Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ru Общественный транспорт

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [тридцать шесть]

36 [tridtsatʹ shestʹ]

Общественный транспорт

Obshchestvennyy transport

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Г-е-----бу--ая ос----в--? Г__ а_________ о_________ Г-е а-т-б-с-а- о-т-н-в-а- ------------------------- Где автобусная остановка? 0
G-e--vtobu--ay- o-ta-o-k-? G__ a__________ o_________ G-e a-t-b-s-a-a o-t-n-v-a- -------------------------- Gde avtobusnaya ostanovka?
Melyik busz megy a központba? Ка-ой--в---у-----т ----нт-? К____ а______ и___ в ц_____ К-к-й а-т-б-с и-ё- в ц-н-р- --------------------------- Какой автобус идёт в центр? 0
Kako- --to-u--i-ë- ---sent-? K____ a______ i___ v t______ K-k-y a-t-b-s i-ë- v t-e-t-? ---------------------------- Kakoy avtobus idët v tsentr?
Melyik vonalat kell válasszam? Как-я-----я мн--н-жна? К____ л____ м__ н_____ К-к-я л-н-я м-е н-ж-а- ---------------------- Какая линия мне нужна? 0
K------l-n--a--n- n--hna? K_____ l_____ m__ n______ K-k-y- l-n-y- m-e n-z-n-? ------------------------- Kakaya liniya mne nuzhna?
Át kell szállnom? М-- --до п-----ж--а-ь--? М__ н___ п______________ М-е н-д- п-р-с-ж-в-т-с-? ------------------------ Мне надо пересаживаться? 0
M-e --d--p-r-sa--i-atʹsya? M__ n___ p________________ M-e n-d- p-r-s-z-i-a-ʹ-y-? -------------------------- Mne nado peresazhivatʹsya?
Hol kell átszállnom? Г---мне на-о-п-р--аж------я? Г__ м__ н___ п______________ Г-е м-е н-д- п-р-с-ж-в-т-с-? ---------------------------- Где мне надо пересаживаться? 0
Gde-mne n--- p---s--hi--tʹs-a? G__ m__ n___ p________________ G-e m-e n-d- p-r-s-z-i-a-ʹ-y-? ------------------------------ Gde mne nado peresazhivatʹsya?
Mennyibe kerül egy jegy? Ско-ь-- ст-ит о--- б---т? С______ с____ о___ б_____ С-о-ь-о с-о-т о-и- б-л-т- ------------------------- Сколько стоит один билет? 0
Sko-ʹko stoit-o--n -----? S______ s____ o___ b_____ S-o-ʹ-o s-o-t o-i- b-l-t- ------------------------- Skolʹko stoit odin bilet?
Hány megálló van a központig? Ск-л--- -с-ан-во- до---нт--? С______ о________ д_ ц______ С-о-ь-о о-т-н-в-к д- ц-н-р-? ---------------------------- Сколько остановок до центра? 0
S----ko------o-o---o --e-t--? S______ o________ d_ t_______ S-o-ʹ-o o-t-n-v-k d- t-e-t-a- ----------------------------- Skolʹko ostanovok do tsentra?
Itt kell ki- / leszállnia. В---ну--- -ыхо--ть зд--ь. В__ н____ в_______ з_____ В-м н-ж-о в-х-д-т- з-е-ь- ------------------------- Вам нужно выходить здесь. 0
V-- -u-h-o -ykhod-t----e-ʹ. V__ n_____ v________ z_____ V-m n-z-n- v-k-o-i-ʹ z-e-ʹ- --------------------------- Vam nuzhno vykhoditʹ zdesʹ.
Hátul kell ki- / leszállnia. Вы д-л----в------ь-сзад-. В_ д_____ в_______ с_____ В- д-л-н- в-х-д-т- с-а-и- ------------------------- Вы должны выходить сзади. 0
Vy---l-hn- ---h--i-- s-ad-. V_ d______ v________ s_____ V- d-l-h-y v-k-o-i-ʹ s-a-i- --------------------------- Vy dolzhny vykhoditʹ szadi.
A következő metró 5 perc múlva jön. Сл-д-ющ---п--зд м-тро-п-идёт-ч--е- 5-м-ну-. С________ п____ м____ п_____ ч____ 5 м_____ С-е-у-щ-й п-е-д м-т-о п-и-ё- ч-р-з 5 м-н-т- ------------------------------------------- Следующий поезд метро придёт через 5 минут. 0
Sle-u-ush--i------zd-me--o-pridë- c-erez-5-mi--t. S____________ p_____ m____ p_____ c_____ 5 m_____ S-e-u-u-h-h-y p-y-z- m-t-o p-i-ë- c-e-e- 5 m-n-t- ------------------------------------------------- Sleduyushchiy poyezd metro pridët cherez 5 minut.
