Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   hy մակբայներ

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [հարյուր]

100 [haryur]

մակբայներ

makbayner

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
már egyszer – még soha երբևէ - ե---ք ե____ - ե____ ե-բ-է - ե-բ-ք ------------- երբևէ - երբեք 0
yer---- ---er-e-’ y______ - y______ y-r-e-e - y-r-e-’ ----------------- yerbeve - yerbek’
Volt már ön egyszer Berlinben? Եր-և--մի ----- -եռլի--ւմ եղե-- ե-: Ե____ մ_ ա____ Բ________ ե____ ե__ Ե-բ-է մ- ա-գ-մ Բ-ռ-ի-ո-մ ե-ե-լ ե-: ---------------------------------- Երբևէ մի անգամ Բեռլինում եղե՞լ եք: 0
Yer-e-- -i --g-- Be--l-num-y-ghe՞l -ek’ Y______ m_ a____ B________ y______ y___ Y-r-e-e m- a-g-m B-r-l-n-m y-g-e-l y-k- --------------------------------------- Yerbeve mi angam Berrlinum yeghe՞l yek’
Nem, még soha. Ո-- ո- ---անգա-: Ո__ ո_ մ_ ա_____ Ո-, ո- մ- ա-գ-մ- ---------------- Ոչ, ոչ մի անգամ: 0
V-c-’,-v---- -- angam V_____ v____ m_ a____ V-c-’- v-c-’ m- a-g-m --------------------- Voch’, voch’ mi angam
valaki – senki ինչ-ո---եկ----ոչ--ք ի_____ մ___ - ո_ ո_ ի-չ-ո- մ-կ- - ո- ո- ------------------- ինչ-որ մեկը - ոչ ոք 0
inc----or ---- - vo-h--vok’ i________ m___ - v____ v___ i-c-’-v-r m-k- - v-c-’ v-k- --------------------------- inch’-vor meky - voch’ vok’
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Ինչ------կի- (ո--ոք-----տեղ ճա---ո-՞մ-եք: Ի__ ո_ մ____ (__ ո_________ ճ________ ե__ Ի-չ ո- մ-կ-ն (-չ ո-ի-ա-ս-ե- ճ-ն-չ-ւ-մ ե-: ----------------------------------------- Ինչ որ մեկին (ոչ ոքի)այստեղ ճանաչու՞մ եք: 0
Inc-’ --r --k-- (vo-h- -ok-i-ayste-- c-a-a-h-u՞m ---’ I____ v__ m____ (_____ v____________ c__________ y___ I-c-’ v-r m-k-n (-o-h- v-k-i-a-s-e-h c-a-a-h-u-m y-k- ----------------------------------------------------- Inch’ vor mekin (voch’ vok’i)aystegh chanach’u՞m yek’
Nem, nem ismerek itt senkit. Ոչ-----այ-տ-- -չ մեկի(ոչ-ոք-) --մ--ան--ո-մ: Ո__ ե_ ա_____ ո_ մ______ ո___ չ__ ճ________ Ո-, ե- ա-ս-ե- ո- մ-կ-(-չ ո-ի- չ-մ ճ-ն-չ-ւ-: ------------------------------------------- Ոչ, ես այստեղ ոչ մեկի(ոչ ոքի) չեմ ճանաչում: 0
V--h-- -e---yst-gh -oc-- m-k---o-h- vok’i----’yem -h--a--’-m V_____ y__ a______ v____ m_________ v_____ c_____ c_________ V-c-’- y-s a-s-e-h v-c-’ m-k-(-o-h- v-k-i- c-’-e- c-a-a-h-u- ------------------------------------------------------------ Voch’, yes aystegh voch’ meki(voch’ vok’i) ch’yem chanach’um
még – már nem դեռ-- այլևս դ__ - ա____ դ-ռ - ա-լ-ս ----------- դեռ - այլևս 0
der- - -ylevs d___ - a_____ d-r- - a-l-v- ------------- derr - aylevs
Sokáig marad még itt? Այ---ղ դե- ե----ր եք -ն----: Ա_____ դ__ ե_____ ե_ մ______ Ա-ս-ե- դ-ռ ե-կ-՞- ե- մ-ա-ո-: ---------------------------- Այստեղ դեռ երկա՞ր եք մնալու: 0
A-----h-d----yerka-r--ek---n--u A______ d___ y______ y___ m____ A-s-e-h d-r- y-r-a-r y-k- m-a-u ------------------------------- Aystegh derr yerka՞r yek’ mnalu
Nem, már nem sokáig maradok itt. Ոչ---ս-այ-տ-- ա-լ-ս չեմ-մն-լ-ւ: Ո__ ե_ ա_____ ա____ չ__ մ______ Ո-, ե- ա-ս-ե- ա-լ-ս չ-մ մ-ա-ո-: ------------------------------- Ոչ, ես այստեղ այլևս չեմ մնալու: 0
