Kifejezéstár

hu A városban   »   sl V mestu

25 [huszonöt]

A városban

A városban

25 [petindvajset]

V mestu

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
A vasútállomásra szeretnék menni. Ra- b- -el /--a-a-bi-šl--na--el--nišk---o--a-o. R__ b_ š__ / R___ b_ š__ n_ ž_________ p_______ R-d b- š-l / R-d- b- š-a n- ž-l-z-i-k- p-s-a-o- ----------------------------------------------- Rad bi šel / Rada bi šla na železniško postajo. 0
A repülőtérre szeretnék menni. R-d -i-še--/--ad---i -la-n-------išče. R__ b_ š__ / R___ b_ š__ n_ l_________ R-d b- š-l / R-d- b- š-a n- l-t-l-š-e- -------------------------------------- Rad bi šel / Rada bi šla na letališče. 0
A városközpontba szeretnék menni. Ra- -i še--- Rada bi-š-- ---e-ter -e-t-. R__ b_ š__ / R___ b_ š__ v c_____ m_____ R-d b- š-l / R-d- b- š-a v c-n-e- m-s-a- ---------------------------------------- Rad bi šel / Rada bi šla v center mesta. 0
Hogyan jutok el a vasútállomáshoz? K--o --i--m------lez--šk- -ostaj-? K___ p_____ n_ ž_________ p_______ K-k- p-i-e- n- ž-l-z-i-k- p-s-a-o- ---------------------------------- Kako pridem na železniško postajo? 0
Hogyan jutok el a repülőtérhez? K-ko --ide- n--le---i-če? K___ p_____ n_ l_________ K-k- p-i-e- n- l-t-l-š-e- ------------------------- Kako pridem na letališče? 0
Hogyan jutok el a városközpontba? K-ko-p---e- - -e-ter --st-. K___ p_____ v c_____ m_____ K-k- p-i-e- v c-n-e- m-s-a- --------------------------- Kako pridem v center mesta. 0
Szükségem van egy taxira. P--r--uje- taks-. P_________ t_____ P-t-e-u-e- t-k-i- ----------------- Potrebujem taksi. 0
Szükségem van egy várostérképre. P-t-eb--e- -emlje--- ---ta. P_________ z________ m_____ P-t-e-u-e- z-m-j-v-d m-s-a- --------------------------- Potrebujem zemljevid mesta. 0
Szükségem van egy hotelre. Po-r-b--e--h-t-l. P_________ h_____ P-t-e-u-e- h-t-l- ----------------- Potrebujem hotel. 0
Egy autót szeretnék bérelni. Rad--- ---el---a----)--vto. R__ b_ n____ (_______ a____ R-d b- n-j-l (-a-e-a- a-t-. --------------------------- Rad bi najel (najela) avto. 0
Itt van a hitelkártyám. Tu ---mo-a-kr-d--na--a-t---. T_ j_ m___ k_______ k_______ T- j- m-j- k-e-i-n- k-r-i-a- ---------------------------- Tu je moja kreditna kartica. 0
Itt van a jogosítványom. T- -e ---e --zni--o do-o--e-je. T_ j_ m___ v_______ d__________ T- j- m-j- v-z-i-k- d-v-l-e-j-. ------------------------------- Tu je moje vozniško dovoljenje. 0
Mit lehet megnézni a városban? K-- -e -a videt--v-me-tu? K__ s_ d_ v_____ v m_____ K-j s- d- v-d-t- v m-s-u- ------------------------- Kaj se da videti v mestu? 0
Menjenek az óvárosba. P-jd--- v s--ri -el -e--a. P______ v s____ d__ m_____ P-j-i-e v s-a-i d-l m-s-a- -------------------------- Pojdite v stari del mesta. 0
Csináljanak egy városnézö körsétát. Po----- na k-ožno--o--j--po ---t-. P______ n_ k_____ v_____ p_ m_____ P-j-i-e n- k-o-n- v-ž-j- p- m-s-u- ---------------------------------- Pojdite na krožno vožnjo po mestu. 0
Menjenek a kikötőhöz! P--dite v -r-s------e. P______ v p___________ P-j-i-e v p-i-t-n-š-e- ---------------------- Pojdite v pristanišče. 0
Csináljanak egy kikötői körutazást. P--d-t- -a k--ž-o v--n-o-po-p-i-tan--ču. P______ n_ k_____ v_____ p_ p___________ P-j-i-e n- k-o-n- v-ž-j- p- p-i-t-n-š-u- ---------------------------------------- Pojdite na krožno vožnjo po pristanišču. 0
Milyen látnivalók vannak még ezen kívül? K-- -- -- vr---o -g---a? K__ j_ š_ v_____ o______ K-j j- š- v-e-n- o-l-d-? ------------------------ Kaj je še vredno ogleda? 0

Szláv nyelvek

300 millió ember számára a szláv számít anyanyelvnek. A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Körülbelül 20 szláv nyelv létezik. A legjelentősebb az orosz nyelv. Több mint 150 millió ember anyanyelve az orosz. Ezután jön a Lengyel és az ukrán 50-50 millió anyanyelvűvel. A nyelvtudomány felosztja a szláv nyelveket. Léteznek nyugat szláv, kelet szláv és dél szláv nyelvek. A nyugat-szláv nyelvek közé tartozik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz kelet-szláv nyelvek. Dél-szláv nyelvek közé tartozik a szerb, a horvát és a bolgár. Emellett sok egyéb szláv nyelv létezik. Ezeket azonban csak nagyon kevés ember beszeli. A szláv nyelvek egy közös proto nyelvből származnak. Egyes nyelvek viszonylag későn fejlődtek ki belőle. Tehát ezek fiatalabbak mint a germán és a újlatin nyelvek. A szláv nyelvek szókincse nagyon hasonlít egymásra. Ez azért van, mert viszonylag későn váltak szét. Tudományos szemszögből nézve a szláv nyelvek konzervatívak. Ez azt jelenti, hogy még sok régi struktúrát tartalmaznak. Egyéb indoeurópai nyelvek már elvesztették ezeket a régi struktúrákat. A szláv nyelvek ezért nagyon érdekesek a tudomány számára. A segítségükkel vissza lehet következtetni régebbi nyelvekre. Így kívánják a tudósok az indoeurópai nyelvet rekonstruálni. Jellemzője a szláv nyelveknek a kevés magánhangzó. Emellett léteznek számos olyan hangok amelyek más nyelvben nem fordulnak elő. Ezért különösen a nyugat-európaiak számára sokszor gondot okoz a kiejtés. De ne féljen - minden rendben lesz! Avagy lengyelül: Wszystko będzie dobrze!