Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ko 과거형 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [여든셋]

83 [yeodeunses]

과거형 3

[gwageohyeong 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar koreai Lejátszás Több
telefonálni 전화-요 전화해요 전-해- ---- 전화해요 0
jeonh-a-ae-o jeonhwahaeyo j-o-h-a-a-y- ------------ jeonhwahaeyo
Telefonáltam. 저는----어-. 저는 전화했어요. 저- 전-했-요- --------- 저는 전화했어요. 0
jeon----j--nhw---e-s--o--. jeoneun jeonhwahaess-eoyo. j-o-e-n j-o-h-a-a-s---o-o- -------------------------- jeoneun jeonhwahaess-eoyo.
Az egész időben telefonáltam. 저- -- 전-했어-. 저는 계속 전화했어요. 저- 계- 전-했-요- ------------ 저는 계속 전화했어요. 0
j--------yes----eo-h-a----s-e-y-. jeoneun gyesog jeonhwahaess-eoyo. j-o-e-n g-e-o- j-o-h-a-a-s---o-o- --------------------------------- jeoneun gyesog jeonhwahaess-eoyo.
kérdezni 물어-요 물어봐요 물-봐- ---- 물어봐요 0
m-l--obwayo mul-eobwayo m-l-e-b-a-o ----------- mul-eobwayo
Kérdeztem. 저--물-봤--. 저는 물어봤어요. 저- 물-봤-요- --------- 저는 물어봤어요. 0
je-n--n-m-l--o-was--e--o. jeoneun mul-eobwass-eoyo. j-o-e-n m-l-e-b-a-s-e-y-. ------------------------- jeoneun mul-eobwass-eoyo.
Mindig kérdeztem. 저는-항- 물어봤--. 저는 항상 물어봤어요. 저- 항- 물-봤-요- ------------ 저는 항상 물어봤어요. 0
j-on-u--h-n---ng mul---b--s--e--o. jeoneun hangsang mul-eobwass-eoyo. j-o-e-n h-n-s-n- m-l-e-b-a-s-e-y-. ---------------------------------- jeoneun hangsang mul-eobwass-eoyo.
mesélni 얘기-요 얘기해요 얘-해- ---- 얘기해요 0
y----ha--o yaegihaeyo y-e-i-a-y- ---------- yaegihaeyo
Meséltem. 저---기--요. 저는 얘기했어요. 저- 얘-했-요- --------- 저는 얘기했어요. 0
j--n--n--ae--ha----eoy-. jeoneun yaegihaess-eoyo. j-o-e-n y-e-i-a-s---o-o- ------------------------ jeoneun yaegihaess-eoyo.
Az egész történetet elmeséltem. 저는 -든 ---- 얘--어-. 저는 모든 이야기를 얘기했어요. 저- 모- 이-기- 얘-했-요- ----------------- 저는 모든 이야기를 얘기했어요. 0
j-o-eu- m-deu---yagi--u- yae----e-s--oyo. jeoneun modeun iyagileul yaegihaess-eoyo. j-o-e-n m-d-u- i-a-i-e-l y-e-i-a-s---o-o- ----------------------------------------- jeoneun modeun iyagileul yaegihaess-eoyo.
tanulni 공부해요 공부해요 공-해- ---- 공부해요 0
g-ngb-h---o gongbuhaeyo g-n-b-h-e-o ----------- gongbuhaeyo
Tanultam. 저는 -부-어요. 저는 공부했어요. 저- 공-했-요- --------- 저는 공부했어요. 0
je-neun -on--uhaes--e---. jeoneun gongbuhaess-eoyo. j-o-e-n g-n-b-h-e-s-e-y-. ------------------------- jeoneun gongbuhaess-eoyo.
Egész este tanultam. 저는-저- 내내 ---어-. 저는 저녁 내내 공부했어요. 저- 저- 내- 공-했-요- --------------- 저는 저녁 내내 공부했어요. 0
j--neu- -eo----g-----ae--o-g----e-s--oy-. jeoneun jeonyeog naenae gongbuhaess-eoyo. j-o-e-n j-o-y-o- n-e-a- g-n-b-h-e-s-e-y-. ----------------------------------------- jeoneun jeonyeog naenae gongbuhaess-eoyo.
dolgozni 일해요 일해요 일-요 --- 일해요 0
ilhaeyo ilhaeyo i-h-e-o ------- ilhaeyo
Dolgoztam. 저는-----. 저는 일했어요. 저- 일-어-. -------- 저는 일했어요. 0
jeone-n-il-a-ss-eoyo. jeoneun ilhaess-eoyo. j-o-e-n i-h-e-s-e-y-. --------------------- jeoneun ilhaess-eoyo.
Egész nap dolgoztam. 저- -루종- 일했--. 저는 하루종일 일했어요. 저- 하-종- 일-어-. ------------- 저는 하루종일 일했어요. 0
jeo-eun -al-jo---i- i-------e-yo. jeoneun halujong-il ilhaess-eoyo. j-o-e-n h-l-j-n---l i-h-e-s-e-y-. --------------------------------- jeoneun halujong-il ilhaess-eoyo.
enni 먹-요 먹어요 먹-요 --- 먹어요 0
me-g-eo-o meog-eoyo m-o---o-o --------- meog-eoyo
Ettem. 저는 -었-요. 저는 먹었어요. 저- 먹-어-. -------- 저는 먹었어요. 0
jeo--un m--g----s---yo. jeoneun meog-eoss-eoyo. j-o-e-n m-o---o-s-e-y-. ----------------------- jeoneun meog-eoss-eoyo.
Az összes ételt megettem. 저- ----식을 먹--요. 저는 모든 음식을 먹었어요. 저- 모- 음-을 먹-어-. --------------- 저는 모든 음식을 먹었어요. 0
jeone----od--n----si---u- me-g---ss-eoyo. jeoneun modeun eumsig-eul meog-eoss-eoyo. j-o-e-n m-d-u- e-m-i---u- m-o---o-s-e-y-. ----------------------------------------- jeoneun modeun eumsig-eul meog-eoss-eoyo.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…