Kifejezéstár

hu A taxiban   »   uk У таксі

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридцять вісім]

38 [trydtsyatʹ visim]

У таксі

[U taksi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. В---ичт-- -у-ь--а-к-- т-ксі. В________ б__________ т_____ В-к-и-т-, б-д---а-к-, т-к-і- ---------------------------- Викличте, будь-ласка, таксі. 0
V-k-yc--e, b----lask-- -a--i. V_________ b__________ t_____ V-k-y-h-e- b-d---a-k-, t-k-i- ----------------------------- Vyklychte, budʹ-laska, taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? С---ь---ко-т-- -о во--а--? С______ к_____ д_ в_______ С-і-ь-и к-ш-у- д- в-к-а-у- -------------------------- Скільки коштує до вокзалу? 0
Sk-lʹ-y --sh--y--do -o-za-u? S______ k_______ d_ v_______ S-i-ʹ-y k-s-t-y- d- v-k-a-u- ---------------------------- Skilʹky koshtuye do vokzalu?
Mennyibe kerül a repülőtérig? С-ільки-----у- д- -е---ор--? С______ к_____ д_ а_________ С-і-ь-и к-ш-у- д- а-р-п-р-у- ---------------------------- Скільки коштує до аеропорту? 0
S--lʹky-k-sh-uye-d- -e-----tu? S______ k_______ d_ a_________ S-i-ʹ-y k-s-t-y- d- a-r-p-r-u- ------------------------------ Skilʹky koshtuye do aeroportu?
Egyenesen előre, kérem! Б-дь-л--ка, пр-мо. Б__________ п_____ Б-д---а-к-, п-я-о- ------------------ Будь-ласка, прямо. 0
Budʹ--as-a,-prya--. B__________ p______ B-d---a-k-, p-y-m-. ------------------- Budʹ-laska, pryamo.
Itt jobbra, kérem! Б-д--ласка, --т----в--у-. Б__________ т__ п________ Б-д---а-к-, т-т п-а-о-у-. ------------------------- Будь-ласка, тут праворуч. 0
Budʹ---s-a---ut --av-r-ch. B__________ t__ p_________ B-d---a-k-, t-t p-a-o-u-h- -------------------------- Budʹ-laska, tut pravoruch.
Ott a sarkon balra, kérem! Бу-ь--а-к-, та---а-роз- --в-р--. Б__________ т__ н_ р___ л_______ Б-д---а-к-, т-м н- р-з- л-в-р-ч- -------------------------------- Будь-ласка, там на розі ліворуч. 0
B-d---aska- t---n--r-z- l-vor-c-. B__________ t__ n_ r___ l________ B-d---a-k-, t-m n- r-z- l-v-r-c-. --------------------------------- Budʹ-laska, tam na rozi livoruch.
Sietek. Я---сп----. Я п________ Я п-с-і-а-. ----------- Я поспішаю. 0
Y- po-p--hayu. Y_ p__________ Y- p-s-i-h-y-. -------------- YA pospishayu.
Van időm. Я-м-ю-ч--. Я м__ ч___ Я м-ю ч-с- ---------- Я маю час. 0
Y-------c-a-. Y_ m___ c____ Y- m-y- c-a-. ------------- YA mayu chas.
Kérem, menjen lassabban! Їдьт-, ---ь-л--к-, -ов-л-ні--. Ї_____ б__________ п__________ Ї-ь-е- б-д---а-к-, п-в-л-н-ш-. ------------------------------ Їдьте, будь-ласка, повільніше. 0
Ïdʹ-e- b----laska, p--------h-. Ï_____ b__________ p___________ I-d-t-, b-d---a-k-, p-v-l-n-s-e- -------------------------------- Ïdʹte, budʹ-laska, povilʹnishe.
Álljon meg itt, kérem! З--ин-т-ся-тут--б----лас-а. З_________ т___ б__________ З-п-н-т-с- т-т- б-д---а-к-. --------------------------- Зупиніться тут, будь-ласка. 0
