Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ar ‫صيغة الماضي 3‬

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

‫83 [ثلاثة وثمانون]‬

83 [thlathat wathamanun]

‫صيغة الماضي 3‬

[syghat almadi 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
telefonálni ي-اتف. يهاتف. ي-ا-ف- ------ يهاتف. 0
y-ha-i-. yahatif. y-h-t-f- -------- yahatif.
Telefonáltam. ‫لقد ات--- --ت-ي-ً-‬ ‫لقد اتصلت هاتفيا-.‬ ‫-ق- ا-ص-ت ه-ت-ي-ً-‬ -------------------- ‫لقد اتصلت هاتفياً.‬ 0
l-ad a---s-lat---t-y---. lqad aitasalat hatfyaan. l-a- a-t-s-l-t h-t-y-a-. ------------------------ lqad aitasalat hatfyaan.
Az egész időben telefonáltam. ‫---ل----ل-ات- ---ة--ل---.‬ ‫اتصلت بالهاتف طيلة الوقت.‬ ‫-ت-ل- ب-ل-ا-ف ط-ل- ا-و-ت-‬ --------------------------- ‫اتصلت بالهاتف طيلة الوقت.‬ 0
at---l-t-b-al-a--f -il-t a-w-q-a. atasilat bialhatif tilat alwaqta. a-a-i-a- b-a-h-t-f t-l-t a-w-q-a- --------------------------------- atasilat bialhatif tilat alwaqta.
kérdezni ي---. يسأل. ي-أ-. ----- يسأل. 0
ya--a-. yas'al. y-s-a-. ------- yas'al.
Kérdeztem. ‫---س-لت.‬ ‫قد سألت.‬ ‫-د س-ل-.- ---------- ‫قد سألت.‬ 0
qd s-'-l-a. qd sa'alta. q- s-'-l-a- ----------- qd sa'alta.
Mindig kérdeztem. ‫كن---ائما---سأل-‬ ‫كنت دائما- أسأل.‬ ‫-ن- د-ئ-ا- أ-أ-.- ------------------ ‫كنت دائماً أسأل.‬ 0
k-nt -a--aa- -as'a-. kunt daymaan 'as'al. k-n- d-y-a-n '-s-a-. -------------------- kunt daymaan 'as'al.
mesélni ي----ي---. يحكي يروي. ي-ك- ي-و-. ---------- يحكي يروي. 0
y-h-i -ar--. yahki yarwi. y-h-i y-r-i- ------------ yahki yarwi.
Meséltem. ‫-ق----ي-.‬ ‫لقد رويت.‬ ‫-ق- ر-ي-.- ----------- ‫لقد رويت.‬ 0
l-a- -----. lqad rawit. l-a- r-w-t- ----------- lqad rawit.
Az egész történetet elmeséltem. ‫--د-روي--الق-ة -كامله-.‬ ‫لقد رويت القصة بكاملها.‬ ‫-ق- ر-ي- ا-ق-ة ب-ا-ل-ا-‬ ------------------------- ‫لقد رويت القصة بكاملها.‬ 0
l-a--r----- al-i-at --kam---h-. lqad rawayt alqisat bikamiliha. l-a- r-w-y- a-q-s-t b-k-m-l-h-. ------------------------------- lqad rawayt alqisat bikamiliha.
tanulni ي-عل- --ا-ر. يتعلم يذاكر. ي-ع-م ي-ا-ر- ------------ يتعلم يذاكر. 0
yat-e---m -adh-k-r. yataealam yadhakir. y-t-e-l-m y-d-a-i-. ------------------- yataealam yadhakir.
Tanultam. ‫لق--ت-لم- / ذا-ر--‬ ‫لقد تعلمت / ذاكرت.‬ ‫-ق- ت-ل-ت / ذ-ك-ت-‬ -------------------- ‫لقد تعلمت / ذاكرت.‬ 0
l--d -a---m- - -h-karta. lqad taelamt / dhakarta. l-a- t-e-a-t / d-a-a-t-. ------------------------ lqad taelamt / dhakarta.
Egész este tanultam. ‫ل-د ذا-ر--طي-ة الم-اء-‬ ‫لقد ذاكرت طيلة المساء.‬ ‫-ق- ذ-ك-ت ط-ل- ا-م-ا-.- ------------------------ ‫لقد ذاكرت طيلة المساء.‬ 0
l--- -ha------il-- --m-sa'-. lqad dhakart tilat almasa'a. l-a- d-a-a-t t-l-t a-m-s-'-. ---------------------------- lqad dhakart tilat almasa'a.
dolgozni يشت-ل. يشتغل. ي-ت-ل- ------ يشتغل. 0
yas-t----l. yashtaghil. y-s-t-g-i-. ----------- yashtaghil.
Dolgoztam. ‫ل-- اش-غ-ت-‬ ‫لقد اشتغلت.‬ ‫-ق- ا-ت-ل-.- ------------- ‫لقد اشتغلت.‬ 0
l--d a------al-ta. lqad ashtaghalata. l-a- a-h-a-h-l-t-. ------------------ lqad ashtaghalata.
Egész nap dolgoztam. ‫--د اش-غلت-طيل--ا-نها-.‬ ‫لقد اشتغلت طيلة النهار.‬ ‫-ق- ا-ت-ل- ط-ل- ا-ن-ا-.- ------------------------- ‫لقد اشتغلت طيلة النهار.‬ 0
lqa--ai-h--g---a- til---a----a-. lqad aishtaghalat tilat alnahar. l-a- a-s-t-g-a-a- t-l-t a-n-h-r- -------------------------------- lqad aishtaghalat tilat alnahar.
enni يأ-ل. يأكل. ي-ك-. ----- يأكل. 0
y-k--. yakul. y-k-l- ------ yakul.
Ettem. ‫ل-د-أك-ت-‬ ‫لقد أكلت.‬ ‫-ق- أ-ل-.- ----------- ‫لقد أكلت.‬ 0
l-a- 'ak----. lqad 'aklata. l-a- '-k-a-a- ------------- lqad 'aklata.
Az összes ételt megettem. ‫--د أ--ت-كل-ا-طع---‬ ‫لقد أكلت كل الطعام.‬ ‫-ق- أ-ل- ك- ا-ط-ا-.- --------------------- ‫لقد أكلت كل الطعام.‬ 0
l--d -a-al-t--lu -lt--ama. lqad 'akalat klu altaeama. l-a- '-k-l-t k-u a-t-e-m-. -------------------------- lqad 'akalat klu altaeama.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…