Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   no Fortid 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [åttitre]

Fortid 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar norvég Lejátszás Több
telefonálni r--ge r____ r-n-e ----- ringe 0
Telefonáltam. J-g---r -in--. J__ h__ r_____ J-g h-r r-n-t- -------------- Jeg har ringt. 0
Az egész időben telefonáltam. J-- h-- --ng----le-ti---. J__ h__ r____ h___ t_____ J-g h-r r-n-t h-l- t-d-n- ------------------------- Jeg har ringt hele tiden. 0
kérdezni sp--re s_____ s-ø-r- ------ spørre 0
Kérdeztem. Jeg--ar--p---. J__ h__ s_____ J-g h-r s-u-t- -------------- Jeg har spurt. 0
Mindig kérdeztem. Je--har------- spu-t. J__ h__ a_____ s_____ J-g h-r a-l-i- s-u-t- --------------------- Jeg har alltid spurt. 0
mesélni fo-t--le f_______ f-r-e-l- -------- fortelle 0
Meséltem. Je- har fort-l---et. J__ h__ f______ d___ J-g h-r f-r-a-t d-t- -------------------- Jeg har fortalt det. 0
Az egész történetet elmeséltem. J-g h-r-for--l------ -i--o-ien. J__ h__ f______ h___ h_________ J-g h-r f-r-a-t h-l- h-s-o-i-n- ------------------------------- Jeg har fortalt hele historien. 0
tanulni læ-e----ese l___ / l___ l-r- / l-s- ----------- lære / lese 0
Tanultam. J-g-h-- -æ-t - l--t. J__ h__ l___ / l____ J-g h-r l-r- / l-s-. -------------------- Jeg har lært / lest. 0
Egész este tanultam. J-- ------rt-/-lest hele------e-. J__ h__ l___ / l___ h___ k_______ J-g h-r l-r- / l-s- h-l- k-e-d-n- --------------------------------- Jeg har lært / lest hele kvelden. 0
dolgozni j---e j____ j-b-e ----- jobbe 0
Dolgoztam. Jeg---- jobbe-. J__ h__ j______ J-g h-r j-b-e-. --------------- Jeg har jobbet. 0
Egész nap dolgoztam. J---h-r j-b--t-h-le-d----. J__ h__ j_____ h___ d_____ J-g h-r j-b-e- h-l- d-g-n- -------------------------- Jeg har jobbet hele dagen. 0
enni spi-e s____ s-i-e ----- spise 0
Ettem. Jeg-h-r-s--st. J__ h__ s_____ J-g h-r s-i-t- -------------- Jeg har spist. 0
Az összes ételt megettem. Jeg---r--pis--op-. J__ h__ s____ o___ J-g h-r s-i-t o-p- ------------------ Jeg har spist opp. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…