Z-pyn-tʹ--- tu---bu-ʹ-l---a. Z__________ t___ b__________ Z-p-n-t-s-a t-t- b-d---a-k-. ---------------------------- Zupynitʹsya tut, budʹ-laska.
Várjon egy pillanatot, kérem! З-ч----те-------ку,--у-ь-л----. З________ х________ б__________ З-ч-к-й-е х-и-и-к-, б-д---а-к-. ------------------------------- Зачекайте хвилинку, будь-ласка. 0
Za--eka-----k-v-ly-ku- -udʹ---ska. Z_________ k_________ b__________ Z-c-e-a-̆-e k-v-l-n-u- b-d---a-k-. ---------------------------------- Zachekay̆te khvylynku, budʹ-laska.
Mindjárt jövök. Я за--з------н-ся. Я з____ п_________ Я з-р-з п-в-р-у-я- ------------------ Я зараз повернуся. 0
Y--z--az--o----u-y-. Y_ z____ p__________ Y- z-r-z p-v-r-u-y-. -------------------- YA zaraz povernusya.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Д---е-ме-і- ---ь---ск-, че-. Д____ м____ б__________ ч___ Д-й-е м-н-, б-д---а-к-, ч-к- ---------------------------- Дайте мені, будь-ласка, чек. 0
Day̆-- -e-i---u----a-ka, c-e-. D____ m____ b__________ c____ D-y-t- m-n-, b-d---a-k-, c-e-. ------------------------------ Day̆te meni, budʹ-laska, chek.
Nincs aprópénzem. В-ме-е-не----др--них гр--ей. В м___ н____ д______ г______ В м-н- н-м-є д-і-н-х г-о-е-. ---------------------------- В мене немає дрібних грошей. 0
V men--nemaye-d-i---kh -r---ey-. V m___ n_____ d_______ h_______ V m-n- n-m-y- d-i-n-k- h-o-h-y-. -------------------------------- V mene nemaye dribnykh hroshey̆.
Rendben, a maradék az öné. Д--т-т-ьо- -еш-а------а-. Д_________ р____ д__ в___ Д-с-а-н-о- р-ш-а д-я в-с- ------------------------- Достатньо, решта для вас. 0
D----tnʹ-----shta-------as. D_________ r_____ d___ v___ D-s-a-n-o- r-s-t- d-y- v-s- --------------------------- Dostatnʹo, reshta dlya vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! В-дв----- -е-е з- -ією--д-есо-. В________ м___ з_ ц___ а_______ В-д-е-і-ь м-н- з- ц-є- а-р-с-ю- ------------------------------- Відвезіть мене за цією адресою. 0
V-d--zitʹ-men--z----i-----a-r-s-yu. V________ m___ z_ t______ a________ V-d-e-i-ʹ m-n- z- t-i-e-u a-r-s-y-. ----------------------------------- Vidvezitʹ mene za tsiyeyu adresoyu.
Vigyen el a szállodámba! Від--зі---мен--до -о-о-------. В________ м___ д_ м___ г______ В-д-е-і-ь м-н- д- м-г- г-т-л-. ------------------------------ Відвезіть мене до мого готелю. 0
Vi-vez-t- men- -----ho--ot---u. V________ m___ d_ m___ h_______ V-d-e-i-ʹ m-n- d- m-h- h-t-l-u- ------------------------------- Vidvezitʹ mene do moho hotelyu.
Vigyen el a strandra! В----з-ть --не--а -ля-. В________ м___ н_ п____ В-д-е-і-ь м-н- н- п-я-. ----------------------- Відвезіть мене на пляж. 0
V--vez-tʹ -en- -- -l-a--. V________ m___ n_ p______ V-d-e-i-ʹ m-n- n- p-y-z-. ------------------------- Vidvezitʹ mene na plyazh.

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?