Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   es Pretérito 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ochenta y tres]

Pretérito 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar spanyol Lejátszás Több
telefonálni h-blar-p----e--fono h_____ p__ t_______ h-b-a- p-r t-l-f-n- ------------------- hablar por teléfono
Telefonáltam. H--h-b---- po----l---no. H_ h______ p__ t________ H- h-b-a-o p-r t-l-f-n-. ------------------------ He hablado por teléfono.
Az egész időben telefonáltam. H-----l--o--or--e-é---- t--- e---a-o. H_ h______ p__ t_______ t___ e_ r____ H- h-b-a-o p-r t-l-f-n- t-d- e- r-t-. ------------------------------------- He hablado por teléfono todo el rato.
kérdezni p----ntar p________ p-e-u-t-r --------- preguntar
Kérdeztem. (Y-)-he --e--n--do. (___ h_ p__________ (-o- h- p-e-u-t-d-. ------------------- (Yo) he preguntado.
Mindig kérdeztem. S----r- h--pr-gun--do. S______ h_ p__________ S-e-p-e h- p-e-u-t-d-. ---------------------- Siempre he preguntado.
mesélni contar c_____ c-n-a- ------ contar
Meséltem. He-c------. H_ c_______ H- c-n-a-o- ----------- He contado.
Az egész történetet elmeséltem. He cont-do---d---a his--ria. H_ c______ t___ l_ h________ H- c-n-a-o t-d- l- h-s-o-i-. ---------------------------- He contado toda la historia.
tanulni e---diar e_______ e-t-d-a- -------- estudiar
Tanultam. H--e-------o. H_ e_________ H- e-t-d-a-o- ------------- He estudiado.
Egész este tanultam. He-es--diado to---l- -a-d-. H_ e________ t___ l_ t_____ H- e-t-d-a-o t-d- l- t-r-e- --------------------------- He estudiado toda la tarde.
dolgozni t-a----r t_______ t-a-a-a- -------- trabajar
Dolgoztam. H---ra---a--. H_ t_________ H- t-a-a-a-o- ------------- He trabajado.
Egész nap dolgoztam. He -rabajado t--o -- -í-. H_ t________ t___ e_ d___ H- t-a-a-a-o t-d- e- d-a- ------------------------- He trabajado todo el día.
enni co--r c____ c-m-r ----- comer
Ettem. H- -o-i-o. H_ c______ H- c-m-d-. ---------- He comido.
Az összes ételt megettem. M- -e c-mido t-da-------id-. M_ h_ c_____ t___ l_ c______ M- h- c-m-d- t-d- l- c-m-d-. ---------------------------- Me he comido toda la comida.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…