Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   sl Adverbi (prislovi)

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sto]

Adverbi (prislovi)

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
már egyszer – még soha ž- ----at ----k--j)-–-še nik--i ž_ e_____ (__ k____ – š_ n_____ ž- e-k-a- (-e k-a-) – š- n-k-l- ------------------------------- že enkrat (že kdaj) – še nikoli 0
Volt már ön egyszer Berlinben? A---st-----bi----d-j---B-rli--? A__ s__ ž_ b___ k___ v B_______ A-i s-e ž- b-l- k-a- v B-r-i-u- ------------------------------- Ali ste že bili kdaj v Berlinu? 0
Nem, még soha. N-,----ni----. N__ š_ n______ N-, š- n-k-l-. -------------- Ne, še nikoli. 0
valaki – senki n--do-– -ihče n____ – n____ n-k-o – n-h-e ------------- nekdo – nihče 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Pozna----u--------? P______ t____ k____ P-z-a-e t-k-j k-g-? ------------------- Poznate tukaj koga? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N-- --ka- -----z--m--ikog--. N__ t____ n_ p_____ n_______ N-, t-k-j n- p-z-a- n-k-g-r- ---------------------------- Ne, tukaj ne poznam nikogar. 0
még – már nem š- – -ič -eč š_ – n__ v__ š- – n-č v-č ------------ še – nič več 0
Sokáig marad még itt? A-i -s--jat- š--d--g- -u? A__ o_______ š_ d____ t__ A-i o-t-j-t- š- d-l-o t-? ------------------------- Ali ostajate še dolgo tu? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N-, ne-os--ne- v-----l-----. N__ n_ o______ v__ d____ t__ N-, n- o-t-n-m v-č d-l-o t-. ---------------------------- Ne, ne ostanem več dolgo tu. 0
még valami – semmi š- --e--aj-- nič v-č š_ (______ – n__ v__ š- (-e-k-j – n-č v-č -------------------- še (ne)kaj – nič več 0
Szeretne még valamit inni? Bi radi--e --j--opi-i? B_ r___ š_ k__ p______ B- r-d- š- k-j p-p-l-? ---------------------- Bi radi še kaj popili? 0
Nem, már nem kérek semmit. Ne- -- želi--n-č-več. N__ n_ ž____ n__ v___ N-, n- ž-l-m n-č v-č- --------------------- Ne, ne želim nič več. 0
már valamit – még semmit ž--(n-)-a--– -e--ič ž_ (______ – š_ n__ ž- (-e-k-j – š- n-č ------------------- že (ne)kaj – še nič 0
Evett már valamit? A-i s-e ž- ------jed-i? A__ s__ ž_ k__ p_______ A-i s-e ž- k-j p-j-d-i- ----------------------- Ali ste že kaj pojedli? 0
Nem, még nem ettem semmit. Ne,-n-- -e-nisem ---edel-(po-ed-a-. N__ n__ š_ n____ p______ (_________ N-, n-č š- n-s-m p-j-d-l (-o-e-l-)- ----------------------------------- Ne, nič še nisem pojedel (pojedla). 0
még valaki – már senki š- --------- nih-- več š_ (______ – n____ v__ š- (-e-k-o – n-h-e v-č ---------------------- še (ne)kdo – nihče več 0
Szeretne még valaki kávét? Bi š--k-o -a--k-vo? B_ š_ k__ r__ k____ B- š- k-o r-d k-v-? ------------------- Bi še kdo rad kavo? 0
Nem, már senki. Ne, ---č- več. N__ n____ v___ N-, n-h-e v-č- -------------- Ne, nihče več. 0

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…