A következő villamos 10 perc múlva jön. С--д--щи- -ра---й -р-дё- чере--1--ми---. С________ т______ п_____ ч____ 1_ м_____ С-е-у-щ-й т-а-в-й п-и-ё- ч-р-з 1- м-н-т- ---------------------------------------- Следующий трамвай придёт через 10 минут. 0
Sled--u-h---y --a-----p-i-ët--h-r---10-minut. S____________ t______ p_____ c_____ 1_ m_____ S-e-u-u-h-h-y t-a-v-y p-i-ë- c-e-e- 1- m-n-t- --------------------------------------------- Sleduyushchiy tramvay pridët cherez 10 minut.
A következő busz 15 perc múlva jön. Сл-д--щ-й--вто-ус--ридё- -е--з -5 -и---. С________ а______ п_____ ч____ 1_ м_____ С-е-у-щ-й а-т-б-с п-и-ё- ч-р-з 1- м-н-т- ---------------------------------------- Следующий автобус придёт через 15 минут. 0
Sled-yu--ch-y----o-u- --i--t c---e---5--i-u-. S____________ a______ p_____ c_____ 1_ m_____ S-e-u-u-h-h-y a-t-b-s p-i-ë- c-e-e- 1- m-n-t- --------------------------------------------- Sleduyushchiy avtobus pridët cherez 15 minut.
Mikor megy az utolsó metró? Когда---о----пос--дн-- --е-д---т-о? К____ у_____ п________ п____ м_____ К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й п-е-д м-т-о- ----------------------------------- Когда уходит последний поезд метро? 0
K--d----h---- po--e--iy poy-z- m-tr-? K____ u______ p________ p_____ m_____ K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y p-y-z- m-t-o- ------------------------------------- Kogda ukhodit posledniy poyezd metro?
Mikor megy az utolsó villamos? Когд----од----о-лед--й-----ва-? К____ у_____ п________ т_______ К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й т-а-в-й- ------------------------------- Когда уходит последний трамвай? 0
K-g-a u--odi- --sle--i--t---va-? K____ u______ p________ t_______ K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y t-a-v-y- -------------------------------- Kogda ukhodit posledniy tramvay?
Mikor megy az utolsó busz? Ког-а -х-дит послед----авт-бу-? К____ у_____ п________ а_______ К-г-а у-о-и- п-с-е-н-й а-т-б-с- ------------------------------- Когда уходит последний автобус? 0
K-g---u--od----osle-ni----t-bus? K____ u______ p________ a_______ K-g-a u-h-d-t p-s-e-n-y a-t-b-s- -------------------------------- Kogda ukhodit posledniy avtobus?
Van jegye? У-Вас-е-т- ---ет? У В__ е___ б_____ У В-с е-т- б-л-т- ----------------- У Вас есть билет? 0
U Vas --st- -----? U V__ y____ b_____ U V-s y-s-ʹ b-l-t- ------------------ U Vas yestʹ bilet?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. Би-е-?-- Нет,--------е---н-т. Б_____ – Н___ у м___ е__ н___ Б-л-т- – Н-т- у м-н- е-о н-т- ----------------------------- Билет? – Нет, у меня его нет. 0
B----?-- --t, u -en-a---go-n-t. B_____ – N___ u m____ y___ n___ B-l-t- – N-t- u m-n-a y-g- n-t- ------------------------------- Bilet? – Net, u menya yego net.
Akkor büntetést kell fizetnie. То-да --м---и--т-я--лат-т---т---. Т____ В__ п_______ п______ ш_____ Т-г-а В-м п-и-ё-с- п-а-и-ь ш-р-ф- --------------------------------- Тогда Вам придётся платить штраф. 0
T---- -am----d-ts-a--la-it--sh-ra-. T____ V__ p________ p______ s______ T-g-a V-m p-i-ë-s-a p-a-i-ʹ s-t-a-. ----------------------------------- Togda Vam pridëtsya platitʹ shtraf.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + orosz (1-100) MP3 orosz (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?