Fraseboek

af Byvoeglike naamwoorde 2   »   gu વિશેષણો 2

79 [nege en sewentig]

Byvoeglike naamwoorde 2

Byvoeglike naamwoorde 2

79 [ન્યાત્તર]

79 [nyāttara]

વિશેષણો 2

viśēṣaṇō 2

Kies hoe jy die vertaling wil sien:   
Afrikaans Gudjarati Speel Meer
Ek dra ’n blou rok. મ-ં-વાદ-ી ડ--ે--પ--ર-ય--છે. મેં વા__ ડ્__ પ___ છે_ મ-ં વ-દ-ી ડ-ર-સ પ-ે-્-ો છ-. --------------------------- મેં વાદળી ડ્રેસ પહેર્યો છે. 0
m---v-d--ī-ḍr-sa-pahēryō-c-ē. m__ v_____ ḍ____ p______ c___ m-ṁ v-d-ḷ- ḍ-ē-a p-h-r-ō c-ē- ----------------------------- mēṁ vādaḷī ḍrēsa pahēryō chē.
Ek dra ’n rooi rok. મ---લ-લ ડ્-ે- -હ---ય- છે. મેં લા_ ડ્__ પ___ છે_ મ-ં લ-લ ડ-ર-સ પ-ે-્-ો છ-. ------------------------- મેં લાલ ડ્રેસ પહેર્યો છે. 0
Mē--lāla ḍr--- ----r-- --ē. M__ l___ ḍ____ p______ c___ M-ṁ l-l- ḍ-ē-a p-h-r-ō c-ē- --------------------------- Mēṁ lāla ḍrēsa pahēryō chē.
Ek dra ’n groen rok. મ-- ---ો-ડ---સ -હે-----છ-. મેં લી_ ડ્__ પ___ છે_ મ-ં લ-લ- ડ-ર-સ પ-ે-્-ો છ-. -------------------------- મેં લીલો ડ્રેસ પહેર્યો છે. 0
Mēṁ----ō ḍ---a -a----- --ē. M__ l___ ḍ____ p______ c___ M-ṁ l-l- ḍ-ē-a p-h-r-ō c-ē- --------------------------- Mēṁ līlō ḍrēsa pahēryō chē.
Ek koop ’n swart sak. હ-- ક-ળ--બેગ-ખ-ી------ં. હું કા_ બે_ ખ__ છું_ હ-ં ક-ળ- બ-ગ ખ-ી-ુ- છ-ં- ------------------------ હું કાળી બેગ ખરીદું છું. 0
Hu- -ā-ī ---a----rī--ṁ--huṁ. H__ k___ b___ k_______ c____ H-ṁ k-ḷ- b-g- k-a-ī-u- c-u-. ---------------------------- Huṁ kāḷī bēga kharīduṁ chuṁ.
Ek koop ’n bruin sak. હ-ં-બ---ઉન-બે----ી--ં-છ--. હું બ્___ બે_ ખ__ છું_ હ-ં બ-ર-ઉ- બ-ગ ખ-ી-ુ- છ-ં- -------------------------- હું બ્રાઉન બેગ ખરીદું છું. 0
H----r---a-bēg--k--r--u- c--ṁ. H__ b_____ b___ k_______ c____ H-ṁ b-ā-n- b-g- k-a-ī-u- c-u-. ------------------------------ Huṁ brāuna bēga kharīduṁ chuṁ.
Ek koop ’n wit sak. હું---ે---ેગ---ી--- -ું. હું સ__ બે_ ખ__ છું_ હ-ં સ-ે- બ-ગ ખ-ી-ુ- છ-ં- ------------------------ હું સફેદ બેગ ખરીદું છું. 0
Hu--s----d- --ga-----ī--------. H__ s______ b___ k_______ c____ H-ṁ s-p-ē-a b-g- k-a-ī-u- c-u-. ------------------------------- Huṁ saphēda bēga kharīduṁ chuṁ.
Ek het ’n nuwe motor nodig. મ-ર----ી-ક---જો-એ -ે. મા_ ન_ કા_ જો__ છે_ મ-ર- ન-ી ક-ર જ-ઈ- છ-. --------------------- મારે નવી કાર જોઈએ છે. 0
M-rē nav- kāra-jōī- c-ē. M___ n___ k___ j___ c___ M-r- n-v- k-r- j-ī- c-ē- ------------------------ Mārē navī kāra jōīē chē.
Ek het ’n vinnige motor nodig. માર---ડપ----ર -ોઈ----. મા_ ઝ__ કા_ જો__ છે_ મ-ર- ઝ-પ- ક-ર જ-ઈ- છ-. ---------------------- મારે ઝડપી કાર જોઈએ છે. 0
Mā-ē -haḍa-- kār--jōīē---ē. M___ j______ k___ j___ c___ M-r- j-a-a-ī k-r- j-ī- c-ē- --------------------------- Mārē jhaḍapī kāra jōīē chē.
Ek het ’n gerieflike motor nodig. મ-ર- -રામ-ા-- ક------- છે. મા_ આ_____ કા_ જો__ છે_ મ-ર- આ-ા-દ-ય- ક-ર જ-ઈ- છ-. -------------------------- મારે આરામદાયક કાર જોઈએ છે. 0
Mā-ē-ā-āmad----a--ā-- jōī--c-ē. M___ ā__________ k___ j___ c___ M-r- ā-ā-a-ā-a-a k-r- j-ī- c-ē- ------------------------------- Mārē ārāmadāyaka kāra jōīē chē.
