Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ar ‫صيغة الماضي 3‬

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

‫83 [ثلاثة وثمانون]‬

83 [thlathat wathamanun]

‫صيغة الماضي 3‬

syghat almadi 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
telefonálni يها-ف. ي_____ ي-ا-ف- ------ يهاتف. 0
y--a--f. y_______ y-h-t-f- -------- yahatif.
Telefonáltam. ‫-ق--ا------ا-فيا-.‬ ‫___ ا____ ه_______ ‫-ق- ا-ص-ت ه-ت-ي-ً-‬ -------------------- ‫لقد اتصلت هاتفياً.‬ 0
l--d -it--a--- -a-f---n. l___ a________ h________ l-a- a-t-s-l-t h-t-y-a-. ------------------------ lqad aitasalat hatfyaan.
Az egész időben telefonáltam. ‫اتصل----ل--ت---يل---ل-قت-‬ ‫_____ ب______ ط___ ا______ ‫-ت-ل- ب-ل-ا-ف ط-ل- ا-و-ت-‬ --------------------------- ‫اتصلت بالهاتف طيلة الوقت.‬ 0
a--s---t bial--t-f-----t alwa---. a_______ b________ t____ a_______ a-a-i-a- b-a-h-t-f t-l-t a-w-q-a- --------------------------------- atasilat bialhatif tilat alwaqta.
kérdezni ي--ل. ي____ ي-أ-. ----- يسأل. 0
yas'al. y______ y-s-a-. ------- yas'al.
Kérdeztem. ‫---س-ل--‬ ‫__ س_____ ‫-د س-ل-.- ---------- ‫قد سألت.‬ 0
q- sa'--ta. q_ s_______ q- s-'-l-a- ----------- qd sa'alta.
Mindig kérdeztem. ‫--ت --ئماً أ-أ-.‬ ‫___ د____ أ_____ ‫-ن- د-ئ-ا- أ-أ-.- ------------------ ‫كنت دائماً أسأل.‬ 0
k-n- -a-ma---'----l. k___ d______ '______ k-n- d-y-a-n '-s-a-. -------------------- kunt daymaan 'as'al.
mesélni يحك--يرو-. ي___ ي____ ي-ك- ي-و-. ---------- يحكي يروي. 0
yah---yar-i. y____ y_____ y-h-i y-r-i- ------------ yahki yarwi.
Meséltem. ‫لقد ر-ي--‬ ‫___ ر_____ ‫-ق- ر-ي-.- ----------- ‫لقد رويت.‬ 0
l--d r-w-t. l___ r_____ l-a- r-w-t- ----------- lqad rawit.
Az egész történetet elmeséltem. ‫-قد رو----لق---بكام----‬ ‫___ ر___ ا____ ب________ ‫-ق- ر-ي- ا-ق-ة ب-ا-ل-ا-‬ ------------------------- ‫لقد رويت القصة بكاملها.‬ 0
l--- r--ayt--lqis-- -i-a------. l___ r_____ a______ b__________ l-a- r-w-y- a-q-s-t b-k-m-l-h-. ------------------------------- lqad rawayt alqisat bikamiliha.
tanulni ي--لم--ذا-ر. ي____ ي_____ ي-ع-م ي-ا-ر- ------------ يتعلم يذاكر. 0
y-taeala-----h---r. y________ y________ y-t-e-l-m y-d-a-i-. ------------------- yataealam yadhakir.
Tanultam. ‫لق- --لم- / --ك-ت.‬ ‫___ ت____ / ذ______ ‫-ق- ت-ل-ت / ذ-ك-ت-‬ -------------------- ‫لقد تعلمت / ذاكرت.‬ 0
lqad--a----t----ha-a-t-. l___ t______ / d________ l-a- t-e-a-t / d-a-a-t-. ------------------------ lqad taelamt / dhakarta.
Egész este tanultam. ‫--- ذا-ر----لة --مساء-‬ ‫___ ذ____ ط___ ا_______ ‫-ق- ذ-ك-ت ط-ل- ا-م-ا-.- ------------------------ ‫لقد ذاكرت طيلة المساء.‬ 0
lqa---hak-r- ti--t a--as---. l___ d______ t____ a________ l-a- d-a-a-t t-l-t a-m-s-'-. ---------------------------- lqad dhakart tilat almasa'a.
dolgozni ي--غ-. ي_____ ي-ت-ل- ------ يشتغل. 0
yas-t-g---. y__________ y-s-t-g-i-. ----------- yashtaghil.
Dolgoztam. ‫-قد ا-ت-ل--‬ ‫___ ا_______ ‫-ق- ا-ت-ل-.- ------------- ‫لقد اشتغلت.‬ 0
l-ad-a-h-aghal---. l___ a____________ l-a- a-h-a-h-l-t-. ------------------ lqad ashtaghalata.
Egész nap dolgoztam. ‫لق- ا--غل--ط-لة ا-ن--ر-‬ ‫___ ا_____ ط___ ا_______ ‫-ق- ا-ت-ل- ط-ل- ا-ن-ا-.- ------------------------- ‫لقد اشتغلت طيلة النهار.‬ 0
lq-d-ais-ta-h--a- --lat--lnaha-. l___ a___________ t____ a_______ l-a- a-s-t-g-a-a- t-l-t a-n-h-r- -------------------------------- lqad aishtaghalat tilat alnahar.
enni ي-كل. ي____ ي-ك-. ----- يأكل. 0
y--u-. y_____ y-k-l- ------ yakul.
Ettem. ‫ل----ك--.‬ ‫___ أ_____ ‫-ق- أ-ل-.- ----------- ‫لقد أكلت.‬ 0
lqa-----l---. l___ '_______ l-a- '-k-a-a- ------------- lqad 'aklata.
Az összes ételt megettem. ‫-ق- أ--ت-ك--ا---ا--‬ ‫___ أ___ ك_ ا_______ ‫-ق- أ-ل- ك- ا-ط-ا-.- --------------------- ‫لقد أكلت كل الطعام.‬ 0
l--d--ak--at-kl--a-t-e-ma. l___ '______ k__ a________ l-a- '-k-l-t k-u a-t-e-m-. -------------------------- lqad 'akalat klu altaeama.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…