Kifejezéstár

hu A taxiban   »   mk Во такси

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [триесет и осум]

38 [triyesyet i osoom]

Во такси

Vo taksi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. Ве--олам --в----те ---- ---си. В_ м____ п________ е___ т_____ В- м-л-м п-в-к-ј-е е-н- т-к-и- ------------------------------ Ве молам повикајте едно такси. 0
V---mola--p--ikaјt-e-ye----t-k-i. V__ m____ p_________ y____ t_____ V-e m-l-m p-v-k-ј-y- y-d-o t-k-i- --------------------------------- Vye molam povikaјtye yedno taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? К---у-ч----д-----езнич-ат- с-ан-ца? К____ ч___ д_ ж___________ с_______ К-л-у ч-н- д- ж-л-з-и-к-т- с-а-и-а- ----------------------------------- Колку чини до железничката станица? 0
Ko-----c-ini--o --el-eznichka-- ---n-t-a? K_____ c____ d_ ʐ______________ s________ K-l-o- c-i-i d- ʐ-e-y-z-i-h-a-a s-a-i-z-? ----------------------------------------- Kolkoo chini do ʐyelyeznichkata stanitza?
Mennyibe kerül a repülőtérig? К-л-- --ни д- ---од--мо-? К____ ч___ д_ а__________ К-л-у ч-н- д- а-р-д-о-о-? ------------------------- Колку чини до аеродромот? 0
K----o-chin--do----ro--o-o-? K_____ c____ d_ a___________ K-l-o- c-i-i d- a-e-o-r-m-t- ---------------------------- Kolkoo chini do ayerodromot?
Egyenesen előre, kérem! П-аво -ап--д--мо-ам. П____ н______ м_____ П-а-о н-п-е-, м-л-м- -------------------- Право напред, молам. 0
Pr--o-n--ry-d--m--am. P____ n_______ m_____ P-a-o n-p-y-d- m-l-m- --------------------- Pravo napryed, molam.
Itt jobbra, kérem! Ов-- ----о,---лам. О___ д_____ м_____ О-д- д-с-о- м-л-м- ------------------ Овде десно, молам. 0
Ov--- dy-sno- ---a-. O____ d______ m_____ O-d-e d-e-n-, m-l-m- -------------------- Ovdye dyesno, molam.
Ott a sarkon balra, kérem! Та-у н- -г-л----- лев-- -о-ам. Т___ н_ а_____ н_ л____ м_____ Т-м- н- а-о-о- н- л-в-, м-л-м- ------------------------------ Таму на аголот на лево, молам. 0
Ta-o--na -gu-l-- ---l-e-o- mol-m. T____ n_ a______ n_ l_____ m_____ T-m-o n- a-u-l-t n- l-e-o- m-l-m- --------------------------------- Tamoo na aguolot na lyevo, molam.
Sietek. Б-з--. Б_____ Б-з-м- ------ Брзам. 0
Brz-m. B_____ B-z-m- ------ Brzam.
Van időm. Ј----ма- в-ем-. Ј__ и___ в_____ Ј-с и-а- в-е-е- --------------- Јас имам време. 0
Ј-s-ima--vr--m-e. Ј__ i___ v_______ Ј-s i-a- v-y-m-e- ----------------- Јas imam vryemye.
Kérem, menjen lassabban! В------- воз-т----пол--а. В_ м____ в_____ п________ В- м-л-м в-з-т- п-п-л-к-. ------------------------- Ве молам возете пополека. 0
Vye-mo-a- vo--et---pop-l--ka. V__ m____ v_______ p_________ V-e m-l-m v-z-e-y- p-p-l-e-a- ----------------------------- Vye molam vozyetye popolyeka.
Álljon meg itt, kérem! Заст--е-е---д- мо-а-. З________ о___ м_____ З-с-а-е-е о-д- м-л-м- --------------------- Застанете овде молам. 0
