Kifejezéstár

hu A taxiban   »   mk Во такси

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [триесет и осум]

38 [triyesyet i osoom]

Во такси

Vo taksi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. В---о-ам пов-ка--- е-но-т----. В_ м____ п________ е___ т_____ В- м-л-м п-в-к-ј-е е-н- т-к-и- ------------------------------ Ве молам повикајте едно такси. 0
Vy- m-l-m p-vika-ty---e--o t-ksi. V__ m____ p_________ y____ t_____ V-e m-l-m p-v-k-ј-y- y-d-o t-k-i- --------------------------------- Vye molam povikaјtye yedno taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Ко-к--чин- до---лез--чка-а -тан--а? К____ ч___ д_ ж___________ с_______ К-л-у ч-н- д- ж-л-з-и-к-т- с-а-и-а- ----------------------------------- Колку чини до железничката станица? 0
K-lk---c-i-i--- -yel--zn-c-ka-- st-ni--a? K_____ c____ d_ ʐ______________ s________ K-l-o- c-i-i d- ʐ-e-y-z-i-h-a-a s-a-i-z-? ----------------------------------------- Kolkoo chini do ʐyelyeznichkata stanitza?
Mennyibe kerül a repülőtérig? Ко-к- ч----до--ер-дро--т? К____ ч___ д_ а__________ К-л-у ч-н- д- а-р-д-о-о-? ------------------------- Колку чини до аеродромот? 0
Kol--- c--n--d- a---od----t? K_____ c____ d_ a___________ K-l-o- c-i-i d- a-e-o-r-m-t- ---------------------------- Kolkoo chini do ayerodromot?
Egyenesen előre, kérem! П--во напр--- мо---. П____ н______ м_____ П-а-о н-п-е-, м-л-м- -------------------- Право напред, молам. 0
P--vo na---ed, -o-a-. P____ n_______ m_____ P-a-o n-p-y-d- m-l-m- --------------------- Pravo napryed, molam.
Itt jobbra, kérem! Ов-е-де---,---л--. О___ д_____ м_____ О-д- д-с-о- м-л-м- ------------------ Овде десно, молам. 0
O-----dyes--, --lam. O____ d______ m_____ O-d-e d-e-n-, m-l-m- -------------------- Ovdye dyesno, molam.
Ott a sarkon balra, kérem! Т-му -- ----от -а--ев-, м-л--. Т___ н_ а_____ н_ л____ м_____ Т-м- н- а-о-о- н- л-в-, м-л-м- ------------------------------ Таму на аголот на лево, молам. 0
Tam----a-a--o-o- -a l----,-m-l-m. T____ n_ a______ n_ l_____ m_____ T-m-o n- a-u-l-t n- l-e-o- m-l-m- --------------------------------- Tamoo na aguolot na lyevo, molam.
Sietek. Б----. Б_____ Б-з-м- ------ Брзам. 0
B--a-. B_____ B-z-m- ------ Brzam.
Van időm. Јас-и--м-в-е--. Ј__ и___ в_____ Ј-с и-а- в-е-е- --------------- Јас имам време. 0
Јa--ima-------ye. Ј__ i___ v_______ Ј-s i-a- v-y-m-e- ----------------- Јas imam vryemye.
Kérem, menjen lassabban! В- --------зет- -о--ле--. В_ м____ в_____ п________ В- м-л-м в-з-т- п-п-л-к-. ------------------------- Ве молам возете пополека. 0
Vye --l-m --z---y--popo---ka. V__ m____ v_______ p_________ V-e m-l-m v-z-e-y- p-p-l-e-a- ----------------------------- Vye molam vozyetye popolyeka.
Álljon meg itt, kérem! З-ст---те -вде м--а-. З________ о___ м_____ З-с-а-е-е о-д- м-л-м- --------------------- Застанете овде молам. 0
