Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   lv Apstākļa vārdi

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [simts]

Apstākļa vārdi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lett Lejátszás Több
már egyszer – még soha ja---e-- --vēl n--ad j__ r___ – v__ n____ j-u r-i- – v-l n-k-d -------------------- jau reiz – vēl nekad 0
Volt már ön egyszer Berlinben? V---J---j-- k-d---z-esat bi--s Be---n-? V__ J__ j__ k______ e___ b____ B_______ V-i J-s j-u k-d-e-z e-a- b-j-s B-r-ī-ē- --------------------------------------- Vai Jūs jau kādreiz esat bijis Berlīnē? 0
Nem, még soha. Nē, v-- n--a-. N__ v__ n_____ N-, v-l n-k-d- -------------- Nē, vēl nekad. 0
valaki – senki k----–-n-viens k___ – n______ k-d- – n-v-e-s -------------- kāds – neviens 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Va- Jū- -e -ā---pa------? V__ J__ t_ k___ p________ V-i J-s t- k-d- p-z-s-a-? ------------------------- Vai Jūs te kādu pazīstat? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N---es-t--n-vi-nu nep--ī-tu. N__ e_ t_ n______ n_________ N-, e- t- n-v-e-u n-p-z-s-u- ---------------------------- Nē, es te nevienu nepazīstu. 0
még – már nem vē- ----ir- ne v__ – v____ n_ v-l – v-i-s n- -------------- vēl – vairs ne 0
Sokáig marad még itt? Vai-Jūs te-v---i-g--p---ks--t? V__ J__ t_ v__ i___ p_________ V-i J-s t- v-l i-g- p-l-k-i-t- ------------------------------ Vai Jūs te vēl ilgi paliksiet? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Nē, -- te va-r- i-g- -e-a---šu. N__ e_ t_ v____ i___ n_________ N-, e- t- v-i-s i-g- n-p-l-k-u- ------------------------------- Nē, es te vairs ilgi nepalikšu. 0
még valami – semmi v---ka-t ko –---k- v-i-s v__ k___ k_ – n___ v____ v-l k-u- k- – n-k- v-i-s ------------------------ vēl kaut ko – neko vairs 0
Szeretne még valamit inni? Va--j-- vē-a-i-- -ēl-ka-t--o-d---t? V__ j__ v_______ v__ k___ k_ d_____ V-i j-s v-l-t-e- v-l k-u- k- d-e-t- ----------------------------------- Vai jūs vēlaties vēl kaut ko dzert? 0
Nem, már nem kérek semmit. N-, -- v--rs--eko -e-----. N__ e_ v____ n___ n_______ N-, e- v-i-s n-k- n-v-l-s- -------------------------- Nē, es vairs neko nevēlos. 0
már valamit – még semmit j-u-kau- ---– ----n--o j__ k___ k_ – v__ n___ j-u k-u- k- – v-l n-k- ---------------------- jau kaut ko – vēl neko 0
Evett már valamit? V---J-s jau---u---o----t-ēdis? V__ J__ j__ k___ k_ e___ ē____ V-i J-s j-u k-u- k- e-a- ē-i-? ------------------------------ Vai Jūs jau kaut ko esat ēdis? 0
Nem, még nem ettem semmit. N-,-e---ēl-n-k- nee-m---d-s. N__ e_ v__ n___ n_____ ē____ N-, e- v-l n-k- n-e-m- ē-i-. ---------------------------- Nē, es vēl neko neesmu ēdis. 0
még valaki – már senki v-- -ād- -----rs ---ie-s v__ k___ – v____ n______ v-l k-d- – v-i-s n-v-e-s ------------------------ vēl kāds – vairs neviens 0
Szeretne még valaki kávét? V-i vēl-kā-s-vēl-- -a-i--? V__ v__ k___ v____ k______ V-i v-l k-d- v-l-s k-f-j-? -------------------------- Vai vēl kāds vēlas kafiju? 0
Nem, már senki. N-, va-r- -------. N__ v____ n_______ N-, v-i-s n-v-e-s- ------------------ Nē, vairs neviens. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + lett (1-100) MP3 lett (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…