Daar bo woon ’n ou vrou. ત-ય-ં--ક -ૃદ્- સ-ત--ી -હે-છે. ત્_ એ_ વૃ__ સ્__ ર_ છે_ ત-ય-ં એ- વ-દ-ધ સ-ત-ર- ર-ે છ-. ----------------------------- ત્યાં એક વૃદ્ધ સ્ત્રી રહે છે. 0
T--ṁ -k-----ddha--trī--ah--c--. T___ ē__ v_____ s___ r___ c___ T-ā- ē-a v-̥-d-a s-r- r-h- c-ē- ------------------------------- Tyāṁ ēka vr̥ddha strī rahē chē.
Daar bo woon ’n dik / vet vrou. એક ---ી-સ-ત-ર--ત્ય-- -હ- છ-. એ_ જા_ સ્__ ત્_ ર_ છે_ એ- જ-ડ- સ-ત-ર- ત-ય-ં ર-ે છ-. ---------------------------- એક જાડી સ્ત્રી ત્યાં રહે છે. 0
Ēka--āḍī-s----t----ra-- c-ē. Ē__ j___ s___ t___ r___ c___ Ē-a j-ḍ- s-r- t-ā- r-h- c-ē- ---------------------------- Ēka jāḍī strī tyāṁ rahē chē.
Daar onder woon ’n nuuskierige vrou. એ- --ચ--્- -્ત્---ત-----ની-ે રહ---ે. એ_ વિ___ સ્__ ત્_ ની_ ર_ છે_ એ- વ-ચ-ત-ર સ-ત-ર- ત-ય-ં ન-ચ- ર-ે છ-. ------------------------------------ એક વિચિત્ર સ્ત્રી ત્યાં નીચે રહે છે. 0
Ē-- vicitr---t--------n-cē --h- -hē. Ē__ v______ s___ t___ n___ r___ c___ Ē-a v-c-t-a s-r- t-ā- n-c- r-h- c-ē- ------------------------------------ Ēka vicitra strī tyāṁ nīcē rahē chē.
Ons gaste was gawe mense. અ--રા-મ---ાન- ------ો-ો----. અ__ મ___ સા_ લો_ હ__ અ-ા-ા મ-ે-ા-ો સ-ર- લ-ક- હ-ા- ---------------------------- અમારા મહેમાનો સારા લોકો હતા. 0
Am--ā mah-m--ō -ār----k- ----. A____ m_______ s___ l___ h____ A-ā-ā m-h-m-n- s-r- l-k- h-t-. ------------------------------ Amārā mahēmānō sārā lōkō hatā.
Ons gaste was hoflike / beleefde mense. અમ-રા-મ--માનો-નમ્ર --કો ---. અ__ મ___ ન__ લો_ હ__ અ-ા-ા મ-ે-ા-ો ન-્- લ-ક- હ-ા- ---------------------------- અમારા મહેમાનો નમ્ર લોકો હતા. 0
A-ār- mahē-ān- ---r- --k- h-t-. A____ m_______ n____ l___ h____ A-ā-ā m-h-m-n- n-m-a l-k- h-t-. ------------------------------- Amārā mahēmānō namra lōkō hatā.
Ons gaste was interessante mense. અમ--ા--હ-માનો ર-પ્---લ-કો--તા. અ__ મ___ ર____ લો_ હ__ અ-ા-ા મ-ે-ા-ો ર-પ-ર- લ-ક- હ-ા- ------------------------------ અમારા મહેમાનો રસપ્રદ લોકો હતા. 0
A-ā------ē-ānō r-sap-a-a----ō -atā. A____ m_______ r________ l___ h____ A-ā-ā m-h-m-n- r-s-p-a-a l-k- h-t-. ----------------------------------- Amārā mahēmānō rasaprada lōkō hatā.
Ek het liewe kinders. હ-ં બા--ોને---ર----રું-છું. હું બા___ પ્__ ક_ છું_ હ-ં બ-ળ-ો-ે પ-ર-મ ક-ુ- છ-ં- --------------------------- હું બાળકોને પ્રેમ કરું છું. 0
H-ṁ b-ḷa---- ---ma --r----h--. H__ b_______ p____ k____ c____ H-ṁ b-ḷ-k-n- p-ē-a k-r-ṁ c-u-. ------------------------------ Huṁ bāḷakōnē prēma karuṁ chuṁ.
Maar die bure het stoute kinders. પણ--ડોશી-ન- તો---- -ા--ો છે. પ_ પ____ તો__ બા__ છે_ પ- પ-ો-ી-ન- ત-ફ-ન- બ-ળ-ો છ-. ---------------------------- પણ પડોશીઓને તોફાની બાળકો છે. 0
P-ṇa--aḍ-śī-nē tōp--n---āḷ-k- -h-. P___ p________ t______ b_____ c___ P-ṇ- p-ḍ-ś-ō-ē t-p-ā-ī b-ḷ-k- c-ē- ---------------------------------- Paṇa paḍōśīōnē tōphānī bāḷakō chē.
Is u kinders soet? શું--મ-ર- બ-ળ-- ---ા -ે? શું ત__ બા__ સા_ છે_ શ-ં ત-ા-ા બ-ળ-ો સ-ર- છ-? ------------------------ શું તમારા બાળકો સારા છે? 0
Ś-- -a-ār-----akō --rā-c-ē? Ś__ t_____ b_____ s___ c___ Ś-ṁ t-m-r- b-ḷ-k- s-r- c-ē- --------------------------- Śuṁ tamārā bāḷakō sārā chē?