Z--t-nye--e ov-ye-m--am. Z__________ o____ m_____ Z-s-a-y-t-e o-d-e m-l-m- ------------------------ Zastanyetye ovdye molam.
Várjon egy pillanatot, kérem! П-------е--д------е---В- мола-. П________ е___ м_____ В_ м_____ П-ч-к-ј-е е-е- м-м-н- В- м-л-м- ------------------------------- Почекајте еден момент Ве молам. 0
P----e-a-t-e --dy-- mo--e-- -y--m-l-m. P___________ y_____ m______ V__ m_____ P-c-y-k-ј-y- y-d-e- m-m-e-t V-e m-l-m- -------------------------------------- Pochyekaјtye yedyen momyent Vye molam.
Mindjárt jövök. Јас ве--аш-----е вр----. Ј__ в_____ ќ_ с_ в______ Ј-с в-д-а- ќ- с- в-а-а-. ------------------------ Јас веднаш ќе се вратам. 0
Јa- vyed-a-- -jy- sy- v--tam. Ј__ v_______ k___ s__ v______ Ј-s v-e-n-s- k-y- s-e v-a-a-. ----------------------------- Јas vyednash kjye sye vratam.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Даде-е ---е-н- пр--н-н--- ----о-а-. Д_____ м_ е___ п_________ В_ м_____ Д-д-т- м- е-н- п-и-н-н-ц- В- м-л-м- ----------------------------------- Дадете ми една признаница Ве молам. 0
Da---tye mi --d----riz-a----a---e -ol-m. D_______ m_ y____ p__________ V__ m_____ D-d-e-y- m- y-d-a p-i-n-n-t-a V-e m-l-m- ---------------------------------------- Dadyetye mi yedna priznanitza Vye molam.
Nincs aprópénzem. Ј-- ----- си--- --р-. Ј__ н____ с____ п____ Ј-с н-м-м с-т-и п-р-. --------------------- Јас немам ситни пари. 0
Јas-nye-a- --t-i --ri. Ј__ n_____ s____ p____ Ј-s n-e-a- s-t-i p-r-. ---------------------- Јas nyemam sitni pari.
Rendben, a maradék az öné. В--- е до-р-- -с--т--от - з- ---. В___ е д_____ о________ е з_ В___ В-к- е д-б-о- о-т-т-к-т е з- В-с- --------------------------------- Вака е добро, остатокот е за Вас. 0
V-k--y----b--,-o-t-to-----e -----s. V___ y_ d_____ o________ y_ z_ V___ V-k- y- d-b-o- o-t-t-k-t y- z- V-s- ----------------------------------- Vaka ye dobro, ostatokot ye za Vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! В--е-е-м- -а--ва--а-рес-. В_____ м_ н_ о___ а______ В-з-т- м- н- о-а- а-р-с-. ------------------------- Возете ме на оваа адреса. 0
V-z-e-ye-my--n- ---a-adrye--. V_______ m__ n_ o___ a_______ V-z-e-y- m-e n- o-a- a-r-e-a- ----------------------------- Vozyetye mye na ovaa adryesa.
Vigyen el a szállodámba! Возет- -е-до--ојот х-т-л. В_____ м_ д_ м____ х_____ В-з-т- м- д- м-ј-т х-т-л- ------------------------- Возете ме до мојот хотел. 0
V--y-tye-my--do-m---- k--t-el. V_______ m__ d_ m____ k_______ V-z-e-y- m-e d- m-ј-t k-o-y-l- ------------------------------ Vozyetye mye do moјot khotyel.
Vigyen el a strandra! Во-ет- ---н---л-жат-. В_____ м_ н_ п_______ В-з-т- м- н- п-а-а-а- --------------------- Возете ме на плажата. 0
Vo---t-e mye na ------a. V_______ m__ n_ p_______ V-z-e-y- m-e n- p-a-a-a- ------------------------ Vozyetye mye na plaʐata.

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?