Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   fa ‫ زمان گذشته 3‬

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

‫83 [هشتاد و سه]‬

83 [hashtâd-o-se]

‫ زمان گذشته 3‬

zamaan gozashteh 3‬‬‬

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar perzsa Lejátszás Több
telefonálni ‫ت-ف--زدن‬ ‫____ ز___ ‫-ل-ن ز-ن- ---------- ‫تلفن زدن‬ 0
‫tele-on z--a-‬-‬ ‫_______ z_______ ‫-e-e-o- z-d-n-‬- ----------------- ‫telefon zadan‬‬‬
Telefonáltam. ‫-ن تل---ز-ه ---‬ ‫__ ت___ ز__ ا___ ‫-ن ت-ف- ز-ه ا-.- ----------------- ‫من تلفن زده ام.‬ 0
‫m-n--e-e-on-----h-a----‬ ‫___ t______ z____ a_____ ‫-a- t-l-f-n z-d-h a-.-‬- ------------------------- ‫man telefon zadeh am.‬‬‬
Az egész időben telefonáltam. ‫-ن-تمام---- با-ت-فن --بت می‌---م.‬ ‫__ ت___ م__ ب_ ت___ ص___ م_______ ‫-ن ت-ا- م-ت ب- ت-ف- ص-ب- م-‌-ر-م-‬ ----------------------------------- ‫من تمام مدت با تلفن صحبت می‌کردم.‬ 0
‫--- -ama---mo-dat-ba tel--on --hba-----ka-da-.-‬‬ ‫___ t_____ m_____ b_ t______ s_____ m____________ ‫-a- t-m-a- m-d-a- b- t-l-f-n s-h-a- m---a-d-m-‬-‬ -------------------------------------------------- ‫man tamaam moddat ba telefon sohbat mi-kardam.‬‬‬
kérdezni ‫-ؤا- ک--ن‬ ‫____ ک____ ‫-ؤ-ل ک-د-‬ ----------- ‫سؤال کردن‬ 0
‫--el k----n-‬‬ ‫____ k________ ‫-ؤ-l k-r-a-‬-‬ --------------- ‫sؤel kardan‬‬‬
Kérdeztem. ‫-ن-سؤ-ل ک-د--ام-‬ ‫__ س___ ک___ ا___ ‫-ن س-ا- ک-د- ا-.- ------------------ ‫من سؤال کرده ام.‬ 0
‫man s-----a--eh-a--‬‬‬ ‫___ s___ k_____ a_____ ‫-a- s-e- k-r-e- a-.-‬- ----------------------- ‫man sؤel kardeh am.‬‬‬
Mindig kérdeztem. ‫-- همیش- س-ا----‌کر---‬ ‫__ ه____ س___ م_______ ‫-ن ه-ی-ه س-ا- م-‌-ر-م-‬ ------------------------ ‫من همیشه سوال می‌کردم.‬ 0
‫------mi-h---s--l-m--k-rdam.‬-‬ ‫___ h_______ s___ m____________ ‫-a- h-m-s-e- s-a- m---a-d-m-‬-‬ -------------------------------- ‫man hamisheh soal mi-kardam.‬‬‬
mesélni ‫--ر-- -ر-ن‬ ‫_____ ک____ ‫-ع-ی- ک-د-‬ ------------ ‫تعریف کردن‬ 0
‫tar-f---r--n‬‬‬ ‫_____ k________ ‫-a-i- k-r-a-‬-‬ ---------------- ‫tarif kardan‬‬‬
Meséltem. ‫من -ع--- ک-ده---.‬ ‫__ ت____ ک___ ا___ ‫-ن ت-ر-ف ک-د- ا-.- ------------------- ‫من تعریف کرده ام.‬ 0
‫----ta-if k-r-eh------‬ ‫___ t____ k_____ a_____ ‫-a- t-r-f k-r-e- a-.-‬- ------------------------ ‫man tarif kardeh am.‬‬‬
Az egész történetet elmeséltem. ‫-ن-تمام---س-ان--ا-تع-ی-----ه ا--ک--م.‬ ‫__ ت___ د_____ ر_ ت____ ک___ ا________ ‫-ن ت-ا- د-س-ا- ر- ت-ر-ف ک-د- ا-/-ر-م-‬ --------------------------------------- ‫من تمام داستان را تعریف کرده ام/کردم.‬ 0
