Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ca Passat 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [vuitanta-tres]

Passat 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar katalán Lejátszás Több
telefonálni t-uc-r t_____ t-u-a- ------ trucar 0
Telefonáltam. H-----c--. H_ t______ H- t-u-a-. ---------- He trucat. 0
Az egész időben telefonáltam. He truc-t pe---e-èf-n t----l’e--o--. H_ t_____ p__ t______ t___ l________ H- t-u-a- p-r t-l-f-n t-t- l-e-t-n-. ------------------------------------ He trucat per telèfon tota l’estona. 0
kérdezni p---u---r p________ p-e-u-t-r --------- preguntar 0
Kérdeztem. L---- -r-gu--a-. L_ h_ p_________ L- h- p-e-u-t-t- ---------------- Li he preguntat. 0
Mindig kérdeztem. S-mpre ----r-gu-ta-. S_____ h_ p_________ S-m-r- h- p-e-u-t-t- -------------------- Sempre he preguntat. 0
mesélni ex---c-r e_______ e-p-i-a- -------- explicar 0
Meséltem. Li he --plic--. L_ h_ e________ L- h- e-p-i-a-. --------------- Li he explicat. 0
Az egész történetet elmeséltem. L- he -x--ic-t --ta -- -i------. L_ h_ e_______ t___ l_ h________ L- h- e-p-i-a- t-t- l- h-s-ò-i-. -------------------------------- Li he explicat tota la història. 0
tanulni es--d--r e_______ e-t-d-a- -------- estudiar 0
Tanultam. H--e-tudi-t. H_ e________ H- e-t-d-a-. ------------ He estudiat. 0
Egész este tanultam. H- --t-d--t-to- -- ves-re. H_ e_______ t__ e_ v______ H- e-t-d-a- t-t e- v-s-r-. -------------------------- He estudiat tot el vespre. 0
dolgozni t-e----ar t________ t-e-a-l-r --------- treballar 0
Dolgoztam. H- t------a-. H_ t_________ H- t-e-a-l-t- ------------- He treballat. 0
Egész nap dolgoztam. He tre-al-at tot el d-a. H_ t________ t__ e_ d___ H- t-e-a-l-t t-t e- d-a- ------------------------ He treballat tot el dia. 0
enni me-jar m_____ m-n-a- ------ menjar 0
Ettem. He--e-j--. H_ m______ H- m-n-a-. ---------- He menjat. 0
Az összes ételt megettem. M-he--enj------ el ----a-. M___ m_____ t__ e_ m______ M-h- m-n-a- t-t e- m-n-a-. -------------------------- M’he menjat tot el menjar. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…