Kifejezéstár

hu valamit meg kell tenni, csinálni   »   ko 뭘 해야 해요

72 [hetvenkettő]

valamit meg kell tenni, csinálni

valamit meg kell tenni, csinálni

72 [일흔둘]

72 [ilheundul]

뭘 해야 해요

[mwol haeya haeyo]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar koreai Lejátszás Több
kelleni 해- -요 해_ 해_ 해- 해- ----- 해야 해요 0
h-ey---aeyo h____ h____ h-e-a h-e-o ----------- haeya haeyo
El kell küldenem a levelet. 저는 그 편-를 부-야---. 저_ 그 편__ 부__ 해__ 저- 그 편-를 부-야 해-. ---------------- 저는 그 편지를 부쳐야 해요. 0
j--neu- g-u-py--nj-l-u- b-c-ye-y- h--yo. j______ g__ p__________ b________ h_____ j-o-e-n g-u p-e-n-i-e-l b-c-y-o-a h-e-o- ---------------------------------------- jeoneun geu pyeonjileul buchyeoya haeyo.
Ki kell fizetnem a szállodát. 저는 호텔비를-내야--요. 저_ 호___ 내_ 해__ 저- 호-비- 내- 해-. -------------- 저는 호텔비를 내야 해요. 0
jeo---- h---lbi--u--na-y--ha-yo. j______ h__________ n____ h_____ j-o-e-n h-t-l-i-e-l n-e-a h-e-o- -------------------------------- jeoneun hotelbileul naeya haeyo.
Korán kell kelned. 당신은--찍 --나- --. 당__ 일_ 일___ 해__ 당-은 일- 일-나- 해-. --------------- 당신은 일찍 일어나야 해요. 0
dan-s---e----ljjig-------ay------o. d__________ i_____ i________ h_____ d-n-s-n-e-n i-j-i- i---o-a-a h-e-o- ----------------------------------- dangsin-eun iljjig il-eonaya haeyo.
Sokat kell dolgoznod. 당---일을 많- 해야 --. 당__ 일_ 많_ 해_ 해__ 당-은 일- 많- 해- 해-. ---------------- 당신은 일을 많이 해야 해요. 0
da-g--n--u------u--m-nh-i --e-a ha---. d__________ i_____ m_____ h____ h_____ d-n-s-n-e-n i---u- m-n--- h-e-a h-e-o- -------------------------------------- dangsin-eun il-eul manh-i haeya haeyo.
Pontosnak kell lenned. 당---시간을 지켜야 해요. 당__ 시__ 지__ 해__ 당-은 시-을 지-야 해-. --------------- 당신은 시간을 지켜야 해요. 0
d-n-si--eun ---an-eul j--ye-y- haeyo. d__________ s________ j_______ h_____ d-n-s-n-e-n s-g-n-e-l j-k-e-y- h-e-o- ------------------------------------- dangsin-eun sigan-eul jikyeoya haeyo.
Tankolnia kell. 그는-기-- 넣어야 -요. 그_ 기__ 넣__ 해__ 그- 기-을 넣-야 해-. -------------- 그는 기름을 넣어야 해요. 0
g-----n -i-eu--eu---e------a ---y-. g______ g_________ n________ h_____ g-u-e-n g-l-u---u- n-o---o-a h-e-o- ----------------------------------- geuneun gileum-eul neoh-eoya haeyo.
Meg kell javítania az autót. 그는-그--동-를-고쳐야 해요. 그_ 그 자___ 고__ 해__ 그- 그 자-차- 고-야 해-. ----------------- 그는 그 자동차를 고쳐야 해요. 0
ge----n-g-u -ad-n-ch--e-l -o-hy-o-- -a---. g______ g__ j____________ g________ h_____ g-u-e-n g-u j-d-n-c-a-e-l g-c-y-o-a h-e-o- ------------------------------------------ geuneun geu jadongchaleul gochyeoya haeyo.
Le kell mosnia az autót. 그는-그 자-차를--차해- 해-. 그_ 그 자___ 세___ 해__ 그- 그 자-차- 세-해- 해-. ------------------ 그는 그 자동차를 세차해야 해요. 0
geun--n-g-u ja-on-cha-eu- -e--a--ey- h----. g______ g__ j____________ s_________ h_____ g-u-e-n g-u j-d-n-c-a-e-l s-c-a-a-y- h-e-o- ------------------------------------------- geuneun geu jadongchaleul sechahaeya haeyo.
Be kell vásárolnia. 그---쇼핑을--- --. 그__ 쇼__ 해_ 해__ 그-는 쇼-을 해- 해-. -------------- 그녀는 쇼핑을 해야 해요. 0
g---y-o---n-s---i-g-eul-hae-- ha--o. g__________ s__________ h____ h_____ g-u-y-o-e-n s-o-i-g-e-l h-e-a h-e-o- ------------------------------------ geunyeoneun syoping-eul haeya haeyo.
Ki kell takarítania a lakást. 그녀- --트를-청-해야--요. 그__ 아___ 청___ 해__ 그-는 아-트- 청-해- 해-. ----------------- 그녀는 아파트를 청소해야 해요. 0
g--n-eone-n -p-te-l--l c-e-n--o--e-a-haeyo. g__________ a_________ c____________ h_____ g-u-y-o-e-n a-a-e-l-u- c-e-n-s-h-e-a h-e-o- ------------------------------------------- geunyeoneun apateuleul cheongsohaeya haeyo.
Ki kell mosnia a ruhákat. 그녀는 빨-를--야 --. 그__ 빨__ 해_ 해__ 그-는 빨-를 해- 해-. -------------- 그녀는 빨래를 해야 해요. 0
ge---eoneun -p--la---u--ha-ya hae-o. g__________ p__________ h____ h_____ g-u-y-o-e-n p-a-l-e-e-l h-e-a h-e-o- ------------------------------------ geunyeoneun ppallaeleul haeya haeyo.
Mindjárt mennünk kell az iskolába. 우리- 당---교에 -- -요. 우__ 당_ 학__ 가_ 해__ 우-는 당- 학-에 가- 해-. ----------------- 우리는 당장 학교에 가야 해요. 0
u--n-u--d-n--an---a--yo- ga-a --e-o. u______ d_______ h______ g___ h_____ u-i-e-n d-n-j-n- h-g-y-e g-y- h-e-o- ------------------------------------ ulineun dangjang haggyoe gaya haeyo.
Mindjárt mennünk kell az munkába. 우-는 당장-직장- ---해-. 우__ 당_ 직__ 가_ 해__ 우-는 당- 직-에 가- 해-. ----------------- 우리는 당장 직장에 가야 해요. 0
u-i-e-- -an-ja-g---g-a-g-e ---a -aey-. u______ d_______ j________ g___ h_____ u-i-e-n d-n-j-n- j-g-a-g-e g-y- h-e-o- -------------------------------------- ulineun dangjang jigjang-e gaya haeyo.
Mindjárt mennünk kell az orvoshoz. 우리--당- 병원에 -- --. 우__ 당_ 병__ 가_ 해__ 우-는 당- 병-에 가- 해-. ----------------- 우리는 당장 병원에 가야 해요. 0
ulineu- --ng-a-- b--o-g-w-n-- -aya-haey-. u______ d_______ b___________ g___ h_____ u-i-e-n d-n-j-n- b-e-n---o--- g-y- h-e-o- ----------------------------------------- ulineun dangjang byeong-won-e gaya haeyo.
Várnotok kell a buszra. 당-들은--스를 -다-야 해-. 당___ 버__ 기___ 해__ 당-들- 버-를 기-려- 해-. ----------------- 당신들은 버스를 기다려야 해요. 0
da--s-----l--u- -e-seu-eu- gi-a-yeo-a ha-yo. d______________ b_________ g_________ h_____ d-n-s-n-e-l-e-n b-o-e-l-u- g-d-l-e-y- h-e-o- -------------------------------------------- dangsindeul-eun beoseuleul gidalyeoya haeyo.
Várnotok kell a vonatra. 당신들--기차--기다-야 해-. 당___ 기__ 기___ 해__ 당-들- 기-를 기-려- 해-. ----------------- 당신들은 기차를 기다려야 해요. 0
d-ngsi-de---e---gicha-eu---id--ye--- -a-y-. d______________ g________ g_________ h_____ d-n-s-n-e-l-e-n g-c-a-e-l g-d-l-e-y- h-e-o- ------------------------------------------- dangsindeul-eun gichaleul gidalyeoya haeyo.
Várnotok kell a taxira. 당-들- -시를 -다-야---. 당___ 택__ 기___ 해__ 당-들- 택-를 기-려- 해-. ----------------- 당신들은 택시를 기다려야 해요. 0
dangs----ul-e-- tae--i-eul gid-l-e-y- h----. d______________ t_________ g_________ h_____ d-n-s-n-e-l-e-n t-e-s-l-u- g-d-l-e-y- h-e-o- -------------------------------------------- dangsindeul-eun taegsileul gidalyeoya haeyo.

