Kifejezéstár

hu A városban   »   uk У місті

25 [huszonöt]

A városban

A városban

25 [двадцять п’ять]

25 [dvadtsyatʹ pʺyatʹ]

У місті

[U misti]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
A vasútállomásra szeretnék menni. Я --тів-би-/ --ті-а б-н---о-з--. Я хотів би / хотіла б на вокзал. Я х-т-в б- / х-т-л- б н- в-к-а-. -------------------------------- Я хотів би / хотіла б на вокзал. 0
YA --oti---y /-k-o--l- ---- vo-za-. YA khotiv by / khotila b na vokzal. Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b n- v-k-a-. ----------------------------------- YA khotiv by / khotila b na vokzal.
A repülőtérre szeretnék menni. Я--о--в-би /--о-іл- б -- -е---орт-. Я хотів би / хотіла б до аеропорту. Я х-т-в б- / х-т-л- б д- а-р-п-р-у- ----------------------------------- Я хотів би / хотіла б до аеропорту. 0
Y--k-------y - -hotil-----o ae-op---u. YA khotiv by / khotila b do aeroportu. Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b d- a-r-p-r-u- -------------------------------------- YA khotiv by / khotila b do aeroportu.
A városközpontba szeretnék menni. Я ---ів-би-/ хоті-а------ен-- -іс-а. Я хотів би / хотіла б в центр міста. Я х-т-в б- / х-т-л- б в ц-н-р м-с-а- ------------------------------------ Я хотів би / хотіла б в центр міста. 0
Y- k-oti--by-------i-a b v-t-en-r m--t-. YA khotiv by / khotila b v tsentr mista. Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b v t-e-t- m-s-a- ---------------------------------------- YA khotiv by / khotila b v tsentr mista.
Hogyan jutok el a vasútállomáshoz? Я- --с---и-я--а --к--л? Як дістатися на вокзал? Я- д-с-а-и-я н- в-к-а-? ----------------------- Як дістатися на вокзал? 0
Yak-di---tysy-------k--l? Yak distatysya na vokzal? Y-k d-s-a-y-y- n- v-k-a-? ------------------------- Yak distatysya na vokzal?
Hogyan jutok el a repülőtérhez? Як діс-атис---о--е--п-рту? Як дістатися до аеропорту? Я- д-с-а-и-я д- а-р-п-р-у- -------------------------- Як дістатися до аеропорту? 0
Y---di-t-tys-a------r--o--u? Yak distatysya do aeroportu? Y-k d-s-a-y-y- d- a-r-p-r-u- ---------------------------- Yak distatysya do aeroportu?
Hogyan jutok el a városközpontba? Я- ді--ати---до ц-н--- -іста? Як дістатися до центру міста? Я- д-с-а-и-я д- ц-н-р- м-с-а- ----------------------------- Як дістатися до центру міста? 0
Y-k -ist---sya d--ts--t---mis-a? Yak distatysya do tsentru mista? Y-k d-s-a-y-y- d- t-e-t-u m-s-a- -------------------------------- Yak distatysya do tsentru mista?
Szükségem van egy taxira. М--- пот-ібн- ---сі. Мені потрібне таксі. М-н- п-т-і-н- т-к-і- -------------------- Мені потрібне таксі. 0
Men--p--ri--e-ta---. Meni potribne taksi. M-n- p-t-i-n- t-k-i- -------------------- Meni potribne taksi.
Szükségem van egy várostérképre. М-н---о---бн- -ап- м-ста. Мені потрібна мапа міста. М-н- п-т-і-н- м-п- м-с-а- ------------------------- Мені потрібна мапа міста. 0
Men- pot-ib-a-mapa -i---. Meni potribna mapa mista. M-n- p-t-i-n- m-p- m-s-a- ------------------------- Meni potribna mapa mista.
Szükségem van egy hotelre. Ме-і -о-----н готель. Мені потрібен готель. М-н- п-т-і-е- г-т-л-. --------------------- Мені потрібен готель. 0
M--i p-t--b---h-te-ʹ. Meni potriben hotelʹ. M-n- p-t-i-e- h-t-l-. --------------------- Meni potriben hotelʹ.
Egy autót szeretnék bérelni. Я ---і- -- / х-ті-- б--а----- авто-об--ь. Я хотів би / хотіла б найняти автомобіль. Я х-т-в б- / х-т-л- б н-й-я-и а-т-м-б-л-. ----------------------------------------- Я хотів би / хотіла б найняти автомобіль. 0
YA ----iv b- / k--t--a-- --y----t- -vto-ob--ʹ. YA khotiv by / khotila b nay-nyaty avtomobilʹ. Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b n-y-n-a-y a-t-m-b-l-. ---------------------------------------------- YA khotiv by / khotila b nay̆nyaty avtomobilʹ.
Itt van a hitelkártyám. О-ь--о--кред---а к-р-ка. Ось моя кредитна картка. О-ь м-я к-е-и-н- к-р-к-. ------------------------ Ось моя кредитна картка. 0
Osʹ-m-----r---tna--ar---. Osʹ moya kredytna kartka. O-ʹ m-y- k-e-y-n- k-r-k-. ------------------------- Osʹ moya kredytna kartka.
Itt van a jogosítványom. О------ пр--а. Ось мої права. О-ь м-ї п-а-а- -------------- Ось мої права. 0
O-ʹ-mo-̈--ra--. Osʹ moi- prava. O-ʹ m-i- p-a-a- --------------- Osʹ moï prava.
Mit lehet megnézni a városban? Що-м--н- огл------в -і-ті? Що можна оглянути в місті? Щ- м-ж-а о-л-н-т- в м-с-і- -------------------------- Що можна оглянути в місті? 0
Shch- mo--n- oh-ya-ut--v m-sti? Shcho mozhna ohlyanuty v misti? S-c-o m-z-n- o-l-a-u-y v m-s-i- ------------------------------- Shcho mozhna ohlyanuty v misti?
Menjenek az óvárosba. Ідіть-в --а-е------. Ідіть в старе місто. І-і-ь в с-а-е м-с-о- -------------------- Ідіть в старе місто. 0
Iditʹ-- stare mis-o. Iditʹ v stare misto. I-i-ʹ v s-a-e m-s-o- -------------------- Iditʹ v stare misto.
Csináljanak egy városnézö körsétát. В-з---т- у---т- в е-с---с-- д- --с--. Візьміть участь в екскурсії до міста. В-з-м-т- у-а-т- в е-с-у-с-ї д- м-с-а- ------------------------------------- Візьміть участь в екскурсії до міста. 0
V---m--ʹ--c--s-- --ekskurs-ï--o -is-a. Vizʹmitʹ uchastʹ v ekskursii- do mista. V-z-m-t- u-h-s-ʹ v e-s-u-s-i- d- m-s-a- --------------------------------------- Vizʹmitʹ uchastʹ v ekskursiï do mista.
Menjenek a kikötőhöz! Ід--ь----п---у. Ідіть до порту. І-і-ь д- п-р-у- --------------- Ідіть до порту. 0
Iditʹ -- -o---. Iditʹ do portu. I-i-ʹ d- p-r-u- --------------- Iditʹ do portu.
Csináljanak egy kikötői körutazást. Ві-ь-і-ь у-ас---- -к--урсі- до п---у. Візьміть участь в екскурсії до порту. В-з-м-т- у-а-т- в е-с-у-с-ї д- п-р-у- ------------------------------------- Візьміть участь в екскурсії до порту. 0
V-----t--u-h-----v --s-ur-iï do ----u. Vizʹmitʹ uchastʹ v ekskursii- do portu. V-z-m-t- u-h-s-ʹ v e-s-u-s-i- d- p-r-u- --------------------------------------- Vizʹmitʹ uchastʹ v ekskursiï do portu.
Milyen látnivalók vannak még ezen kívül? Які є-щ----зна--- --с-я? Які є ще визначні місця? Я-і є щ- в-з-а-н- м-с-я- ------------------------ Які є ще визначні місця? 0
Yaki-y- s-----vyz-ac-n---i--s-a? Yaki ye shche vyznachni mistsya? Y-k- y- s-c-e v-z-a-h-i m-s-s-a- -------------------------------- Yaki ye shche vyznachni mistsya?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Szláv nyelvek