Een taal, baie variante

Selfs wanneer ons net een taal praat, praat ons verskeie tale. Want geen taal is ’n geslote stelsel nie. Elke taal het baie verskillende dimensies. Taal is ’n lewende konstruksie. Sprekers oriënteer hulself altyd volgens hul gespreksgenote. Daarom wissel mense die taal af wat hulle praat. Die variasies kom in verskeie vorms voor. Elke taal het byvoorbeeld ’n geskiedenis. Dit het verander en sal nog meer verander. Dit sien ’n mens in die feit dat oumense anders as jongmense praat. Daar is ook verskeie dialekte in die meeste tale. Baie dialeksprekers kan egter by hul omgewing aanpas. In sekere situasies praat hulle die standaardtaal. Verskillende sosiale groepe het verskillende tale. Jeugtaal of jagtertaal is hiervan voorbeelde. By die werk praat die meeste mense anders as by die huis. By die werk gebruik baie ook beroepstaal. Daar is ook verskille tussen die gesproke en geskrewe taal. Die gesproke taal is meestal eenvoudiger as die geskrewe taal. Die verskil kan baie groot wees. Dis die geval waar skryftaal lank nie verander nie. Sprekers moet dan eers leer hoe om die taal in geskrewe vorm te gebruik. Die taal van mans en vroue verskil ook dikwels. In Westelike samelewings is die verskil nie groot nie. Maar daar is lande waar vroue baie anders as mans praat. In party kulture het hoflikheid ook sy eie taalvorms. Daarom is dit nie altyd so maklik om te praat nie! Terwyl ons dit doen, moet ons tegelyk aan baie dinge aandag gee…