Miért létezik annyi különböző nyelv?

Manapság világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik. Ezért szükségünk van tolmácsokra és fordítókra. Réges régen még mindenki ugyanazt a nyelvet beszélte. Ez azonban megváltozott, amikor az emberek elkezdtek vándorolni. Elhagyták afrikai hazájukat és szétszóródtak a földön. Ez a területbéli különválás nyelvi elkülönüléshez is vezetett. Ugyanis minden nép kialakította a kommunikáció saját formáját. A közös proto nyelvből kialakultak a különböző nyelvek. Az emberek azonban sose maradtak sokáig ugyanazon a területen. Így a nyelvek egyre jobban elkülönültek egymástól. Egyszer csak már nem lehetett felismerni a közös gyökereket. Ugyanakkor egy nép sem élt évezredeken keresztül elszigetelve. Mindig voltak kapcsolatok más népekkel. Ez megváltoztatta a nyelvet. Átvettek elemeket más nyelvekből vagy keveredtek azokkal. Így sose fejeződött be a nyelvek fejlődése. A vándorlások és a kapcsolatok tehát megmagyarázzák a sok számú nyelvet. Hogy miért ennyire különbözőek a nyelvek, az egy másik kérdés. Minden fejlődés bizonyos szabályokat követ. Tehát a nyelvek okkal olyanok amilyenek. A tudomány már rég óta érdeklődik ezen okok iránt. Meg akarják tudni, hogy a nyelvek miért fejlődtek különböző képen. Ennek kiderítésére, a nyelvek történetét kell követnünk. Így lehet felismerni, hogy mi mikor változott meg. Még nem tudjuk, hogy mi befolyásolja a nyelvek fejlődését. A biológiainál viszont a kulturális tényezők fontosabbnak tűnnek. Ez annyit jelent, hogy a népek története befolyásolta a nyelvüket. A nyelvek úgy látszik többet mesélnek nekünk mint ahogy gondoltuk…