‫--n-t-ma-m d-a--a-n-ra t-rif -ar--h a---ar-a-.-‬‬ ‫___ t_____ d_______ r_ t____ k_____ a____________ ‫-a- t-m-a- d-a-t-a- r- t-r-f k-r-e- a-/-a-d-m-‬-‬ -------------------------------------------------- ‫man tamaam daastaan ra tarif kardeh am/kardam.‬‬‬
tanulni ‫-ا--گر-تن‬ ‫___ گ_____ ‫-ا- گ-ف-ن- ----------- ‫یاد گرفتن‬ 0
‫-a-- -e--ft-n‬-‬ ‫____ g__________ ‫-a-d g-r-f-a-‬-‬ ----------------- ‫yaad gereftan‬‬‬
Tanultam. ‫م- --د گ--ته-ا--‬ ‫__ ی__ گ____ ا___ ‫-ن ی-د گ-ف-ه ا-.- ------------------ ‫من یاد گرفته ام.‬ 0
‫ma--ya---g-r-f--h--m.‬‬‬ ‫___ y___ g_______ a_____ ‫-a- y-a- g-r-f-e- a-.-‬- ------------------------- ‫man yaad gerefteh am.‬‬‬
Egész este tanultam. ‫-ن ت-ا--شب ---و--یاد--ری--و-م-‬ ‫__ ت___ ش_ م____ ی______ ب_____ ‫-ن ت-ا- ش- م-غ-ل ی-د-ی-ی ب-د-.- -------------------------------- ‫من تمام شب مشغول یادگیری بودم.‬ 0
‫--- t-maa--s--b m--hg-o-- ya-----i--ood-m.‬‬‬ ‫___ t_____ s___ m________ y_______ b_________ ‫-a- t-m-a- s-a- m-s-g-o-l y-a-g-r- b-o-a-.-‬- ---------------------------------------------- ‫man tamaam shab mashghool yaadgiri boodam.‬‬‬
dolgozni ‫کار-ک--ن‬ ‫___ ک____ ‫-ا- ک-د-‬ ---------- ‫کار کردن‬ 0
‫-aa- --r-a---‬ ‫____ k________ ‫-a-r k-r-a-‬-‬ --------------- ‫kaar kardan‬‬‬
Dolgoztam. ‫م--ک-- کرده-ام-‬ ‫__ ک__ ک___ ا___ ‫-ن ک-ر ک-د- ا-.- ----------------- ‫من کار کرده ام.‬ 0
‫--n k-a- -ardeh a-.‬‬‬ ‫___ k___ k_____ a_____ ‫-a- k-a- k-r-e- a-.-‬- ----------------------- ‫man kaar kardeh am.‬‬‬
Egész nap dolgoztam. ‫من---ا- ر---کا- ---ک----‬ ‫__ ت___ ر__ ک__ م_______ ‫-ن ت-ا- ر-ز ک-ر م-‌-ر-م-‬ -------------------------- ‫من تمام روز کار می‌کردم.‬ 0
‫ma--tam--- ---z---a-------r-a-.--‬ ‫___ t_____ r___ k___ m____________ ‫-a- t-m-a- r-o- k-a- m---a-d-m-‬-‬ ----------------------------------- ‫man tamaam rooz kaar mi-kardam.‬‬‬
enni ‫غ---خ----‬ ‫___ خ_____ ‫-ذ- خ-ر-ن- ----------- ‫غذا خوردن‬ 0
‫-ha----kh-r-a-‬-‬ ‫______ k_________ ‫-h-z-a k-o-d-n-‬- ------------------ ‫ghazaa khordan‬‬‬
Ettem. ‫من-غذا-خ-رده---.‬ ‫__ غ__ خ____ ا___ ‫-ن غ-ا خ-ر-ه ا-.- ------------------ ‫من غذا خورده ام.‬ 0
‫--- -ha-a--kh--deh--m-‬-‬ ‫___ g_____ k______ a_____ ‫-a- g-a-a- k-o-d-h a-.-‬- -------------------------- ‫man ghazaa khordeh am.‬‬‬
Az összes ételt megettem. ‫م-----م غ---ر- -وردم.‬ ‫__ ت___ غ__ ر_ خ______ ‫-ن ت-ا- غ-ا ر- خ-ر-م-‬ ----------------------- ‫من تمام غذا را خوردم.‬ 0
‫-an-ta---m -haz-a ---k-ord-m--‬‬ ‫___ t_____ g_____ r_ k__________ ‫-a- t-m-a- g-a-a- r- k-o-d-m-‬-‬ --------------------------------- ‫man tamaam ghazaa ra khordam.‬‬‬

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…