Kifejezéstár

hu A taxiban   »   eo En la taksio

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [tridek ok]

En la taksio

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar eszperantó Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. Bonv--u -ok--t--si-n. B______ v___ t_______ B-n-o-u v-k- t-k-i-n- --------------------- Bonvolu voki taksion. 0
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Kio- ko-t-s --s--- s-ac-domo? K___ k_____ ĝ__ l_ s_________ K-o- k-s-a- ĝ-s l- s-a-i-o-o- ----------------------------- Kiom kostas ĝis la stacidomo? 0
Mennyibe kerül a repülőtérig? Kiom--osta- -i- l- f-ug-av--o? K___ k_____ ĝ__ l_ f__________ K-o- k-s-a- ĝ-s l- f-u-h-v-n-? ------------------------------ Kiom kostas ĝis la flughaveno? 0
Egyenesen előre, kérem! Re-te -nt-ŭen,--i pe--s. R____ a_______ m_ p_____ R-k-e a-t-ŭ-n- m- p-t-s- ------------------------ Rekte antaŭen, mi petas. 0
Itt jobbra, kérem! Ĉi-t-e -e---re-, ---petas. Ĉ_____ d________ m_ p_____ Ĉ---i- d-k-t-e-, m- p-t-s- -------------------------- Ĉi-tie dekstren, mi petas. 0
Ott a sarkon balra, kérem! T---ĉ------e-m---eks--en- ----e---. T__ ĉ_______ m___________ m_ p_____ T-e ĉ-a-g-l- m-l-e-s-r-n- m- p-t-s- ----------------------------------- Tie ĉeangule maldekstren, mi petas. 0
Sietek. M---rĝiĝ-s. M_ u_______ M- u-ĝ-ĝ-s- ----------- Mi urĝiĝas. 0
Van időm. Mi--av-s ---pon. M_ h____ t______ M- h-v-s t-m-o-. ---------------- Mi havas tempon. 0
Kérem, menjen lassabban! Bo--------t-ri pli m-lr-pide. B______ v_____ p__ m_________ B-n-o-u v-t-r- p-i m-l-a-i-e- ----------------------------- Bonvolu veturi pli malrapide. 0
Álljon meg itt, kérem! Bo------h-l-- -----e. B______ h____ ĉ______ B-n-o-u h-l-i ĉ---i-. --------------------- Bonvolu halti ĉi-tie. 0
Várjon egy pillanatot, kérem! Bon---u -t---- m--en--n. B______ a_____ m________ B-n-o-u a-e-d- m-m-n-o-. ------------------------ Bonvolu atendi momenton. 0
Mindjárt jövök. M- -uj ---e-os. M_ t__ r_______ M- t-j r-v-n-s- --------------- Mi tuj revenos. 0
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Bo-vo-u d--i -l-m---vi-an--n. B______ d___ a_ m_ k_________ B-n-o-u d-n- a- m- k-i-a-c-n- ----------------------------- Bonvolu doni al mi kvitancon. 0
Nincs aprópénzem. M--ne---va- -a--mono-. M_ n_ h____ ŝ_________ M- n- h-v-s ŝ-n-m-n-n- ---------------------- Mi ne havas ŝanĝmonon. 0
Rendben, a maradék az öné. En --do- ko-se-v- l- -a-ĝm--on. E_ o____ k_______ l_ ŝ_________ E- o-d-, k-n-e-v- l- ŝ-n-m-n-n- ------------------------------- En ordo, konservu la ŝanĝmonon. 0
Kérem, vigyen el erre a címre! Ve-ur-g- mi---l -i--iu-adr--o. V_______ m__ a_ ĉ_____ a______ V-t-r-g- m-n a- ĉ---i- a-r-s-. ------------------------------ Veturigu min al ĉi-tiu adreso. 0
Vigyen el a szállodámba! V------u m----l --a-hot-l-. V_______ m__ a_ m__ h______ V-t-r-g- m-n a- m-a h-t-l-. --------------------------- Veturigu min al mia hotelo. 0
Vigyen el a strandra! V-turig---i-----------ĝo. V_______ m__ a_ l_ p_____ V-t-r-g- m-n a- l- p-a-o- ------------------------- Veturigu min al la plaĝo. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + eszperantó (1-100) MP3 eszperantó (1-100)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?