Kifejezéstár

hu A taxiban   »   sr У таксију

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридесет и осам]

38 [trideset i osam]

У таксију

U taksiju

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. М------Ва---озови-е ---с-. М_____ В__ п_______ т_____ М-л-м- В-с п-з-в-т- т-к-и- -------------------------- Молимо Вас позовите такси. 0
Mol-mo --- --zo---- -a-si. M_____ V__ p_______ t_____ M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? К-л-ко кош---д- же---н-чк- стан-це? К_____ к____ д_ ж_________ с_______ К-л-к- к-ш-а д- ж-л-з-и-к- с-а-и-е- ----------------------------------- Колико кошта до железничке станице? 0
Ko--k- -o-t- d--že-ezn-č---s-ani--? K_____ k____ d_ ž_________ s_______ K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Mennyibe kerül a repülőtérig? К-лико кош-- до -ер-др-м-? К_____ к____ д_ а_________ К-л-к- к-ш-а д- а-р-д-о-а- -------------------------- Колико кошта до аеродрома? 0
Ko-iko-koš-- do----od--ma? K_____ k____ d_ a_________ K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Egyenesen előre, kérem! П--в-,--олим. П_____ м_____ П-а-о- м-л-м- ------------- Право, молим. 0
P-avo---olim. P_____ m_____ P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Itt jobbra, kérem! О-д-----н-- ---и-. О___ д_____ м_____ О-д- д-с-о- м-л-м- ------------------ Овде десно, молим. 0
Ov----e--o---o-i-. O___ d_____ m_____ O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Ott a sarkon balra, kérem! Т--- -а --л- лев-- -----. Т___ н_ у___ л____ м_____ Т-м- н- у-л- л-в-, м-л-м- ------------------------- Тамо на углу лево, молим. 0
T-m- -- uglu-l--o, moli-. T___ n_ u___ l____ m_____ T-m- n- u-l- l-v-, m-l-m- ------------------------- Tamo na uglu levo, molim.
Sietek. Ме-и-се ж-р-. М___ с_ ж____ М-н- с- ж-р-. ------------- Мени се жури. 0
Meni-s----ri. M___ s_ ž____ M-n- s- ž-r-. ------------- Meni se žuri.
Van időm. Ј--имам-врем-н-. Ј_ и___ в_______ Ј- и-а- в-е-е-а- ---------------- Ја имам времена. 0
Ja i-a- ----ena. J_ i___ v_______ J- i-a- v-e-e-a- ---------------- Ja imam vremena.
Kérem, menjen lassabban! Молим-В--,-вози-- с-о--ј-. М____ В___ в_____ с_______ М-л-м В-с- в-з-т- с-о-и-е- -------------------------- Молим Вас, возите спорије. 0
M-l-- --s--voz-t- s--rij-. M____ V___ v_____ s_______ M-l-m V-s- v-z-t- s-o-i-e- -------------------------- Molim Vas, vozite sporije.
Álljon meg itt, kérem! Ст--ите-ов--, --лим. С______ о____ м_____ С-а-и-е о-д-, м-л-м- -------------------- Станите овде, молим. 0
S---i------e,-m---m. S______ o____ m_____ S-a-i-e o-d-, m-l-m- -------------------- Stanite ovde, molim.
Várjon egy pillanatot, kérem! Са--ка--е м---н-----о-им -а-. С________ м_______ м____ В___ С-ч-к-ј-е м-м-н-т- м-л-м В-с- ----------------------------- Сачекајте моменат, молим Вас. 0
S-č-----e----e--t, mo-im Va-. S________ m_______ m____ V___ S-č-k-j-e m-m-n-t- m-l-m V-s- ----------------------------- Sačekajte momenat, molim Vas.
Mindjárt jövök. О-мах -е вр--ам. О____ с_ в______ О-м-х с- в-а-а-. ---------------- Одмах се враћам. 0
Od----s---raća-. O____ s_ v______ O-m-h s- v-a-́-m- ----------------- Odmah se vraćam.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Д--те -и-рач-н --лим. Д____ м_ р____ м_____ Д-ј-е м- р-ч-н м-л-м- --------------------- Дајте ми рачун молим. 0
Dajte -- ---u---o--m. D____ m_ r____ m_____ D-j-e m- r-č-n m-l-m- --------------------- Dajte mi račun molim.
Nincs aprópénzem. Н-мам-с-тно. Н____ с_____ Н-м-м с-т-о- ------------ Немам ситно. 0
Nema---i---. N____ s_____ N-m-m s-t-o- ------------ Nemam sitno.
Rendben, a maradék az öné. У----у ј----ст-та- -е----Ва-. У р___ ј__ о______ ј_ з_ В___ У р-д- ј-, о-т-т-к ј- з- В-с- ----------------------------- У реду је, остатак је за Вас. 0
U ---u-----o--ata---- za-V--. U r___ j__ o______ j_ z_ V___ U r-d- j-, o-t-t-k j- z- V-s- ----------------------------- U redu je, ostatak je za Vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! О-ве--те -- до--ве а-р---. О_______ м_ д_ о__ а______ О-в-з-т- м- д- о-е а-р-с-. -------------------------- Одвезите ме до ове адресе. 0
O--ez-t- -- -o-o-e ad--s-. O_______ m_ d_ o__ a______ O-v-z-t- m- d- o-e a-r-s-. -------------------------- Odvezite me do ove adrese.
Vigyen el a szállodámba! О--ез-т- ме до-мог х----а. О_______ м_ д_ м__ х______ О-в-з-т- м- д- м-г х-т-л-. -------------------------- Одвезите ме до мог хотела. 0
O-ve-i-e-------mog-h-t---. O_______ m_ d_ m__ h______ O-v-z-t- m- d- m-g h-t-l-. -------------------------- Odvezite me do mog hotela.
Vigyen el a strandra! О--ез-т-----до--лаж-. О_______ м_ д_ п_____ О-в-з-т- м- д- п-а-е- --------------------- Одвезите ме до плаже. 0
O--ezi----- do-plaž-. O_______ m_ d_ p_____ O-v-z-t- m- d- p-a-e- --------------------- Odvezite me do plaže.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?