kell mosnia a ruhákat. Ն- պ------լվացք- լ--նա: Ն_ պ___ է լ_____ լ_____ Ն- պ-տ- է լ-ա-ք- լ-ա-ա- ----------------------- Նա պետք է լվացքը լվանա: 0
Na petk- e-l-a-s’-’y-----a N_ p____ e l________ l____ N- p-t-’ e l-a-s-k-y l-a-a -------------------------- Na petk’ e lvats’k’y lvana
Mindjárt mennünk kell az iskolába. Մե-----տ- - --ւ--վ---ր-ց -ն--ք: Մ___ պ___ է շ_____ դ____ գ_____ Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- դ-ր-ց գ-ա-ք- ------------------------------- Մենք պետք է շուտով դպրոց գնանք: 0
M--k--pe-k’ e s-u-ov--p---s’ --a-k’ M____ p____ e s_____ d______ g_____ M-n-’ p-t-’ e s-u-o- d-r-t-’ g-a-k- ----------------------------------- Menk’ petk’ e shutov dprots’ gnank’
Mindjárt mennünk kell az munkába. Մե---պետ- է -ու-ով -շխ---ն---գն--ք: Մ___ պ___ է շ_____ ա________ գ_____ Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- ա-խ-տ-ն-ի գ-ա-ք- ----------------------------------- Մենք պետք է շուտով աշխատանքի գնանք: 0
M-n-’---tk--e shutov--s-kh---n-’--gn--k’ M____ p____ e s_____ a___________ g_____ M-n-’ p-t-’ e s-u-o- a-h-h-t-n-’- g-a-k- ---------------------------------------- Menk’ petk’ e shutov ashkhatank’i gnank’
Mindjárt mennünk kell az orvoshoz. Մե-ք--ե-ք----ու--վ -ժշ-ի--ն-նք: Մ___ պ___ է շ_____ բ____ գ_____ Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- բ-շ-ի գ-ա-ք- ------------------------------- Մենք պետք է շուտով բժշկի գնանք: 0
Me--- p-----e--hutov-bzhs-k---na--’ M____ p____ e s_____ b______ g_____ M-n-’ p-t-’ e s-u-o- b-h-h-i g-a-k- ----------------------------------- Menk’ petk’ e shutov bzhshki gnank’
Várnotok kell a buszra. Դո-- --տք----վտ--ո---- -պ--եք: Դ___ պ___ է ա_________ ս______ Դ-ւ- պ-տ- է ա-տ-բ-ւ-ի- ս-ա-ե-: ------------------------------ Դուք պետք է ավտոբուսին սպասեք: 0
Duk’ petk----av---usi----as-k’ D___ p____ e a________ s______ D-k- p-t-’ e a-t-b-s-n s-a-e-’ ------------------------------ Duk’ petk’ e avtobusin spasek’
Várnotok kell a vonatra. Դու----տք-է----ց--ն-սպա-եք: Դ___ պ___ է գ______ ս______ Դ-ւ- պ-տ- է գ-ա-ք-ն ս-ա-ե-: --------------------------- Դուք պետք է գնացքին սպասեք: 0
Duk---etk--e gn-ts’k-in sp---k’ D___ p____ e g_________ s______ D-k- p-t-’ e g-a-s-k-i- s-a-e-’ ------------------------------- Duk’ petk’ e gnats’k’in spasek’
Várnotok kell a taxira. Դո----------տա--իի--սպասեք: Դ___ պ___ է տ______ ս______ Դ-ւ- պ-տ- է տ-ք-ի-ն ս-ա-ե-: --------------------------- Դուք պետք է տաքսիին սպասեք: 0
Du------k- e ta--s-in --a---’ D___ p____ e t_______ s______ D-k- p-t-’ e t-k-s-i- s-a-e-’ ----------------------------- Duk’ petk’ e tak’siin spasek’

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Miért létezik annyi különböző nyelv?

Manapság világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik. Ezért szükségünk van tolmácsokra és fordítókra. Réges régen még mindenki ugyanazt a nyelvet beszélte. Ez azonban megváltozott, amikor az emberek elkezdtek vándorolni. Elhagyták afrikai hazájukat és szétszóródtak a földön. Ez a területbéli különválás nyelvi elkülönüléshez is vezetett. Ugyanis minden nép kialakította a kommunikáció saját formáját. A közös proto nyelvből kialakultak a különböző nyelvek. Az emberek azonban sose maradtak sokáig ugyanazon a területen. Így a nyelvek egyre jobban elkülönültek egymástól. Egyszer csak már nem lehetett felismerni a közös gyökereket. Ugyanakkor egy nép sem élt évezredeken keresztül elszigetelve. Mindig voltak kapcsolatok más népekkel. Ez megváltoztatta a nyelvet. Átvettek elemeket más nyelvekből vagy keveredtek azokkal. Így sose fejeződött be a nyelvek fejlődése. A vándorlások és a kapcsolatok tehát megmagyarázzák a sok számú nyelvet. Hogy miért ennyire különbözőek a nyelvek, az egy másik kérdés. Minden fejlődés bizonyos szabályokat követ. Tehát a nyelvek okkal olyanok amilyenek. A tudomány már rég óta érdeklődik ezen okok iránt. Meg akarják tudni, hogy a nyelvek miért fejlődtek különböző képen. Ennek kiderítésére, a nyelvek történetét kell követnünk. Így lehet felismerni, hogy mi mikor változott meg. Még nem tudjuk, hogy mi befolyásolja a nyelvek fejlődését. A biológiainál viszont a kulturális tényezők fontosabbnak tűnnek. Ez annyit jelent, hogy a népek története befolyásolta a nyelvüket. A nyelvek úgy látszik többet mesélnek nekünk mint ahogy gondoltuk…