Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   pa ਭੂਤਕਾਲ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ਤਰਿਆਸੀ]

83 [Tari'āsī]

ਭੂਤਕਾਲ 3

bhūtakāla 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar pandzsábi Lejátszás Több
telefonálni ਟੈ----ਨ ---ਾ ਟੈ___ ਕ__ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਨ- ------------ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕਰਨਾ 0
ṭai------- -----ā ṭ_________ k_____ ṭ-i-ī-h-n- k-r-n- ----------------- ṭailīphōna karanā
Telefonáltam. ਮੈ- -ੈ--ਫ---ਕ-ਤਾ---। ਮੈਂ ਟੈ___ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। -------------------- ਮੈਂ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
mai---a---phōn---īt- ha-. m___ ṭ_________ k___ h___ m-i- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------- maiṁ ṭailīphōna kītā hai.
Az egész időben telefonáltam. ਮੈਂ-ਬ-- –---ਰ --ਲੀਫੋ--ਕੀਤ- -ੈ। ਮੈਂ ਬਾ_ – ਬਾ_ ਟੈ___ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। ------------------------------ ਮੈਂ ਬਾਰ – ਬਾਰ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
Mai--bā-a-–-bāra-ṭai------a -ītā hai. M___ b___ – b___ ṭ_________ k___ h___ M-i- b-r- – b-r- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------------------- Maiṁ bāra – bāra ṭailīphōna kītā hai.
kérdezni ਪੁੱ--ਾ ਪੁੱ__ ਪ-ੱ-ਣ- ------ ਪੁੱਛਣਾ 0
P-c---ā P______ P-c-a-ā ------- Puchaṇā
Kérdeztem. ਮ-ਂ ਪ---ਿਆ -ੈ। ਮੈਂ ਪੁੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ੱ-ਿ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਪੁੱਛਿਆ ਹੈ। 0
m-iṁ----------ai. m___ p______ h___ m-i- p-c-i-ā h-i- ----------------- maiṁ puchi'ā hai.
Mindig kérdeztem. ਮ-ਂ -ਾਰ – ਬ-ਰ-ਪ-ੱ--- -ੈ। ਮੈਂ ਬਾ_ – ਬਾ_ ਪੁੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਪ-ੱ-ਿ- ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਬਾਰ – ਬਾਰ ਪੁੱਛਿਆ ਹੈ। 0
M-i- -ā-a-- -ā-a--u-h--- --i. M___ b___ – b___ p______ h___ M-i- b-r- – b-r- p-c-i-ā h-i- ----------------------------- Maiṁ bāra – bāra puchi'ā hai.
mesélni ਸੁ---ਣਾ ਸੁ___ ਸ-ਣ-ਉ-ਾ ------- ਸੁਣਾਉਣਾ 0
Su-ā'--ā S_______ S-ṇ-'-ṇ- -------- Suṇā'uṇā
Meséltem. ਮ-- --ਣਾਇ- ਹੈ। ਮੈਂ ਸੁ___ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਣ-ਇ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਸੁਣਾਇਆ ਹੈ। 0
ma-ṁ-s-ṇ---'ā--a-. m___ s_______ h___ m-i- s-ṇ-'-'- h-i- ------------------ maiṁ suṇā'i'ā hai.
Az egész történetet elmeséltem. ਮ-ਂ ਪੂਰੀ ਕਹਾ-- ਸ---ਈ-ਹ-। ਮੈਂ ਪੂ_ ਕ__ ਸੁ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ਰ- ਕ-ਾ-ੀ ਸ-ਣ-ਈ ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਪੂਰੀ ਕਹਾਣੀ ਸੁਣਾਈ ਹੈ। 0
Maiṁ ------ah-ṇ--su-ā-ī h-i. M___ p___ k_____ s_____ h___ M-i- p-r- k-h-ṇ- s-ṇ-'- h-i- ---------------------------- Maiṁ pūrī kahāṇī suṇā'ī hai.
tanulni ਸਿ---ਾ ਸਿੱ__ ਸ-ੱ-ਣ- ------ ਸਿੱਖਣਾ 0
S-----ā S______ S-k-a-ā ------- Sikhaṇā
Tanultam. ਮ-ਂ-ਸ--ਖਿਆ -ੈ। ਮੈਂ ਸਿੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ੱ-ਿ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ। 0
maiṁ---k--'- ha-. m___ s______ h___ m-i- s-k-i-ā h-i- ----------------- maiṁ sikhi'ā hai.
Egész este tanultam. ਮੈ- -ਾ-- ਸ਼ਾ- ---ਖਿਆ-ਹੈ। ਮੈਂ ਸਾ_ ਸ਼ਾ_ ਸਿੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਰ- ਸ਼-ਮ ਸ-ੱ-ਿ- ਹ-। ----------------------- ਮੈਂ ਸਾਰੀ ਸ਼ਾਮ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ। 0
M-iṁ--ā-ī-śāma--ik--'ā-h-i. M___ s___ ś___ s______ h___ M-i- s-r- ś-m- s-k-i-ā h-i- --------------------------- Maiṁ sārī śāma sikhi'ā hai.
dolgozni ਕੰਮ--ਰ-ਾ ਕੰ_ ਕ__ ਕ-ਮ ਕ-ਨ- -------- ਕੰਮ ਕਰਨਾ 0
K----k-ra-ā K___ k_____ K-m- k-r-n- ----------- Kama karanā
Dolgoztam. ਮ-- ਕ-ਮ -ੀਤਾ ਹ-। ਮੈਂ ਕੰ_ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ---------------- ਮੈਂ ਕੰਮ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
m-i--ka---kī-ā-hai. m___ k___ k___ h___ m-i- k-m- k-t- h-i- ------------------- maiṁ kama kītā hai.
Egész nap dolgoztam. ਮੈਂ ਪ----ਦਿਨ ਕੰ---ੀਤ--ਹੈ। ਮੈਂ ਪੂ_ ਦਿ_ ਕੰ_ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ਰ- ਦ-ਨ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ------------------------- ਮੈਂ ਪੂਰਾ ਦਿਨ ਕੰਮ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
M--ṁ -ū---din- k-m- k-------. M___ p___ d___ k___ k___ h___ M-i- p-r- d-n- k-m- k-t- h-i- ----------------------------- Maiṁ pūrā dina kama kītā hai.
enni ਖ-ਣਾ ਖਾ_ ਖ-ਣ- ---- ਖਾਣਾ 0
K-āṇā K____ K-ā-ā ----- Khāṇā
Ettem. ਮੈਂ -ਾ----ੈ। ਮੈਂ ਖਾ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਖ-ਧ- ਹ-। ------------ ਮੈਂ ਖਾਧਾ ਹੈ। 0
ma-ṁ -----ā ---. m___ k_____ h___ m-i- k-ā-h- h-i- ---------------- maiṁ khādhā hai.
Az összes ételt megettem. ਮ-ਂ-------ੋ---ਖ- ------। ਮੈਂ ਸਾ_ ਭੋ__ ਖਾ ਲਿ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਰ- ਭ-ਜ- ਖ- ਲ-ਆ ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਸਾਰਾ ਭੋਜਨ ਖਾ ਲਿਆ ਹੈ। 0
Mai----r- -h-jan- --ā l------i. M___ s___ b______ k__ l___ h___ M-i- s-r- b-ō-a-a k-ā l-'- h-i- ------------------------------- Maiṁ sārā bhōjana khā li'ā hai.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + pandzsábi (1-100) MP3 pandzsábi (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…