Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   de Vergangenheit 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [dreiundachtzig]

Vergangenheit 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar német Lejátszás Több
telefonálni te--foni-ren t___________ t-l-f-n-e-e- ------------ telefonieren 0
Telefonáltam. Ich--abe t---fo---r-. I__ h___ t___________ I-h h-b- t-l-f-n-e-t- --------------------- Ich habe telefoniert. 0
Az egész időben telefonáltam. I-h ha-e d-e ----e-Ze-t t-l---n--rt. I__ h___ d__ g____ Z___ t___________ I-h h-b- d-e g-n-e Z-i- t-l-f-n-e-t- ------------------------------------ Ich habe die ganze Zeit telefoniert. 0
kérdezni f--g-n f_____ f-a-e- ------ fragen 0
Kérdeztem. I-h --b- g-fr-g-. I__ h___ g_______ I-h h-b- g-f-a-t- ----------------- Ich habe gefragt. 0
Mindig kérdeztem. Ic- --------e---efr---. I__ h___ i____ g_______ I-h h-b- i-m-r g-f-a-t- ----------------------- Ich habe immer gefragt. 0
mesélni e-----en e_______ e-z-h-e- -------- erzählen 0
Meséltem. I-h-ha-e ---äh-t. I__ h___ e_______ I-h h-b- e-z-h-t- ----------------- Ich habe erzählt. 0
Az egész történetet elmeséltem. Ich ---- --e gan-e ----hic--e---zäh-t. I__ h___ d__ g____ G_________ e_______ I-h h-b- d-e g-n-e G-s-h-c-t- e-z-h-t- -------------------------------------- Ich habe die ganze Geschichte erzählt. 0
tanulni l---en l_____ l-r-e- ------ lernen 0
Tanultam. Ich-habe -el-r--. I__ h___ g_______ I-h h-b- g-l-r-t- ----------------- Ich habe gelernt. 0
Egész este tanultam. I---ha-e-de- gan-e- A-e-d gel---t. I__ h___ d__ g_____ A____ g_______ I-h h-b- d-n g-n-e- A-e-d g-l-r-t- ---------------------------------- Ich habe den ganzen Abend gelernt. 0
dolgozni a-b--ten a_______ a-b-i-e- -------- arbeiten 0
Dolgoztam. Ich---be ge-r-eitet. I__ h___ g__________ I-h h-b- g-a-b-i-e-. -------------------- Ich habe gearbeitet. 0
Egész nap dolgoztam. Ich -a---d-n----ze---a---ea--ei-e-. I__ h___ d__ g_____ T__ g__________ I-h h-b- d-n g-n-e- T-g g-a-b-i-e-. ----------------------------------- Ich habe den ganzen Tag gearbeitet. 0
enni essen e____ e-s-n ----- essen 0
Ettem. Ic- --be-ge--s-e-. I__ h___ g________ I-h h-b- g-g-s-e-. ------------------ Ich habe gegessen. 0
Az összes ételt megettem. I-- -------s--an-e--s------g--s--. I__ h___ d__ g____ E____ g________ I-h h-b- d-s g-n-e E-s-n g-g-s-e-. ---------------------------------- Ich habe das ganze Essen gegessen. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…