Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ru Общественный транспорт

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [тридцать шесть]

36 [tridtsatʹ shestʹ]

Общественный транспорт

Obshchestvennyy transport

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Где-а--об--на- ---ан---а? Г__ а_________ о_________ Г-е а-т-б-с-а- о-т-н-в-а- ------------------------- Где автобусная остановка? 0
Gde-a-t-bus-ay--o-ta-ovk-? G__ a__________ o_________ G-e a-t-b-s-a-a o-t-n-v-a- -------------------------- Gde avtobusnaya ostanovka?
Melyik busz megy a központba? К-к---а--о--- -дё--в -е---? К____ а______ и___ в ц_____ К-к-й а-т-б-с и-ё- в ц-н-р- --------------------------- Какой автобус идёт в центр? 0
K-ko- ----b-s ---- v--se-tr? K____ a______ i___ v t______ K-k-y a-t-b-s i-ë- v t-e-t-? ---------------------------- Kakoy avtobus idët v tsentr?
Melyik vonalat kell válasszam? К-кая---ния-м-е-нуж--? К____ л____ м__ н_____ К-к-я л-н-я м-е н-ж-а- ---------------------- Какая линия мне нужна? 0
K--aya-----y--m-e n-zh-a? K_____ l_____ m__ n______ K-k-y- l-n-y- m-e n-z-n-? ------------------------- Kakaya liniya mne nuzhna?
Át kell szállnom? Мн-----о -е-е-а-ива-ь--? М__ н___ п______________ М-е н-д- п-р-с-ж-в-т-с-? ------------------------ Мне надо пересаживаться? 0
M-e -a-o---resazhi-a--s--? M__ n___ p________________ M-e n-d- p-r-s-z-i-a-ʹ-y-? -------------------------- Mne nado peresazhivatʹsya?
Hol kell átszállnom? Где--не н-до --------ваться? Г__ м__ н___ п______________ Г-е м-е н-д- п-р-с-ж-в-т-с-? ---------------------------- Где мне надо пересаживаться? 0
G-e---e n-do p--e-a-h-v-tʹ--a? G__ m__ n___ p________________ G-e m-e n-d- p-r-s-z-i-a-ʹ-y-? ------------------------------ Gde mne nado peresazhivatʹsya?
Mennyibe kerül egy jegy? Сколь----тоит о-и----л--? С______ с____ о___ б_____ С-о-ь-о с-о-т о-и- б-л-т- ------------------------- Сколько стоит один билет? 0
Sk----- sto---odin-b-let? S______ s____ o___ b_____ S-o-ʹ-o s-o-t o-i- b-l-t- ------------------------- Skolʹko stoit odin bilet?
Hány megálló van a központig? Ск----о-останово--д--ц-----? С______ о________ д_ ц______ С-о-ь-о о-т-н-в-к д- ц-н-р-? ---------------------------- Сколько остановок до центра? 0
Sk--ʹk--o-t-nov---d--ts-----? S______ o________ d_ t_______ S-o-ʹ-o o-t-n-v-k d- t-e-t-a- ----------------------------- Skolʹko ostanovok do tsentra?
Itt kell ki- / leszállnia. В---ну-но -ых--и-ь---есь. В__ н____ в_______ з_____ В-м н-ж-о в-х-д-т- з-е-ь- ------------------------- Вам нужно выходить здесь. 0
Vam nuzh--------d----z-e-ʹ. V__ n_____ v________ z_____ V-m n-z-n- v-k-o-i-ʹ z-e-ʹ- --------------------------- Vam nuzhno vykhoditʹ zdesʹ.
Hátul kell ki- / leszállnia. В-----жн--в-ходи-ь----ди. В_ д_____ в_______ с_____ В- д-л-н- в-х-д-т- с-а-и- ------------------------- Вы должны выходить сзади. 0
V----l-hny vykh--i---szad-. V_ d______ v________ s_____ V- d-l-h-y v-k-o-i-ʹ s-a-i- --------------------------- Vy dolzhny vykhoditʹ szadi.
A következő metró 5 perc múlva jön. С-е-ую-и- -ое---м-тр- --идё- ч--е- 5 -и-у-. С________ п____ м____ п_____ ч____ 5 м_____ С-е-у-щ-й п-е-д м-т-о п-и-ё- ч-р-з 5 м-н-т- ------------------------------------------- Следующий поезд метро придёт через 5 минут. 0
S----y--h--i---o--z- --t-- -ri-ë---h---z 5-m-nu-. S____________ p_____ m____ p_____ c_____ 5 m_____ S-e-u-u-h-h-y p-y-z- m-t-o p-i-ë- c-e-e- 5 m-n-t- ------------------------------------------------- Sleduyushchiy poyezd metro pridët cherez 5 minut.
