Kifejezéstár

hu A taxiban   »   sr У таксију

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридесет и осам]

38 [trideset i osam]

У таксију

U taksiju

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. Моли-о--ас--оз--и---такси. М_____ В__ п_______ т_____ М-л-м- В-с п-з-в-т- т-к-и- -------------------------- Молимо Вас позовите такси. 0
Mol--o --s po-o-i------s-. M_____ V__ p_______ t_____ M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? К-л-ко кошт- д- же--з-и--е с--н--е? К_____ к____ д_ ж_________ с_______ К-л-к- к-ш-а д- ж-л-з-и-к- с-а-и-е- ----------------------------------- Колико кошта до железничке станице? 0
K---k--koš---do že---n-č-e-st---c-? K_____ k____ d_ ž_________ s_______ K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Mennyibe kerül a repülőtérig? К-лико--о----до-----д---а? К_____ к____ д_ а_________ К-л-к- к-ш-а д- а-р-д-о-а- -------------------------- Колико кошта до аеродрома? 0
K-l-ko ko-ta-do -e-odr--a? K_____ k____ d_ a_________ K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Egyenesen előre, kérem! П--в-- м--и-. П_____ м_____ П-а-о- м-л-м- ------------- Право, молим. 0
Pra-o----l-m. P_____ m_____ P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Itt jobbra, kérem! О--е--е-н---молим. О___ д_____ м_____ О-д- д-с-о- м-л-м- ------------------ Овде десно, молим. 0
O-de -e--o,-m--im. O___ d_____ m_____ O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Ott a sarkon balra, kérem! Т-----а---л- -ево- --л-м. Т___ н_ у___ л____ м_____ Т-м- н- у-л- л-в-, м-л-м- ------------------------- Тамо на углу лево, молим. 0
T--o na ug-- le-o- m-l-m. T___ n_ u___ l____ m_____ T-m- n- u-l- l-v-, m-l-m- ------------------------- Tamo na uglu levo, molim.
Sietek. Ме-и -е -у--. М___ с_ ж____ М-н- с- ж-р-. ------------- Мени се жури. 0
M-ni--- ž-ri. M___ s_ ž____ M-n- s- ž-r-. ------------- Meni se žuri.
Van időm. Ј- -м-- в--мен-. Ј_ и___ в_______ Ј- и-а- в-е-е-а- ---------------- Ја имам времена. 0
J- imam-vreme-a. J_ i___ v_______ J- i-a- v-e-e-a- ---------------- Ja imam vremena.
Kérem, menjen lassabban! М---- В--,-в-з-те сп----е. М____ В___ в_____ с_______ М-л-м В-с- в-з-т- с-о-и-е- -------------------------- Молим Вас, возите спорије. 0
M------as, voz-te --or---. M____ V___ v_____ s_______ M-l-m V-s- v-z-t- s-o-i-e- -------------------------- Molim Vas, vozite sporije.
Álljon meg itt, kérem! Ст-ните--в--------м. С______ о____ м_____ С-а-и-е о-д-, м-л-м- -------------------- Станите овде, молим. 0
S-a-----o--e--mo-im. S______ o____ m_____ S-a-i-e o-d-, m-l-m- -------------------- Stanite ovde, molim.
Várjon egy pillanatot, kérem! С---к-јте--о-ена-- -о--м ---. С________ м_______ м____ В___ С-ч-к-ј-е м-м-н-т- м-л-м В-с- ----------------------------- Сачекајте моменат, молим Вас. 0
Sačeka--- --me---- m-----Vas. S________ m_______ m____ V___ S-č-k-j-e m-m-n-t- m-l-m V-s- ----------------------------- Sačekajte momenat, molim Vas.
Mindjárt jövök. О--ах-се--раћам. О____ с_ в______ О-м-х с- в-а-а-. ---------------- Одмах се враћам. 0
O---h-se -r--́am. O____ s_ v______ O-m-h s- v-a-́-m- ----------------- Odmah se vraćam.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Да-т- -и-рач-н--ол-м. Д____ м_ р____ м_____ Д-ј-е м- р-ч-н м-л-м- --------------------- Дајте ми рачун молим. 0
Daj-- m--ra-un m-l--. D____ m_ r____ m_____ D-j-e m- r-č-n m-l-m- --------------------- Dajte mi račun molim.
Nincs aprópénzem. Не----сит--. Н____ с_____ Н-м-м с-т-о- ------------ Немам ситно. 0
Ne-a- -i-no. N____ s_____ N-m-m s-t-o- ------------ Nemam sitno.
Rendben, a maradék az öné. У р-ду-је, -с-а--- -- з--В--. У р___ ј__ о______ ј_ з_ В___ У р-д- ј-, о-т-т-к ј- з- В-с- ----------------------------- У реду је, остатак је за Вас. 0
U -e-- --, o----ak--- -a--a-. U r___ j__ o______ j_ z_ V___ U r-d- j-, o-t-t-k j- z- V-s- ----------------------------- U redu je, ostatak je za Vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! О--езите м---о---- а--ес-. О_______ м_ д_ о__ а______ О-в-з-т- м- д- о-е а-р-с-. -------------------------- Одвезите ме до ове адресе. 0
Odv--ite-me -o -ve ---e-e. O_______ m_ d_ o__ a______ O-v-z-t- m- d- o-e a-r-s-. -------------------------- Odvezite me do ove adrese.
Vigyen el a szállodámba! Одве---е-м- до-мог -о-е--. О_______ м_ д_ м__ х______ О-в-з-т- м- д- м-г х-т-л-. -------------------------- Одвезите ме до мог хотела. 0
Od---i-e-me-do---- -otela. O_______ m_ d_ m__ h______ O-v-z-t- m- d- m-g h-t-l-. -------------------------- Odvezite me do mog hotela.
Vigyen el a strandra! О-----те-ме до-п-а-е. О_______ м_ д_ п_____ О-в-з-т- м- д- п-а-е- --------------------- Одвезите ме до плаже. 0
O--ez--e me--o p--že. O_______ m_ d_ p_____ O-v-z-t- m- d- p-a-e- --------------------- Odvezite me do plaže.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?