Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   fi Adverbejä

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sata]

Adverbejä

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar finn Lejátszás Több
már egyszer – még soha jo-ker--- –-ei-k----an j_ k_____ – e_ k______ j- k-r-a- – e- k-s-a-n ---------------------- jo kerran – ei koskaan 0
Volt már ön egyszer Berlinben? O-e-t-ko-j- k--ran--l-e---Be----nissä? O_______ j_ k_____ o_____ B___________ O-e-t-k- j- k-r-a- o-l-e- B-r-i-n-s-ä- -------------------------------------- Oletteko jo kerran olleet Berliinissä? 0
Nem, még soha. En,--n-k-ska--. E__ e_ k_______ E-, e- k-s-a-n- --------------- En, en koskaan. 0
valaki – senki jok- – ei k-k--n j___ – e_ k_____ j-k- – e- k-k-a- ---------------- joku – ei kukaan 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? T-nnet-e-- -ä-l-ä-jo---n? T_________ t_____ j______ T-n-e-t-k- t-ä-t- j-n-u-? ------------------------- Tunnetteko täältä jonkun? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. E-, e- -u-n-------- -etään. E__ e_ t____ t_____ k______ E-, e- t-n-e t-ä-t- k-t-ä-. --------------------------- En, en tunne täältä ketään. 0
még – már nem vie---– -- --ää v____ – e_ e___ v-e-ä – e- e-ä- --------------- vielä – ei enää 0
Sokáig marad még itt? Jä-tt-kö vie---p--k-k-i -ik-----nne? J_______ v____ p_______ a____ t_____ J-ä-t-k- v-e-ä p-t-ä-s- a-k-a t-n-e- ------------------------------------ Jäättekö vielä pitkäksi aikaa tänne? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. En, -n j-ä enä- p---äks- a---a--än--. E__ e_ j__ e___ p_______ a____ t_____ E-, e- j-ä e-ä- p-t-ä-s- a-k-a t-n-e- ------------------------------------- En, en jää enää pitkäksi aikaa tänne. 0
még valami – semmi v--lä--o-a-n-–-e- enä--mi---n v____ j_____ – e_ e___ m_____ v-e-ä j-t-i- – e- e-ä- m-t-ä- ----------------------------- vielä jotain – ei enää mitään 0
Szeretne még valamit inni? Ha-ua-te----uo-a -i-lä-jo----? H_________ j____ v____ j______ H-l-a-t-k- j-o-a v-e-ä j-t-i-? ------------------------------ Haluatteko juoda vielä jotain? 0
Nem, már nem kérek semmit. E-,--n-ha----en-ä mi-ää-. E__ e_ h____ e___ m______ E-, e- h-l-a e-ä- m-t-ä-. ------------------------- En, en halua enää mitään. 0
már valamit – még semmit j--j---i- ---- m-tä-n j_ j_____ – e_ m_____ j- j-t-i- – e- m-t-ä- --------------------- jo jotain – ei mitään 0
Evett már valamit? Ol---eko jo s--ne-t----a-n? O_______ j_ s______ j______ O-e-t-k- j- s-ö-e-t j-t-i-? --------------------------- Oletteko jo syöneet jotain? 0
Nem, még nem ettem semmit. En--en o-e-sy---t-viel--mit--n. E__ e_ o__ s_____ v____ m______ E-, e- o-e s-ö-y- v-e-ä m-t-ä-. ------------------------------- En, en ole syönyt vielä mitään. 0
még valaki – már senki v--l- j-k--–-e---n-- -uka-n v____ j___ – e_ e___ k_____ v-e-ä j-k- – e- e-ä- k-k-a- --------------------------- vielä joku – ei enää kukaan 0
Szeretne még valaki kávét? Halu-i--ko-jo-u-vi-lä---h---? H_________ j___ v____ k______ H-l-a-s-k- j-k- v-e-ä k-h-i-? ----------------------------- Haluaisiko joku vielä kahvia? 0
Nem, már senki. Ei,--i-en-ä k--a-n. E__ e_ e___ k______ E-, e- e-ä- k-k-a-. ------------------- Ei, ei enää kukaan. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + finn (1-100) MP3 finn (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…