Kifejezéstár

hu A taxiban   »   ru В такси

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридцать восемь]

38 [tridtsatʹ vosemʹ]

В такси

[V taksi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. Вызо---е- ---а-уй--а-----с-. В________ п__________ т_____ В-з-в-т-, п-ж-л-й-т-, т-к-и- ---------------------------- Вызовете, пожалуйста, такси. 0
Vyzo-e-e- po----u--ta--t---i. V________ p___________ t_____ V-z-v-t-, p-z-a-u-s-a- t-k-i- ----------------------------- Vyzovete, pozhaluysta, taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? С-о-ь---бу--т -т---ь ---вок----? С______ б____ с_____ д_ в_______ С-о-ь-о б-д-т с-о-т- д- в-к-а-а- -------------------------------- Сколько будет стоить до вокзала? 0
Sk-l--o -udet-s---t---o ----a--? S______ b____ s_____ d_ v_______ S-o-ʹ-o b-d-t s-o-t- d- v-k-a-a- -------------------------------- Skolʹko budet stoitʹ do vokzala?
Mennyibe kerül a repülőtérig? Ск-л-ко----е- с-оить до -эро-орта? С______ б____ с_____ д_ а_________ С-о-ь-о б-д-т с-о-т- д- а-р-п-р-а- ---------------------------------- Сколько будет стоить до аэропорта? 0
Sko-ʹk--bu-e---to-tʹ do---rop--t-? S______ b____ s_____ d_ a_________ S-o-ʹ-o b-d-t s-o-t- d- a-r-p-r-a- ---------------------------------- Skolʹko budet stoitʹ do aeroporta?
Egyenesen előre, kérem! Пря--,------у--та. П_____ п__________ П-я-о- п-ж-л-й-т-. ------------------ Прямо, пожалуйста. 0
P--am-- -o--a-u---a. P______ p___________ P-y-m-, p-z-a-u-s-a- -------------------- Pryamo, pozhaluysta.
Itt jobbra, kérem! З---ь--а-пр--о, --ж---йс-а. З____ н_ п_____ п__________ З-е-ь н- п-а-о- п-ж-л-й-т-. --------------------------- Здесь на право, пожалуйста. 0
Z--s--na--r-vo--po--al-ys--. Z____ n_ p_____ p___________ Z-e-ʹ n- p-a-o- p-z-a-u-s-a- ---------------------------- Zdesʹ na pravo, pozhaluysta.
Ott a sarkon balra, kérem! Вот н- т-- --л-, пож-лу-ста---а-е--. В__ н_ т__ у____ п__________ н______ В-т н- т-м у-л-, п-ж-л-й-т-, н-л-в-. ------------------------------------ Вот на том углу, пожалуйста, налево. 0
V-t-na---m-ug-u--p----l---ta,-na-evo. V__ n_ t__ u____ p___________ n______ V-t n- t-m u-l-, p-z-a-u-s-a- n-l-v-. ------------------------------------- Vot na tom uglu, pozhaluysta, nalevo.
Sietek. Я ----плюсь. Я т_________ Я т-р-п-ю-ь- ------------ Я тороплюсь. 0
Ya-tor-p----ʹ. Y_ t__________ Y- t-r-p-y-s-. -------------- Ya toroplyusʹ.
Van időm. У----я-д-с-ато-но -ре-е--. У м___ д_________ в_______ У м-н- д-с-а-о-н- в-е-е-и- -------------------------- У меня достаточно времени. 0
U--e--- -os-----h-o-v-emen-. U m____ d__________ v_______ U m-n-a d-s-a-o-h-o v-e-e-i- ---------------------------- U menya dostatochno vremeni.
Kérem, menjen lassabban! Пожа--й------е-и-е -о-мед-ен-е-. П__________ в_____ п____________ П-ж-л-й-т-, в-д-т- п---е-л-н-е-. -------------------------------- Пожалуйста, ведите по-медленнее. 0
Poz-aluy-t-,---di-- ---m-dlenne--. P___________ v_____ p_____________ P-z-a-u-s-a- v-d-t- p---e-l-n-e-e- ---------------------------------- Pozhaluysta, vedite po-medlenneye.
