Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ko 대중 교통

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [서른여섯]

36 [seoleun-yeoseos]

대중 교통

daejung gyotong

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar koreai Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? 버---류---어디--? 버_ 정___ 어____ 버- 정-장- 어-예-? ------------- 버스 정류장이 어디예요? 0
beose----o--l--j----i---di--yo? b_____ j_____________ e________ b-o-e- j-o-g-y-j-n--- e-d-y-y-? ------------------------------- beoseu jeonglyujang-i eodiyeyo?
Melyik busz megy a központba? 어떤-버-가-시내로 가요? 어_ 버__ 시__ 가__ 어- 버-가 시-로 가-? -------------- 어떤 버스가 시내로 가요? 0
e-t-eo- -eo-euga --na-lo-----? e______ b_______ s______ g____ e-t-e-n b-o-e-g- s-n-e-o g-y-? ------------------------------ eotteon beoseuga sinaelo gayo?
Melyik vonalat kell válasszam? 어떤-버---타---요? 어_ 버__ 타_ 해__ 어- 버-를 타- 해-? ------------- 어떤 버스를 타야 해요? 0
e--t--n b-----l-----ay----e--? e______ b_________ t___ h_____ e-t-e-n b-o-e-l-u- t-y- h-e-o- ------------------------------ eotteon beoseuleul taya haeyo?
Át kell szállnom? 갈아타야 해요? 갈___ 해__ 갈-타- 해-? -------- 갈아타야 해요? 0
g-----a-- --ey-? g________ h_____ g-l-a-a-a h-e-o- ---------------- gal-ataya haeyo?
Hol kell átszállnom? 어-서-갈아-- --? 어__ 갈___ 해__ 어-서 갈-타- 해-? ------------ 어디서 갈아타야 해요? 0
eod---o g-l-a-aya -a-yo? e______ g________ h_____ e-d-s-o g-l-a-a-a h-e-o- ------------------------ eodiseo gal-ataya haeyo?
Mennyibe kerül egy jegy? 표-한-이----요? 표 한__ 얼____ 표 한-이 얼-예-? ----------- 표 한장이 얼마예요? 0
p-o----j--------lma-eyo? p__ h________ e_________ p-o h-n-a-g-i e-l-a-e-o- ------------------------ pyo hanjang-i eolmayeyo?
Hány megálló van a központig? 시-까--몇 정거장이에요? 시___ 몇 정______ 시-까- 몇 정-장-에-? -------------- 시내까지 몇 정거장이에요? 0
sin--k-----myeo-- -e----g-o-a---i--o? s_________ m_____ j__________________ s-n-e-k-j- m-e-c- j-o-g-g-o-a-g-i-y-? ------------------------------------- sinaekkaji myeoch jeong-geojang-ieyo?
Itt kell ki- / leszállnia. 여기서 내-셔야 해요. 여__ 내___ 해__ 여-서 내-셔- 해-. ------------ 여기서 내리셔야 해요. 0
y------- n----sye--a-ha--o. y_______ n__________ h_____ y-o-i-e- n-e-i-y-o-a h-e-o- --------------------------- yeogiseo naelisyeoya haeyo.
Hátul kell ki- / leszállnia. 뒤로 -------. 뒤_ 내___ 해__ 뒤- 내-셔- 해-. ----------- 뒤로 내리셔야 해요. 0
d-i-o-n-----y--ya h----. d____ n__________ h_____ d-i-o n-e-i-y-o-a h-e-o- ------------------------ dwilo naelisyeoya haeyo.
A következő metró 5 perc múlva jön. 다음-기---- 분 후- -요. 다_ 기__ 오 분 후_ 와__ 다- 기-는 오 분 후- 와-. ----------------- 다음 기차는 오 분 후에 와요. 0
d----m ---h---u- - b-----e w---. d_____ g________ o b__ h__ w____ d---u- g-c-a-e-n o b-n h-e w-y-. -------------------------------- da-eum gichaneun o bun hue wayo.
A következő villamos 10 perc múlva jön. 다- 전-은-- - 후---요. 다_ 전__ 십 분 후_ 와__ 다- 전-은 십 분 후- 와-. ----------------- 다음 전철은 십 분 후에 와요. 0
d--e-m ----c-eo--e-n-si- -u- hue-w-yo. d_____ j____________ s__ b__ h__ w____ d---u- j-o-c-e-l-e-n s-b b-n h-e w-y-. -------------------------------------- da-eum jeoncheol-eun sib bun hue wayo.
A következő busz 15 perc múlva jön. 다음-버스는-십--- -에 와-. 다_ 버__ 십_ 분 후_ 와__ 다- 버-는 십- 분 후- 와-. ------------------ 다음 버스는 십오 분 후에 와요. 0
da-eu- -e-seu---n-si--o bu---ue--ayo. d_____ b_________ s____ b__ h__ w____ d---u- b-o-e-n-u- s-b-o b-n h-e w-y-. ------------------------------------- da-eum beoseuneun sib-o bun hue wayo.
Mikor megy az utolsó metró? 마지막 기-----예요? 마__ 기__ 언____ 마-막 기-가 언-예-? ------------- 마지막 기차가 언제예요? 0
m----ag gicha-- eo--e----? m______ g______ e_________ m-j-m-g g-c-a-a e-n-e-e-o- -------------------------- majimag gichaga eonjeyeyo?
Mikor megy az utolsó villamos? 마-막 전----제예요? 마__ 전__ 언____ 마-막 전-이 언-예-? ------------- 마지막 전철이 언제예요? 0
m--ima---e--c--ol-i eo----eyo? m______ j__________ e_________ m-j-m-g j-o-c-e-l-i e-n-e-e-o- ------------------------------ majimag jeoncheol-i eonjeyeyo?
Mikor megy az utolsó busz? 마-막-버-가 ---요? 마__ 버__ 언____ 마-막 버-가 언-예-? ------------- 마지막 버스가 언제예요? 0
m-jimag be-seuga e--j--eyo? m______ b_______ e_________ m-j-m-g b-o-e-g- e-n-e-e-o- --------------------------- majimag beoseuga eonjeyeyo?
Van jegye? 표- 있-요? 표_ 있___ 표- 있-요- ------- 표가 있어요? 0
py-ga ----e-y-? p____ i________ p-o-a i-s-e-y-? --------------- pyoga iss-eoyo?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. 표-- –-아니요, 없-요. 표__ – 아___ 없___ 표-? – 아-요- 없-요- --------------- 표요? – 아니요, 없어요. 0
pyo--?-– a-i-o- -ob---o--. p_____ – a_____ e_________ p-o-o- – a-i-o- e-b---o-o- -------------------------- pyoyo? – aniyo, eobs-eoyo.
Akkor büntetést kell fizetnie. 그럼-벌금을 내야-해요. 그_ 벌__ 내_ 해__ 그- 벌-을 내- 해-. ------------- 그럼 벌금을 내야 해요. 0
g-u---- -e--g-----ul n-ey- ha--o. g______ b___________ n____ h_____ g-u-e-m b-o-g-u---u- n-e-a h-e-o- --------------------------------- geuleom beolgeum-eul naeya haeyo.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + koreai (1-100) MP3 koreai (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?