Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ko 대중 교통

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [서른여섯]

36 [seoleun-yeoseos]

대중 교통

daejung gyotong

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar koreai Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? 버- 정류장이---예-? 버_ 정___ 어____ 버- 정-장- 어-예-? ------------- 버스 정류장이 어디예요? 0
b---eu je-n-l--j--g-- eod---yo? b_____ j_____________ e________ b-o-e- j-o-g-y-j-n--- e-d-y-y-? ------------------------------- beoseu jeonglyujang-i eodiyeyo?
Melyik busz megy a központba? 어- -스--시-- -요? 어_ 버__ 시__ 가__ 어- 버-가 시-로 가-? -------------- 어떤 버스가 시내로 가요? 0
eot---n-be----ga---nae-o -ayo? e______ b_______ s______ g____ e-t-e-n b-o-e-g- s-n-e-o g-y-? ------------------------------ eotteon beoseuga sinaelo gayo?
Melyik vonalat kell válasszam? 어---스를--야 해-? 어_ 버__ 타_ 해__ 어- 버-를 타- 해-? ------------- 어떤 버스를 타야 해요? 0
eot-e-- b--s--le-l -ay---ae-o? e______ b_________ t___ h_____ e-t-e-n b-o-e-l-u- t-y- h-e-o- ------------------------------ eotteon beoseuleul taya haeyo?
Át kell szállnom? 갈아타야 --? 갈___ 해__ 갈-타- 해-? -------- 갈아타야 해요? 0
g-l---aya------? g________ h_____ g-l-a-a-a h-e-o- ---------------- gal-ataya haeyo?
Hol kell átszállnom? 어디서-갈-타----? 어__ 갈___ 해__ 어-서 갈-타- 해-? ------------ 어디서 갈아타야 해요? 0
eodi-eo-g-l---a-a h-e-o? e______ g________ h_____ e-d-s-o g-l-a-a-a h-e-o- ------------------------ eodiseo gal-ataya haeyo?
Mennyibe kerül egy jegy? 표 한장--얼--요? 표 한__ 얼____ 표 한-이 얼-예-? ----------- 표 한장이 얼마예요? 0
pyo -a------i -o-ma-e--? p__ h________ e_________ p-o h-n-a-g-i e-l-a-e-o- ------------------------ pyo hanjang-i eolmayeyo?
Hány megálló van a központig? 시내-- 몇 정거장이-요? 시___ 몇 정______ 시-까- 몇 정-장-에-? -------------- 시내까지 몇 정거장이에요? 0
si-a-kkaji-m--o-h --o-g-geo-an--ieyo? s_________ m_____ j__________________ s-n-e-k-j- m-e-c- j-o-g-g-o-a-g-i-y-? ------------------------------------- sinaekkaji myeoch jeong-geojang-ieyo?
Itt kell ki- / leszállnia. 여기서 내리셔- -요. 여__ 내___ 해__ 여-서 내-셔- 해-. ------------ 여기서 내리셔야 해요. 0
yeogis-o---e-isye-y--hae--. y_______ n__________ h_____ y-o-i-e- n-e-i-y-o-a h-e-o- --------------------------- yeogiseo naelisyeoya haeyo.
Hátul kell ki- / leszállnia. 뒤--내-셔----. 뒤_ 내___ 해__ 뒤- 내-셔- 해-. ----------- 뒤로 내리셔야 해요. 0
dw-lo ----i-yeo-a-----o. d____ n__________ h_____ d-i-o n-e-i-y-o-a h-e-o- ------------------------ dwilo naelisyeoya haeyo.
A következő metró 5 perc múlva jön. 다--------분--에 와-. 다_ 기__ 오 분 후_ 와__ 다- 기-는 오 분 후- 와-. ----------------- 다음 기차는 오 분 후에 와요. 0
da--um -i-h----- - bu----e-way-. d_____ g________ o b__ h__ w____ d---u- g-c-a-e-n o b-n h-e w-y-. -------------------------------- da-eum gichaneun o bun hue wayo.
A következő villamos 10 perc múlva jön. 다음-전철은 십-분-후--와요. 다_ 전__ 십 분 후_ 와__ 다- 전-은 십 분 후- 와-. ----------------- 다음 전철은 십 분 후에 와요. 0
d----m jeo---e---e----ib-b-n-hu- -a--. d_____ j____________ s__ b__ h__ w____ d---u- j-o-c-e-l-e-n s-b b-n h-e w-y-. -------------------------------------- da-eum jeoncheol-eun sib bun hue wayo.
A következő busz 15 perc múlva jön. 다--버-- -- 분 -에---. 다_ 버__ 십_ 분 후_ 와__ 다- 버-는 십- 분 후- 와-. ------------------ 다음 버스는 십오 분 후에 와요. 0
d--e-m --os-uneu- --b---b-- h-- -ay-. d_____ b_________ s____ b__ h__ w____ d---u- b-o-e-n-u- s-b-o b-n h-e w-y-. ------------------------------------- da-eum beoseuneun sib-o bun hue wayo.
Mikor megy az utolsó metró? 마----차가 언제-요? 마__ 기__ 언____ 마-막 기-가 언-예-? ------------- 마지막 기차가 언제예요? 0
ma----- ---h-----o----e-o? m______ g______ e_________ m-j-m-g g-c-a-a e-n-e-e-o- -------------------------- majimag gichaga eonjeyeyo?
Mikor megy az utolsó villamos? 마지- --- 언-예요? 마__ 전__ 언____ 마-막 전-이 언-예-? ------------- 마지막 전철이 언제예요? 0
m-ji--- jeonch--l-- eon---ey-? m______ j__________ e_________ m-j-m-g j-o-c-e-l-i e-n-e-e-o- ------------------------------ majimag jeoncheol-i eonjeyeyo?
Mikor megy az utolsó busz? 마---버-가-언제-요? 마__ 버__ 언____ 마-막 버-가 언-예-? ------------- 마지막 버스가 언제예요? 0
m-j--a--b-os--g- --n-e-e--? m______ b_______ e_________ m-j-m-g b-o-e-g- e-n-e-e-o- --------------------------- majimag beoseuga eonjeyeyo?
Van jegye? 표가 있--? 표_ 있___ 표- 있-요- ------- 표가 있어요? 0
pyog- i-----y-? p____ i________ p-o-a i-s-e-y-? --------------- pyoga iss-eoyo?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. 표-? – 아--- ---. 표__ – 아___ 없___ 표-? – 아-요- 없-요- --------------- 표요? – 아니요, 없어요. 0
pyoyo?-----i--, eobs--o--. p_____ – a_____ e_________ p-o-o- – a-i-o- e-b---o-o- -------------------------- pyoyo? – aniyo, eobs-eoyo.
Akkor büntetést kell fizetnie. 그럼-벌금을 내- -요. 그_ 벌__ 내_ 해__ 그- 벌-을 내- 해-. ------------- 그럼 벌금을 내야 해요. 0
geule-m-----g-um-e-----e-a-haeyo. g______ b___________ n____ h_____ g-u-e-m b-o-g-u---u- n-e-a h-e-o- --------------------------------- geuleom beolgeum-eul naeya haeyo.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + koreai (1-100) MP3 koreai (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?