A következő villamos 10 perc múlva jön. С-ед-ю-и--тр--в-й-п-и----че----1- --н--. С________ т______ п_____ ч____ 1_ м_____ С-е-у-щ-й т-а-в-й п-и-ё- ч-р-з 1- м-н-т- ---------------------------------------- Следующий трамвай придёт через 10 минут. 0
S-e-----hch-y t--mv---pr-dë---h-----10-m-n-t. S____________ t______ p_____ c_____ 1_ m_____ S-e-u-u-h-h-y t-a-v-y p-i-ë- c-e-e- 1- m-n-t- --------------------------------------------- Sleduyushchiy tramvay pridët cherez 10 minut.
A következő busz 15 perc múlva jön. С-ед--щий --------п-и--т -е-------мин--. С________ а______ п_____ ч____ 1_ м_____ С-е-у-щ-й а-т-б-с п-и-ё- ч-р-з 1- м-н-т- ---------------------------------------- Следующий автобус придёт через 15 минут. 0
S--duy---chiy a-to----pr-d-t--he--z 15 m-nut. S____________ a______ p_____ c_____ 1_ m_____ S-e-u-u-h-h-y a-t-b-s p-i-ë- c-e-e- 1- m-n-t- --------------------------------------------- Sleduyushchiy avtobus pridët cherez 15 minut.
Mikor megy az utolsó metró? Ко--а-ух-д-т-по-ледни- п-е---м--р-? К____ у_____ п________ п____ м_____ К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й п-е-д м-т-о- ----------------------------------- Когда уходит последний поезд метро? 0
Kog-a----o--t -osl-d-iy p----- m--r-? K____ u______ p________ p_____ m_____ K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y p-y-z- m-t-o- ------------------------------------- Kogda ukhodit posledniy poyezd metro?
Mikor megy az utolsó villamos? К-г-- -----т п---едн-й -рам---? К____ у_____ п________ т_______ К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й т-а-в-й- ------------------------------- Когда уходит последний трамвай? 0
Ko-d--u---d-- -os--d--y-t-a-v--? K____ u______ p________ t_______ K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y t-a-v-y- -------------------------------- Kogda ukhodit posledniy tramvay?
Mikor megy az utolsó busz? К--да--х---т п--ле--и- -вто--с? К____ у_____ п________ а_______ К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й а-т-б-с- ------------------------------- Когда уходит последний автобус? 0
Ko--a-u-hodi--p--l----y -v---us? K____ u______ p________ a_______ K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y a-t-b-s- -------------------------------- Kogda ukhodit posledniy avtobus?
Van jegye? У --с--с---б-л--? У В__ е___ б_____ У В-с е-т- б-л-т- ----------------- У Вас есть билет? 0
U-Vas -es---bil-t? U V__ y____ b_____ U V-s y-s-ʹ b-l-t- ------------------ U Vas yestʹ bilet?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. Б----? – Н----у---н--его ---. Б_____ – Н___ у м___ е__ н___ Б-л-т- – Н-т- у м-н- е-о н-т- ----------------------------- Билет? – Нет, у меня его нет. 0
Bile-?-– ---, u me-ya y--o n-t. B_____ – N___ u m____ y___ n___ B-l-t- – N-t- u m-n-a y-g- n-t- ------------------------------- Bilet? – Net, u menya yego net.
Akkor büntetést kell fizetnie. Т-гда-Вам--р-дёт---пла-и-----ра-. Т____ В__ п_______ п______ ш_____ Т-г-а В-м п-и-ё-с- п-а-и-ь ш-р-ф- --------------------------------- Тогда Вам придётся платить штраф. 0
To--- Vam p--dë-s------t-t- sh-raf. T____ V__ p________ p______ s______ T-g-a V-m p-i-ë-s-a p-a-i-ʹ s-t-a-. ----------------------------------- Togda Vam pridëtsya platitʹ shtraf.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + orosz (1-100) MP3 orosz (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?