V-c--,--es---s-eg---yl--- ch--em --alu V_____ y__ a______ a_____ c_____ m____ V-c-’- y-s a-s-e-h a-l-v- c-’-e- m-a-u -------------------------------------- Voch’, yes aystegh aylevs ch’yem mnalu
még valami – semmi դ-ռ --- -ր ---- ո---չ դ__ ի__ ո_ բ___ ո____ դ-ռ ի-չ ո- բ-ն- ո-ի-չ --------------------- դեռ ինչ որ բան- ոչինչ 0
de-----c-’ -o- ban- voch’-nc-’ d___ i____ v__ b___ v_________ d-r- i-c-’ v-r b-n- v-c-’-n-h- ------------------------------ derr inch’ vor ban- voch’inch’
Szeretne még valamit inni? Դեռ --չ ---բ-ն -ւզո--մ եք-խմել: Դ__ ի__ ո_ բ__ ո______ ե_ խ____ Դ-ռ ի-չ ո- բ-ն ո-զ-ւ-մ ե- խ-ե-: ------------------------------- Դեռ ինչ որ բան ուզու՞մ եք խմել: 0
D-r- inc----o- ba- --u՞- y--’ kh--l D___ i____ v__ b__ u____ y___ k____ D-r- i-c-’ v-r b-n u-u-m y-k- k-m-l ----------------------------------- Derr inch’ vor ban uzu՞m yek’ khmel
Nem, már nem kérek semmit. Ո-, ես----ն- --մ --զ-ւմ: Ո__ ե_ ո____ չ__ ո______ Ո-, ե- ո-ի-չ չ-մ ո-զ-ւ-: ------------------------ Ոչ, ես ոչինչ չեմ ուզում: 0
V-c-’- -es--o--’------ch’-em-u--m V_____ y__ v_________ c_____ u___ V-c-’- y-s v-c-’-n-h- c-’-e- u-u- --------------------------------- Voch’, yes voch’inch’ ch’yem uzum
már valamit – még semmit ա-դ-- ի-չ ո--բ-ն - դ-ռ ոչի-չ ա____ ի__ ո_ բ__ - դ__ ո____ ա-դ-ն ի-չ ո- բ-ն - դ-ռ ո-ի-չ ---------------------------- արդեն ինչ որ բան - դեռ ոչինչ 0
ard---i-ch- v-r-ban - -e-- -och’i-c-’ a____ i____ v__ b__ - d___ v_________ a-d-n i-c-’ v-r b-n - d-r- v-c-’-n-h- ------------------------------------- arden inch’ vor ban - derr voch’inch’
Evett már valamit? Արդ---ին- -ր--ա- կ--ե՞--ե-: Ա____ ի__ ո_ բ__ կ_____ ե__ Ա-դ-ն ի-չ ո- բ-ն կ-ր-՞- ե-: --------------------------- Արդեն ինչ որ բան կերե՞լ եք: 0
Arde- -nch--v----an -e---l ---’ A____ i____ v__ b__ k_____ y___ A-d-n i-c-’ v-r b-n k-r-՞- y-k- ------------------------------- Arden inch’ vor ban kere՞l yek’
Nem, még nem ettem semmit. Ո-- դ-- -ս-ոչ----չեմ կ-րե-: Ո__ դ__ ե_ ո____ չ__ կ_____ Ո-, դ-ռ ե- ո-ի-չ չ-մ կ-ր-լ- --------------------------- Ոչ, դեռ ես ոչինչ չեմ կերել: 0
V-c----d--r-yes---c-’inch-------m --rel V_____ d___ y__ v_________ c_____ k____ V-c-’- d-r- y-s v-c-’-n-h- c-’-e- k-r-l --------------------------------------- Voch’, derr yes voch’inch’ ch’yem kerel
még valaki – már senki ու-իշ--–-ո-րի- ոչ ոք ո_____ – ո____ ո_ ո_ ո-ր-շ- – ո-ր-շ ո- ո- -------------------- ուրիշը – ուրիշ ոչ ոք 0
u-i-h- –---i-------’-vo-’ u_____ – u____ v____ v___ u-i-h- – u-i-h v-c-’ v-k- ------------------------- urishy – urish voch’ vok’
Szeretne még valaki kávét? Ի-չ -- մ--- --ւ---ցա-կան-ւ-մ--: Ի__ ո_ մ___ ս____ ց_________ է_ Ի-չ ո- մ-կ- ս-ւ-ճ ց-ն-ա-ո-՞- է- ------------------------------- Ինչ որ մեկը սուրճ ցանկանու՞մ է: 0
Inch- v-r--e---surch ts-ank-nu---e I____ v__ m___ s____ t__________ e I-c-’ v-r m-k- s-r-h t-’-n-a-u-m e ---------------------------------- Inch’ vor meky surch ts’ankanu՞m e
Nem, már senki. Ո-- -չ -ք: Ո__ ո_ ո__ Ո-, ո- ո-: ---------- Ոչ, ոչ ոք: 0
Vo-h’-----h’-vok’ V_____ v____ v___ V-c-’- v-c-’ v-k- ----------------- Voch’, voch’ vok’

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…