300 millió ember számára a szláv számít anyanyelvnek. A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Körülbelül 20 szláv nyelv létezik. A legjelentősebb az orosz nyelv. Több mint 150 millió ember anyanyelve az orosz. Ezután jön a Lengyel és az ukrán 50-50 millió anyanyelvűvel. A nyelvtudomány felosztja a szláv nyelveket. Léteznek nyugat szláv, kelet szláv és dél szláv nyelvek. A nyugat-szláv nyelvek közé tartozik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz kelet-szláv nyelvek. Dél-szláv nyelvek közé tartozik a szerb, a horvát és a bolgár. Emellett sok egyéb szláv nyelv létezik. Ezeket azonban csak nagyon kevés ember beszeli. A szláv nyelvek egy közös proto nyelvből származnak. Egyes nyelvek viszonylag későn fejlődtek ki belőle. Tehát ezek fiatalabbak mint a germán és a újlatin nyelvek. A szláv nyelvek szókincse nagyon hasonlít egymásra. Ez azért van, mert viszonylag későn váltak szét. Tudományos szemszögből nézve a szláv nyelvek konzervatívak. Ez azt jelenti, hogy még sok régi struktúrát tartalmaznak. Egyéb indoeurópai nyelvek már elvesztették ezeket a régi struktúrákat. A szláv nyelvek ezért nagyon érdekesek a tudomány számára. A segítségükkel vissza lehet következtetni régebbi nyelvekre. Így kívánják a tudósok az indoeurópai nyelvet rekonstruálni. Jellemzője a szláv nyelveknek a kevés magánhangzó. Emellett léteznek számos olyan hangok amelyek más nyelvben nem fordulnak elő. Ezért különösen a nyugat-európaiak számára sokszor gondot okoz a kiejtés. De ne féljen - minden rendben lesz! Avagy lengyelül: Wszystko będzie dobrze!