Zasta-y-t-e-ov-ye-m-lam. Z__________ o____ m_____ Z-s-a-y-t-e o-d-e m-l-m- ------------------------ Zastanyetye ovdye molam.
Várjon egy pillanatot, kérem! П---к-----еден-момент Ве-мо---. П________ е___ м_____ В_ м_____ П-ч-к-ј-е е-е- м-м-н- В- м-л-м- ------------------------------- Почекајте еден момент Ве молам. 0
Po--y--aјty------e--m---en- Vye m-l--. P___________ y_____ m______ V__ m_____ P-c-y-k-ј-y- y-d-e- m-m-e-t V-e m-l-m- -------------------------------------- Pochyekaјtye yedyen momyent Vye molam.
Mindjárt jövök. Ј-с--едн-- ќе-се -р-т--. Ј__ в_____ ќ_ с_ в______ Ј-с в-д-а- ќ- с- в-а-а-. ------------------------ Јас веднаш ќе се вратам. 0
Ј-s ---d-as----ye s-e--r-t--. Ј__ v_______ k___ s__ v______ Ј-s v-e-n-s- k-y- s-e v-a-a-. ----------------------------- Јas vyednash kjye sye vratam.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Дад--- -и-една пр-з--ни-а -е --лам. Д_____ м_ е___ п_________ В_ м_____ Д-д-т- м- е-н- п-и-н-н-ц- В- м-л-м- ----------------------------------- Дадете ми една признаница Ве молам. 0
D----ty- mi-yedna p---nanitz--Vye ----m. D_______ m_ y____ p__________ V__ m_____ D-d-e-y- m- y-d-a p-i-n-n-t-a V-e m-l-m- ---------------------------------------- Dadyetye mi yedna priznanitza Vye molam.
Nincs aprópénzem. Јас нема----т---па--. Ј__ н____ с____ п____ Ј-с н-м-м с-т-и п-р-. --------------------- Јас немам ситни пари. 0
Јas-ny-ma- -i-----a-i. Ј__ n_____ s____ p____ Ј-s n-e-a- s-t-i p-r-. ---------------------- Јas nyemam sitni pari.
Rendben, a maradék az öné. В-к- е--обр---ост-т--от е за Ва-. В___ е д_____ о________ е з_ В___ В-к- е д-б-о- о-т-т-к-т е з- В-с- --------------------------------- Вака е добро, остатокот е за Вас. 0
V--- ye do--o- -st-----t -e -- --s. V___ y_ d_____ o________ y_ z_ V___ V-k- y- d-b-o- o-t-t-k-t y- z- V-s- ----------------------------------- Vaka ye dobro, ostatokot ye za Vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! Возет- ме-н--оваа -д-е--. В_____ м_ н_ о___ а______ В-з-т- м- н- о-а- а-р-с-. ------------------------- Возете ме на оваа адреса. 0
V------e m----- -vaa-adry-s-. V_______ m__ n_ o___ a_______ V-z-e-y- m-e n- o-a- a-r-e-a- ----------------------------- Vozyetye mye na ovaa adryesa.
Vigyen el a szállodámba! В----е-ме-д- -о-о---о-е-. В_____ м_ д_ м____ х_____ В-з-т- м- д- м-ј-т х-т-л- ------------------------- Возете ме до мојот хотел. 0
Vo-ye-y- -y---o m-јo- -h----l. V_______ m__ d_ m____ k_______ V-z-e-y- m-e d- m-ј-t k-o-y-l- ------------------------------ Vozyetye mye do moјot khotyel.
Vigyen el a strandra! Во-е----е--- пл---та. В_____ м_ н_ п_______ В-з-т- м- н- п-а-а-а- --------------------- Возете ме на плажата. 0
Vozye-ye-m-e-----l--at-. V_______ m__ n_ p_______ V-z-e-y- m-e n- p-a-a-a- ------------------------ Vozyetye mye na plaʐata.

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?