Álljon meg itt, kérem! Ос-а-о-и----, п-жал--с--,-зде-ь. О____________ п__________ з_____ О-т-н-в-т-с-, п-ж-л-й-т-, з-е-ь- -------------------------------- Остановитесь, пожалуйста, здесь. 0
O--a-ov-t--ʹ,-p--h---ys-a- -desʹ. O____________ p___________ z_____ O-t-n-v-t-s-, p-z-a-u-s-a- z-e-ʹ- --------------------------------- Ostanovitesʹ, pozhaluysta, zdesʹ.
Várjon egy pillanatot, kérem! По-----с-а- п--ожд-т- -уть---ть. П__________ п________ ч_________ П-ж-л-й-т-, п-д-ж-и-е ч-т---у-ь- -------------------------------- Пожалуйста, подождите чуть-чуть. 0
P--h---y---, po--zhd-t--c--tʹ-ch-tʹ. P___________ p_________ c___________ P-z-a-u-s-a- p-d-z-d-t- c-u-ʹ-c-u-ʹ- ------------------------------------ Pozhaluysta, podozhdite chutʹ-chutʹ.
Mindjárt jövök. Я---оро--е--усь. Я с____ в_______ Я с-о-о в-р-у-ь- ---------------- Я скоро вернусь. 0
Ya-s---- v-rn-sʹ. Y_ s____ v_______ Y- s-o-o v-r-u-ʹ- ----------------- Ya skoro vernusʹ.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Вы-иши-е --е----жалуйс--,-----. В_______ м___ п__________ с____ В-п-ш-т- м-е- п-ж-л-й-т-, с-ё-. ------------------------------- Выпишите мне, пожалуйста, счёт. 0
V----hi-e --e---ozh--u--t-,---hët. V________ m___ p___________ s_____ V-p-s-i-e m-e- p-z-a-u-s-a- s-h-t- ---------------------------------- Vypishite mne, pozhaluysta, schët.
Nincs aprópénzem. У-м--- ----ме-очи. У м___ н__ м______ У м-н- н-т м-л-ч-. ------------------ У меня нет мелочи. 0
U--e--- --t-------i. U m____ n__ m_______ U m-n-a n-t m-l-c-i- -------------------- U menya net melochi.
Rendben, a maradék az öné. П-а--льно, --а----с-а-ьт- -еб-. П_________ с____ о_______ с____ П-а-и-ь-о- с-а-у о-т-в-т- с-б-. ------------------------------- Правильно, сдачу оставьте себе. 0
P---ilʹn-, s----- -sta-ʹ-e--eb-. P_________ s_____ o_______ s____ P-a-i-ʹ-o- s-a-h- o-t-v-t- s-b-. -------------------------------- Pravilʹno, sdachu ostavʹte sebe.
Kérem, vigyen el erre a címre! От---и-е ме-- -о----му-а--ес-. О_______ м___ п_ э____ а______ О-в-з-т- м-н- п- э-о-у а-р-с-. ------------------------------ Отвезите меня по этому адресу. 0
O-v---te-m-n-a -o-eto-- ad-e--. O_______ m____ p_ e____ a______ O-v-z-t- m-n-a p- e-o-u a-r-s-. ------------------------------- Otvezite menya po etomu adresu.
Vigyen el a szállodámba! О--ез--е ме-я-- -о-й -ост-н--е. О_______ м___ к м___ г_________ О-в-з-т- м-н- к м-е- г-с-и-и-е- ------------------------------- Отвезите меня к моей гостинице. 0
O-v-z-te m-ny--k----ey -osti--t-e. O_______ m____ k m____ g__________ O-v-z-t- m-n-a k m-y-y g-s-i-i-s-. ---------------------------------- Otvezite menya k moyey gostinitse.
Vigyen el a strandra! От---ите ме-- -а-п---. О_______ м___ н_ п____ О-в-з-т- м-н- н- п-я-. ---------------------- Отвезите меня на пляж. 0
Otve-i-- m--ya-n---lya-h. O_______ m____ n_ p______ O-v-z-t- m-n-a n- p-y-z-. ------------------------- Otvezite menya na plyazh.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + orosz (1-100) MP3 orosz (1-100)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?