Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   eo Adverboj

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [cent]

Adverboj

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar eszperantó Lejátszás Több
már egyszer – még soha j-m-– -nko-a--ne j__ – a______ n_ j-m – a-k-r-ŭ n- ---------------- jam – ankoraŭ ne 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Ĉu v- --- es--s e--B-r-i-o? Ĉ_ v_ j__ e____ e_ B_______ Ĉ- v- j-m e-t-s e- B-r-i-o- --------------------------- Ĉu vi jam estis en Berlino? 0
Nem, még soha. N-- an---a- --. N__ a______ n__ N-, a-k-r-ŭ n-. --------------- Ne, ankoraŭ ne. 0
valaki – senki i--– nen-u i_ – n____ i- – n-n-u ---------- iu – neniu 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Ĉu -i ----s-i-n--i-t-e? Ĉ_ v_ k____ i__ ĉ______ Ĉ- v- k-n-s i-n ĉ---i-? ----------------------- Ĉu vi konas iun ĉi-tie? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Ne- m- kona- n--iu---i----. N__ m_ k____ n_____ ĉ______ N-, m- k-n-s n-n-u- ĉ---i-. --------------------------- Ne, mi konas neniun ĉi-tie. 0
még – már nem pl--– n- p-u p__ – n_ p__ p-u – n- p-u ------------ plu – ne plu 0
Sokáig marad még itt? Ĉu----p-u-re---s lon-e-ĉ-----? Ĉ_ v_ p__ r_____ l____ ĉ______ Ĉ- v- p-u r-s-a- l-n-e ĉ---i-? ------------------------------ Ĉu vi plu restas longe ĉi-tie? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Ne, -- ne ------s----------ĉi---e. N__ m_ n_ p__ r_____ l____ ĉ______ N-, m- n- p-u r-s-a- l-n-e ĉ---i-. ---------------------------------- Ne, mi ne plu restas longe ĉi-tie. 0
még valami – semmi a----aŭ--o-–--e--- pli a______ i_ – n____ p__ a-k-r-ŭ i- – n-n-o p-i ---------------------- ankoraŭ io – nenio pli 0
Szeretne még valamit inni? Ĉ---- ŝat-----i--i--n-o--- --n? Ĉ_ v_ ŝ____ t_____ a______ i___ Ĉ- v- ŝ-t-s t-i-k- a-k-r-ŭ i-n- ------------------------------- Ĉu vi ŝatus trinki ankoraŭ ion? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ne- m---ez-r-- ne---n p--. N__ m_ d______ n_____ p___ N-, m- d-z-r-s n-n-o- p-i- -------------------------- Ne, mi deziras nenion pli. 0
már valamit – még semmit jam---------or-ŭ--e-io j__ i_ – a______ n____ j-m i- – a-k-r-ŭ n-n-o ---------------------- jam io – ankoraŭ nenio 0
Evett már valamit? Ĉu vi ja- manĝ-- io-? Ĉ_ v_ j__ m_____ i___ Ĉ- v- j-m m-n-i- i-n- --------------------- Ĉu vi jam manĝis ion? 0
Nem, még nem ettem semmit. N-,-mi m-n-is ---o----nen-o-. N__ m_ m_____ a______ n______ N-, m- m-n-i- a-k-r-ŭ n-n-o-. ----------------------------- Ne, mi manĝis ankoraŭ nenion. 0
még valaki – már senki ankor----u-– --n-- pli a______ i_ – n____ p__ a-k-r-ŭ i- – n-n-u p-i ---------------------- ankoraŭ iu – neniu pli 0
Szeretne még valaki kávét? Ĉu an-o--- iu-ŝatu- -afon? Ĉ_ a______ i_ ŝ____ k_____ Ĉ- a-k-r-ŭ i- ŝ-t-s k-f-n- -------------------------- Ĉu ankoraŭ iu ŝatus kafon? 0
Nem, már senki. N-,--eni- pl-. N__ n____ p___ N-, n-n-u p-i- -------------- Ne, neniu pli. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + eszperantó (1-100) MP3 eszperantó (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…